A Kopint-Tárki friss konjunktúrajelentése szerint a tavalyi GDP-növekedés csupán 0,3 százalékos volt Magyarországon, a gazdaság immár három éve stagnál.
Stabilan őrzi utolsó helyét Magyarország a régiós növekedési rangsorban a Kopint-Tárki friss összesítése szerint. A gazdaságkutató intézet csütörtökön publikálta legújabb konjunktúrajelentését, mely megállapítja, hogy a magyar gazdaság három éve gyakorlatilag stagnál, 2025-ben is csak 0,3 százalékot növekedett a GDP.
A kormány a lassú gazdasági növekedést a német gazdaság gyengélkedésével magyarázza, és ebben van valamennyi igazság, a magyar gazdaság ugyanis szorosan össze van kapcsolva a némettel, elsősorban a járműiparon keresztül.
Bajok vannak a magyar gazdaságpolitikával
Ez azonban nem elégséges magyarázat a stagnálására, amit jól mutat az is, hogy a Németországtól még Magyarországnál is jobban függő Csehország sokkal erőteljesebb növekedést produkál: 2025-ben az évek óta jól teljesítő Lengyelország és az euróbevezetés bizalomnövelő hatásait meglovagoló Bulgária mellett ott volt a dobogón a régióban. Az intézet vezérigazgatója, Palócz Éva szerint inkább az uniós források kiesése és a rossz gazdaságszerkezet akadályozza a hazai növekedést.
„Olyan gazdaságpolitikai koncepció mentén halad a magyar gazdaság, amely nem képes növekedést ösztönözni. Nem az kellene, hogy a fő szempont legyen, hogy újabb és újabb külföldi üzemeket hozzunk be, amelyek alapvetően alacsony hozzáadott értéket termelnek, nincs hozzá elég munkaerő, tehát munkaerőt is importálni kell, hanem arra kellene törekedni, hogy a belföldi, meglévő, nem feltétlenül magyar tulajdonú, de az itt lévő vállalatok fejlődni tudjanak, innoválni tudjanak, munkaerőhöz jussanak. Ez akár az oktatáson, akár a közlekedésen keresztül megvalósítható. Tehát azt kellene támogatni. Ezt teszi egyébként a lengyel kormány is, vagy a cseh kormány is” - mondta az Euronewsnak Palócz.
A Kopint-Tárki jelenleg 2 százalékos GDP-növekedéssel számol 2026-ra, de ehhez a beruházások és az ipari termelés fellendülésére lesz szükség, ami jelenleg nagyon bizonytalan. Az elmúlt három évben rendre az volt a jellemző, hogy az elemzők 2-3 százalékos GDP-növekedést vártak, aztán ahogy haladt az év, mérséklődtek a várakozások, és az év végére stagnálás közeli helyzet állt be. Nem elképzelhetetlen, hogy idén is ez fog történni.
Komoly bizonytalanságok és kockázatok közepette kellene jól teljesítenie a világgazdaságnak
Várhatóan az eurózóna sem fog kikecmeregni a pangásból, a Kopint-Tárki 1,2 százalékos GDP-bővülésre számít. A tavalyi évre végül 1,4 százalékos növekedés jött össze, de a vártnál jobb eredmény oka kizárólag az ír gazdaság szárnyalása: a 10 százalék feletti ír növekedést kihagyva 0,9 százalékot bővült az eurózóna gazdasága.
A világgazdaságban majdnem három százalékos növekedést jósolnak a kutatók, de felhívják a figyelmet arra, hogy a geopolitikai kockázatok meglehetősen nagyok, az amerikai kormány például bármelyik pillanatban új intézkedésekkel sokkolhatja a piaci szereplőket. Ha pedig a venezuelai beavatkozás után az USA további lépéseket tesz Latin-Amerikában azért, hogy növelje a befolyását Kína rovására, annak beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek.
Egyelőre mindenesetre úgy tűnik, hogy Trump vámháborújára a vártnál jobban reagált a világgazdaság. 2025 elején kifejezetten erős volt a kereskedelem, elsősorban azért, mert a cégek igyekeztek készleteket felhalmozni még a vámok hatályba lépése előtt. A Kopint-Tárki elemzői arra számítanak, hogy az idei évben már jobban érezni fogjuk a vámok lassító hatását, ennek tudható be az is, hogy a tavalyi 3,2 százalékos után idénre csak 2,9 százalékos növekedésre számítanak.