A brit luxusmárkák arra panaszkodnak, hogy a Brexit miatt elveszítették vásárlóikat, ráadásul az olyan különleges alapanyagokat, mint a toszkán bőrt is nehezebben tudják beszerezni.
A britek London csillogó kirakatait a párizsi Grand Magasinokra és a milánói Quadrilatero della Moda negyedre cserélik. Európában megjelent a luxusturizmus fogalma.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 2021-es Brexit óta a britek nem uniós állampolgárok, így harmadik országbeli utazónak számítanak, azaz adómentesen vásárolhatnak az EU-ban. Ez esetenként 15-20 százalékos spórolást is jelenthet, ami nem elenyésző egy tízezer eurós táska esetében.
Az Association of International Retail (AIR) által nemrégiben közzétett jelentés szerint a britek 854 millió eurót költöttek 2024-ben áfamentes vásárlásra az EU-ban, ami ötször több mint 2021 előtt.
A jelentés szerint itt nem arról van szó, hogy akik eddigi is hajlamosak voltak a határokon túl költeni, azok most jobban a zsebükbe nyúlnak. Sokkal inkább egy új turisztikai ágazat megszületésének lehetünk szemtanúi. Ugyanis egyre többen vannak azok, akik csak azért utaznak Franciaországba vagy Olaszországba, hogy ott megvegyék a régóta áhított termékeket. Persze ha már repülőre szálltak, akkor körbe is néznek az adott városban vagy régióban. Ez azt jelenti, hogy a luxusboltok felhajtják a keresletet a szállodák és éttermek iránt is. Leegyszerűsítve: egy ,,olcsó" Gucci táska megváltás lehet az egész turisztikai szektor számára.
Tegyük fel, hogy egy brit tanakodik, hogy elutazzon-e Spanyolországba. Már régóta szemezik egy TikTok-on népszerűvé vált Loewe puzzle táskával. A kisebbik változat kiskereskedelmi ára körülbelül 3600 euró, a nagyobbiké pedig 4200 euró körül mozog a Loewe hivatalos weboldalán. Ha végül úgy dönt, hogy körülnéz Barcelonában, 700, illetve 840 eurót igényelhet vissza a táska árából hazautazáskor. Ez fapados repülővel egy barcelonai hosszúhétvége teljes költsége. Így a döntés már nem is olyan nehéz.
Ráadásul az árusító országa is jól jár, mert a vásárló úgyis ott fogja elkölteni a megspórolt pénzt, vagy annak a sokszorosát.
,,Több százmillió euróra tehető az az összeg, amit a luxusturisták elköltenek ezeken az utakon" - tette hozzá az AIR jelentése.
A párizsi turisztikai hivatal szerint 2023-ban 44%-kal nőtt az Egyesült Királyságból a francia fővárosba látogatók száma, amire még sosem volt példa.
A kereskedők dühösek
A brit luxuslobbi elégedetlen az adóváltozások miatt.
A Walpole - a brit luxusszektort, köztük a Rolls-Royce-ot, a Burberryt és a Harrodsot képviselő hivatalos szervezet - májusban közzétett egy tanulmányt, amelyben azt állította, hogy a luxusmárkák akár 43 százalékkal többet tudtak volna exportálni az EU-ba, ha nincsen a Brexit.
Csak a divat és a kiegészítők ágazatában a Brexit 64%-os veszteséget okozott.
,,A Brexit pusztító hatással van erre az iparágra, amely több mint 450 000 munkahelyet jelent, és 16,8 milliárd euróval járul hozzá az államkasszához" - áll a jelentésben.
Európa a legtöbb területen elvesztette versenyképességét, de a luxuscikkek terén még tartja vezető szerepét. Ennek történelmi okai vannak. Az évszázadok során a kontinensen alakult ki a legmagasabb minőségű kézművesség, elég csak a királyi udvarokra gondolni. A 20. században az innovációk Európából indultak és itt született meg a legtöbb autómárka is.
"A luxus globális jelenség, de az Egyesült Királyság és Európa az otthona" - mondta Helen Brocklebank, a Walpole vezérigazgatója egy nyilatkozatban.
Az Európai Bizottság szerint az EU jelenleg a globális luxuscikkek 74%-át állítja elő, és ezen áruk 62%-át az EU-n kívülre exportálja - ez egy olyan profitlehetőség, amelyből az Egyesült Királyság luxusipara kimarad.
A márkák arról számolnak be, hogy a késések, a meglepetésszerű futárszolgálati díjak és a következetlen határellenőrzések az uniós vásárlókat a rivális európai márkák felé terelték.
A britek szeretik a luxust
A YouGov közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy a britek szívesen költenének többet luxusra. Egy 2024-es tanulmány szerint a britek negyede vásárolt luxusterméket az előző évben, és e vásárlók 45%-a állítja, hogy szívesen fizet többet a prémium márkákért. Több mint a fele legfeljebb 500 fontot költött, míg 9%-uk 5000 fontot is hajlandó volt kiadni.