Európa növeli védelmi kiadásait, Németország az élén; elemzők mérsékelt növekedést várnak, a rendelések élénkítenek, de késések és szerkezeti gátak fékezhetik a hasznot.
Az európai kormányok tartós védelmi kiadásnövekedésre készülnek, ami fontos gazdasági kérdést vet fel. Támogathatja-e az újrafegyverzés a növekedést akkor, amikor az euróövezet gazdasága nehezen lendül mozgásba?
Németország áll a változás középpontjában. Berlin 2029-ig közel 3,5%-ra emelné a védelmi kiadásokat a GDP arányában a 2024-es 2,1%-ról, ami a háború utáni Európa egyik legjelentősebb katonai beruházási programját jelzi. 2029-re a kormány évente több mint 100 milliárd eurót kíván költeni haditechnikai eszközökre és karbantartásra.
Niklas Garnadt, a Goldman Sachs közgazdásza szerint a növekedésre gyakorolt hatás érdemi lehet.
„Várakozásaink szerint a védelmi kiadások mintegy 0,8%-kal emelik meg a német GDP 2029-es szintjét, és a védelmi megrendelések érdemben élénkültek a negyedik negyedévben, miután a 2025-ös költségvetést szeptemberben elfogadták”, mondta.
A parlamenti jóváhagyás után a nagy védelmi szerződéseket a gyártók kapják meg, és azokat a hivatalos gyári megrendelési statisztikákban rögzítik. A védelmi iparhoz kapcsolódó belföldi német megrendelések 2025 végén több mint 50%-kal nőttek a már az Oroszország Ukrajna elleni inváziója után megemelkedett szintekhez képest.
A nemzeti számlák rendszerében a védelmi kiadások több csatornán keresztül támogatják a GDP-t.
A termelési oldalon nő a hozzáadott érték a védelmi gyártásban és annak beszállítói láncaiban.
A felhasználási oldalon a fegyverrendszerek beszerzése a tulajdonjog átruházásakor növeli a kormányzati beruházásokat, míg a lőszerek és befejezetlen eszközök vásárlása készletváltozásként jelennek meg.
„Úgy várjuk, hogy a védelmi kiadások a kormányzati eszközberuházások erőteljesebb élénkülését hozzák a következő időszakban”, mondta Garnadt.
Az euróövezet gazdasági kilátásai: jobb ciklikus növekedés
A Goldman Sachs közgazdasági csapata szerint 2026 az euróövezet számára mérsékelt kilábalás éve lesz.
A bank 1,3%-os GDP-növekedést vár a blokkban, ami kissé meghaladja az Európai Központi Bank előrejelzését, és amelyet a fiskális támogatás, a kitartó fogyasztói költekezés és az enyhülő kereskedelmi feszültségek együttesen táplálnak.
Németország fiskális ösztönzése, amelyet nagyrészt a védelem vezérel, várhatóan ellensúlyozza másutt a szűkítő hatásokat, és hozzájárul az euróövezet összesített gazdaságpolitikai irányvonalának stabilizálásához.
Az energiaárak csökkenése és az inflációt meghaladó béremelkedés várhatóan erősíti a háztartások keresletét. Egy esetleges ukrajnai tűzszünet további lökést adhatna az energiaárak alakulásának javulásán keresztül.
A közgazdászok azonban óvatosságra intenek: a védelmi termelés szokatlanul hosszú szállítási ciklusokkal működik. Mivel a megrendelésállomány négy-öt évnyi kibocsátást fed le, a tényleges termelésre és a GDP-re gyakorolt hatás fokozatos, nem pedig azonnali.
Emellett a szakértők hangsúlyozzák, hogy az önmagában magasabb védelmi kiadás nem oldja meg Európa mélyebb szerkezeti problémáit. A Kínából érkező erősödő verseny, a magas energiaköltségek, a csúcstechnológiai ágazatok alulberuházottsága, a szabályozási terhek és az elöregedő társadalom továbbra is rontják a régió hosszú távú növekedési potenciálját.
„Úgy számítunk, hogy Kína megújult exportoffenzívája a növekvő importon és az erősödő exportversenyen keresztül nyomást gyakorol az európai kereskedelemre, különösen Németországban és Olaszországban”, közölte a Goldman Sachs.
A védelmi kiadások lökést adnak, de nem jelentenek megoldást
A katonai kiadások nemcsak stratégiai kényszerré, hanem Európa számára makrogazdasági eszközzé is válnak.
Bár önmagában a védelmi beruházás aligha alakítja át Európa hosszú távú növekedési pályáját, érdemi támogató szerepet játszhat.
Az olyan országokban, mint Németország, ahol a fiskális mozgástér az újrafegyverzésre irányul, az ösztönző hatás jelentős lehet, különösen egy erős termelőipari súlyú, az ipari versenyképességgel küzdő gazdaságban.
Hogy ez az elmozdulás tartósnak és fenntarthatónak bizonyul-e, még kérdéses, de egyelőre a védelem váratlan hajtóerőnek tűnik Európa egyenetlen kilábalásában.