Nőtt az EU-ban azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat. Az energiaválságot Oroszország ukrajnai inváziója idézte elő.
A lakhatás alapvető társadalmi jog, mégis európaiak tízmilliói kénytelenek hideg otthonokban élni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat szerint az EU-ban több mint 41 millió ember nem engedheti meg magának, hogy otthonát megfelelően felfűtse, ami a lakosság 9,2%-ának felel meg. Az „energia-szegénységben” élők mintegy kétharmada az EU négy legnagyobb gazdaságában él.
A hideg otthonban élés nemcsak lelkileg megterhelő, hanem komoly testi egészségügyi kockázatokkal is járhat. Kutatások szerint a hideg környezet növeli a stroke és a légúti fertőzések kockázatát, valamint a csökkent ügyességhez köthető balesetekét.
Az energiaszegénység aránya országról országra jelentősen eltér. Első ránézésre a százalékok talán nem tűnnek drámainak, de ha átszámítjuk az érintettek számára, a probléma súlyossága nyilvánvalóvá válik.
A 2024. január 1-jei népességi adatok alapján az Euronews Business kiszámította, hány embert érint ez a fajta szegénység.
Az EU-ban az otthonukat nem tudók felfűteni aránya Finnországban 2,7%, Bulgáriában és Görögországban pedig 19%.
Ha az uniós tagjelölteket és az EFTA-országokat is beleszámítjuk, ez Svájcban 0,7%-tól Albániában 33,8%-ig terjed. Észak-Macedónia is kilóg a sorból 30,7%-kal.
Litvániában, Spanyolországban, Portugáliában, Törökországban, Cipruson, Montenegróban, Franciaországban és Romániában is meghaladja a 10%-ot.
Olaszországban és Németországban azok aránya, akik nem tudják kellőképpen melegen tartani az otthonukat, az uniós átlag alatt van. Az Egyesült Királyság adatai nem teljesen összehasonlíthatók ezzel, mivel a legfrissebb számok 2018-ból származnak, amikor az arány 5% volt.
Törökország, Spanyolország és Franciaország áll az élen
A 36 ország közül Törökországban a legmagasabb az energia-szegénység által érintettek száma. Bár az arány az elmúlt években javult, 2024-ben 12,9 millió ember nem tudta melegen tartani az otthonát.
Az Eurostat szerint 2025 első felében Törökországban volt a második legolcsóbb földgáz euróban és vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva is. Az áram esetében Törökországban a legolcsóbb árak vannak euróban, PPS-ben pedig a harmadik legolcsóbbak.
Összegzésként: az alacsony energiaárak ellenére Törökország lakosságának jelentős része továbbra is energia-szegénységben él.
Spanyolországban eközben 8,5 millióan nem tudták melegen tartani otthonukat, Franciaországban pedig 8,1 millióan. Németországban 5,3 millió, Olaszországban 5,1 millió embert érint a probléma.
Mi áll az energia-szegénység hátterében?
Az Európai Bizottság meghatározása szerint energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartásnak annyira vissza kell fognia energiafogyasztását, hogy az az ott élők egészségére és jólétére is negatív hatással van.
Ezt főként három alapvető ok hajtja:
- a háztartási kiadásokon belül magas az energia aránya,
- az alacsony jövedelem,
- valamint az épületek és berendezések alacsony energiahatékonysága.
A Bizottság szerint: „A COVID-19-válság, majd az energiaárak megugrása és a 2022 februárjában bekövetkezett Oroszország Ukrajna elleni inváziója tovább rontotta a már amúgy is nehéz helyzetet sok uniós polgár számára.”
Azok aránya, akik nem tudják fűteni az otthonukat, 2011 óta fokozatosan csökken, 2019-ben és 2021-ben érte el a legalacsonyabb szintet, majd ismét emelkedett. Tavaly újra csökkenés következett.
A Bizottság szerint ez a kedvező trend több tényező együttes hatásának köszönhető. A tisztviselők a gáz- és villamosenergia-kiskereskedelmi árak csökkenését, az uniós országokban bevezetett energiahatékonysági intézkedéseket, valamint az energia-szegénység és az érintett népesség jobb megértését említik.