Európai tőkepiaci befektetések erősen eltérnek: GDP-arányban és egy főre vetítve is. Dánia, Svédország és Hollandia mindkét mutatóban élen jár.
A pénz hatékony kezelése a pénzügyi biztonság alapja, bár nem mindig egyértelmű, hogyan lehet a készpénzből a legjobb hozamot kihozni. Általánosságban az európaiak kevesebb részvénybe fektetnek, mint amerikai társaik, és inkább bankbetétekben tartják megtakarításaikat.
Az EU-n belül ugyanakkor a befektetési szokások jelentősen eltérnek, amit részben a piaci kínálat és a pénzhez való eltérő kulturális viszony befolyásol.
Az Association for Financial Markets in Europe (AFME) szakmai szervezet a „háztartási piaci befektetési mutatóval” méri, hogy a háztartási megtakarítások mekkora része áramlik tőkepiaci eszközökbe.
A mutató azt vizsgálja, hogy az európaiak által tartott pénzügyi eszközök értéke mekkora a nemzeti kibocsátáshoz viszonyítva. A számításba a részvények, a befektetési alapjegyek (például ETF-ek), a kötvények, az életbiztosítási tartalékok és a nyugdíjpénztári megtakarítások tartoznak bele. A készpénz, a betétek és a nem tőzsdén jegyzett részvények nem számítanak bele.
„Ezek az opciók (piaci alapú eszközök) általában hosszú távon magasabb hozamot kínálnak, mint a hagyományos bankszámlák, amelyek az infláció után gyakran veszítenek értékükből” mondta az AFME szóvivője az Euronews Businessnek.
Dánia és Svédország vezet
Az AFME Tőkepiaci Unióról szóló jelentése szerint 2025 első felében az EU-ban a háztartások pénzügyi eszközei értékükben csaknem megegyeztek a blokk GDP-jével, a GDP 94%-ának feleltek meg.
A jelentés akkor született, amikor az EU arról vitázik, miként alakítsa tőkepiacait, hogy a beruházások a blokk egészében a kritikus ágazatokhoz áramoljanak.
Az uniós országok között a mutató Romániában 16%-tól egészen Dániában és Svédországban 194%-ig terjed. Hollandia 164%-kal követi őket.
E három ország messze a mezőny előtt jár, hiszen a negyedik helyezett Olaszországban is 119% a mutató.
A rangsor végén Romániában a tőkepiaci eszközökben tartott megtakarítások a GDP 16%-ának felelnek meg. Litvánia 18%-kal, Bulgária 20%-kal következik.
Az Egyesült Királyságban, amely már nem EU-tag, az arány 122%.
A magas befektetési szintet elérő országok „tipikusan három elemet” ötvöznek, mondta az AFME szóvivője. „Ezek: a jól kiépített nyugdíjrendszerek (például Hollandiában, az Egyesült Államokban és az északi országokban), a befektetésekhez kapcsolódó adókedvezmények, valamint az egyszerű, felhasználóbarát befektetési számlák.”
Az AFME a svéd befektetési megtakarítási számlát (ISK) emelte ki arra példaként, hogyan ösztönözhetik a szabályok a lakosságot a befektetésre. Ezek a számlák megkönnyítik és adózási szempontból kedvezővé teszik például a részvényekbe, ETF-ekbe és alapokba történő befektetést, közölte a szervezet.
A szóvivő megjegyezte, hogy ahol ezek a feltételek hiányoznak, ott a lakosság kevésbé kapcsolódik be a tőkepiacokba, és gyakran alacsony hozamú megtakarítási számlákhoz ragaszkodik.
Egy főre jutó tőkepiaci megtakarítások
Az arányok mellett az AFME adatai a befektetések mértékét is megmutatják. 2025 első felében az EU-ban az egy főre jutó háztartási pénzügyi eszközök átlagosan 42 069 eurót tettek ki.
Az uniós tagállamok között ez Romániában 2 880 eurótól Dániában 150 034 euróig terjed.
Hollandiában és Svédországban az egy főre jutó tőkepiaci megtakarítások szintén meghaladják a 100 000 eurót.
Luxemburg 76 937 euróval a negyedik, ami jól mutatja, mekkora az előnye az első háromnak.
A blokk országainak mintegy harmadát kitevő kilenc uniós tagállamban az egy főre jutó tőkepiaci megtakarítások 10 000 euró alatt vannak. Románián kívül ezek: Bulgária, Lengyelország, Litvánia, Görögország, Lettország, Észtország, Szlovákia és Szlovénia.
Az Egyesült Királyságban ez az összeg 75 463 euró, ami a legmagasabb Európa öt legnagyobb gazdasága között.