Az EKB elnöke, Christine Lagarde, felszólította az Európai Bizottságot a belső kereskedelmi akadályok lebontására, figyelmeztetve, hogy rontják a versenyképességet.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kemény figyelmeztetést intézett az Európai Unió versenyképességével kapcsolatban, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy sürgősen bontsa le az innovációt, a termelékenységet és a befektetéseket visszafogó belső akadályokat az egész Unióban.
A Financial Times vezető közgazdasági kommentátorával, Martin Wolf-fal készült kiemelt interjúban szerdán Lagarde azt mondta, hogy az euróövezet gazdasága a geopolitikai és gazdasági sokkok ellenére is bizonyította ellenállóképességét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a teljes potenciál kiaknázásához mélyebb szerkezeti reformokra van szükség, hozzátéve, hogy pusztán a monetáris politika nem tudja elérni ezt a célt.
„Viszonylag közel vagyunk a potenciálhoz, de az euróövezetben sok a teendő a termelékenység javításában” mondta Lagarde.
Lagarde felhívta a figyelmet az általa „önmagunk által kivetett vámoknak” nevezett akadályokra, amelyek továbbra is korlátozzák az áruk és szolgáltatások mozgását az EU-n belül.
Az EKB becslései szerint a belső kereskedelmi akadályok a szolgáltatások esetében 110%-os, az áruknál 60%-os effektív vámmal érnek fel a tagállamok közötti kereskedelemben, amit „megdöbbentőnek” minősített.
„Különleges tehetségünk van ahhoz, hogy ezt saját magunkkal megtegyük” mondta.
„Visszafogjuk az áruk és szolgáltatások forgalmát azok között a tagállamok között, amelyeknek elvben egységes piacot kellene alkotniuk. Ezt kell megjavítanunk, mégpedig gyorsan.”
Lagarde arra figyelmeztetett, hogy ez a széttagoltság – amelyet gyakran az uniós követelményeken túlmutató nemzeti szabályozások okoznak – rontja Európa globális versenyképességét.
„Mindenki szeret cukormázat tenni rá, aranyozni, és még egy kicsit többet előírni” jegyezte meg, utalva arra a hajlamra, hogy a nemzeti hatóságok a brüsszeli előírásokon túl további szabályozási terheket raknak.
Egy „Európa-pillanat” az egzisztenciális válság kezelésére
Lagarde szerint Európa továbbra is „egzisztenciális válságban” van, ugyanakkor történelmi lehetőséggel is szembesül.
„Továbbra is úgy gondolom, hogy ennek az egzisztenciális válságnak a közepén vagyunk, de azt is hiszem, hogy van egy euró-, sőt talán egy Európa-pillanat” mondta.
„Ha okosan és gyorsan kezeljük ezeket a kérdéseket... ezt a pillanatot a válságra adott válasszá alakíthatjuk.”
A változás középpontjában Lagarde szerint egy valódi Tőkepiaci Unió létrehozása áll – egy régi, de máig befejezetlen törekvés –, amely létfontosságú ahhoz, hogy az európai újítók a kontinensen jussanak növekedési finanszírozáshoz, és ne legyenek rászorulva az amerikai kockázati tőkére.
„Minden a pénzzel kezdődik. Van tehetségünk, vannak innovátoraink... de a kulcs az, hogy elegendő finanszírozáshoz jussanak” mondta Lagarde.
Sajnálattal szólt arról is, hogy az európai megtakarítások továbbra is az Atlanti-óceánon túlra áramlanak, és hangsúlyozta: az EU-nak meg kell tartania és mozgósítania saját szellemi és pénzügyi tőkéjét.
Lagarde nem habozott sem a nemzeti kormányokat, sem az uniós intézményeket megszólítani, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy határozottan lépjen fel az egységes piac és az integrált pénzügyi rendszer működését gátló akadályok eltávolításáért.
Nyitott a közös kötvénykibocsátásra a védelem finanszírozására
Lagarde nyitottságot mutatott a közös európai kötvénykibocsátás iránt, különösen a védelem finanszírozása terén, felidézve az EU COVID-19-válságra adott történelmi válaszát.
„A COVID idején megtettük, mert a túlélésről volt szó... A védelem ugyanolyan mértékben túlélési és vészhelyzeti kérdés” mondta, „tökéletes példának” nevezve a közös kibocsátást.
Miközben Emmanuel Macron francia elnök nemrég felvetette, hogy az EKB mandátumát az infláció mellett a növekedésre is ki kellene terjeszteni, Lagarde kitartott amellett, hogy a monetáris politika önmagában nem tudja megoldani Európa szerkezeti problémáit.
„Vajon a rekordalacsony kamatok vagy a mennyiségi lazítás megváltoztatná az általam említett akadályokat? Nem” szögezte le, megerősítve, hogy az EKB jogi fókusza az árstabilitás, ugyanakkor döntéseiben figyelembe veszi a növekedést és a termelékenységet is.
Tagállami ellenállás
Lagarde arra figyelmeztetett, hogy a lendület ellenére erős a politikai ellenállás olyan reformokkal szemben, mint a Tőkepiaci Unió vagy a mélyebb pénzügyi integráció.
„Több irányból is lesz ellenállás... olyanoktól, akik azt mondják: »Mi nagyon elégedettek vagyunk Európa kis sarkában, hagyjanak minket békén«” mondta.
Az EKB elnökének megjegyzései kritikus időszakban hangzottak el: Európa egyre erősödő globális versennyel, lanyha termelékenységgel és széttagolt szabályozási környezettel néz szembe.
Üzenete Brüsszelnek egyértelmű volt: cselekedni most kell.