Az euróövezet az amerikai vámokat a vártnál jobban átvészelte. A növekedés továbbra is szilárd, míg az infláció az EKB 2 százalékos célja körül mozog.
Az Európai Központi Bank csütörtökön zsinórban a negyedik ülésén változatlanul, 2%-on hagyta az irányadó betéti kamatot.
A fő refinanszírozási műveletek kamata és az egynapos hiteleszköz (marginal lending facility) kamata is változatlanul 2,15%, illetve 2,40% marad.
A fő refinanszírozási műveletek kamata az a kamatláb, amelyet a bankok fizetnek, amikor egy hétre az EKB-tól vesznek fel hitelt, míg az egynapos hiteleszköz az a kamat, amelyet az EKB-tól történő egynapos hitelfelvételkor fizetnek. A betéti eszköz pedig az a kamat, amelyet a bankok kapnak, amikor egynapos betétet helyeznek el a központi banknál.
Az euróövezet friss növekedési adatai a vártnál robusztusabbak voltak, ami arra késztette az EKB-t, hogy ismét javítson kilátásain (szeptemberben már emelte az előrejelzését). A jegybank csütörtökön közölte, hogy 2025-ben 1,4%-os növekedést vár a régióban, az előző, 1,2%-os becsléshez képest.
A növekedés 2026-ban 1,2%, 2027-ben 1,4%, 2028-ban pedig várhatóan továbbra is 1,4% lesz.
Az EKB az idén fokozatosan egyre optimistább lett, mivel az amerikai vámok kevésbé bizonyultak gazdasági szempontból károsnak, mint attól tartottak.
Bár a vámok továbbra is visszafogják az exportot, az euróövezet harmadik negyedéves növekedését ebben a hónapban 0,3%-ra módosították felfelé, ami meghaladta a várakozásokat.
Noha az ipar továbbra is a régió gyenge pontja (különösen kedvezőtlen mutatókkal Németországban), az euróövezet munkaerőpiaca és a belföldi fogyasztás továbbra is erős. A mesterséges intelligencia iránti élénk érdeklődés az idén támogatta a beruházásokat, és a hangulati mutatók további ellenállóképességet jeleznek.
2026-ra tekintve a német kormány védelmi és infrastrukturális kiadásai, amelyeket az adósságfék feloldása tesz lehetővé, várhatóan további gazdasági ösztönzést adnak.
„Elég közel vagyunk a potenciálhoz, de rengeteg teendő van az euróövezet termelékenységének javításában”, mondta korábban decemberben a Financial Times Global Boardroom eseményén az EKB elnöke, Christine Lagarde .
Kamatemelés 2026-ban?
Az EKB csütörtöki adatközlése előtt az elemzők egy lehetséges, 2026-os kamatemelésről találgattak.
Az ilyen várakozásokat Isabel Schnabel igazgatótanácsi tag megjegyzései táplálták, aki december elején arra utalt, hogy az inflációs kockázatok immár nagyobbak, mint a gazdasági lassulás esélye. Rámutatott, hogy a szolgáltatások inflációja és a bérek növekedése a vártnál erősebb volt, ezért „nem kifogásolja”, hogy a befektetők a következő lépésként emelésre fogadnak. Retorikája eltért az EKB bizottságának egészére jellemző, inkább enyhébb hangvételű nyelvezettől, ami arra utal, hogy a csoporton belül eltérő nézetek is megjelennek.
Franciaország részéről François Villeroy de Galhau, a testület egy másik tagja december eleji beszédében így fogalmazott: „Az inflációs kilátások lefelé mutató kockázatai legalább olyan jelentősek, mint a felfelé mutatók, és nem tűrnénk el, hogy az infláció tartósan a célunk alatt maradjon.”
Az infláció novemberben 2,1% volt, és 2025 eleje óta az EKB 2%-os célja közelében ingadozik, amit a szolgáltatási szektor áremelései erősítettek. Az EU döntése, hogy elhalasztja az új karbonárazási rendszert (ETS2), várhatóan 2027-ben a vártnál alacsonyabban tartja az inflációt.
Az Eurorendszer szakértői által készített új előrejelzések szerint a teljes infláció átlaga 2025-ben 2,1%, 2026-ban 1,9%, 2027-ben 1,8%, 2028-ban pedig 2,0% lesz.
„A Kormányzótanács eltökélt abban, hogy középtávon 2%-os célján stabilizálja az inflációt”, közölte csütörtökön az EKB. „Az adatoktól függő, ülésről ülésre történő megközelítést követi a megfelelő monetáris politikai álláspont meghatározásakor.”
Az EKB döntése azt követi, hogy a Bank of England csütörtökön csökkentette az Egyesült Királyság irányadó kamatát. Ez egyben az amerikai Federal Reserve múlt heti lépését is követi, amellyel csökkentette a hitelfelvétel költségeit.