Az Euronews Business megvizsgálta a munkavállalási engedélyekre vonatkozó szabályokat és az Európában tanuló diákok átlagbérét.
HIRDETÉS
Európa a minőségi oktatás egyik legvonzóbb célpontja, mintegy 1,76 millió nemzetközi hallgató érkezik az Unió felsőoktatási intézményeibee, ami az összes hallgató 8,4%-át teszi ki. A külföldi hallgatóknak mérlegelnie kell, hogy hol tanulnának, az egyik legfontosabb kérdés számukra, hogy tudnak-e dolgozni a tanulás mellett. A rövid válasz: igen.
A külföldi egyetemi hallgatók 30 európai országban - köztük az EU-tagállamokban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Izlandon - dolgozhatnak, míg a felsőoktatási intézménybe járnak, egyes országokban még munkavállalási engedélyre sincs szükség. Más országokban csak az EU/EGT-n kívüli országokból érkező hallgatóknak kell engedélyt kérniük. Tom Miessen, a StudiesIn vezérigazgatója az Euronews Businessnek azt mondta, hogy a külföldi diákok európai országokban való tanulásra és munkavállalásra vonatkozó döntését számos tényező összjátéka befolyásolhatja.
A StudiesIn.com 30 európai országot és az ottani részmunkaidős munkalehetőségeket elemezte, beleértve a munkakörülményeket, az átlagos órabéreket és a havi kereseteket, viszont nem terjedt ki a tandíjakra.
Mely országokban van szükség munkavállalási engedélyre a nemzetközi diákoknak?
A 30 országból 14-ben a külföldi egyetemi hallgatóknak nincs szükségük munkavállalási engedélyre, ide tartozik az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Svédország, Finnország, Portugália, Bulgária, Románia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia. Ez különösen vonzóvá teszi ezeket az úticélokat azon diákok számára, akik gyorsan, különösebb papírmunka nélkül szeretnének munkába állni.
Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Görögországban és Olaszországban csak a nem EU/EGT-tagállamokból érkező diákoknak kell munkavállalási engedélyt szerezniük tanulmányaik alatt. Csehországban és Horvátországban a nem uniós hallgatóknak is szükségük lehet munkavállalási engedélyre.
Látható, hogy Európa majdnem felében a külföldi diákoknak nincs szükségük munkavállalási engedélyre. Az uniós országokból származó diákok esetében ez az arány még magasabb, mintegy 75%.
Nyolc országban a nemzetközi hallgatóknak munkavállalási engedélyt kell beszerezniük, mielőtt munkát vállalhatnak, ezek Spanyolország, Hollandia, Szlovénia, Norvégia, Málta, Luxemburg, Izland és Ciprus. Ezek közül négynek viszonylag alacsony a népessége.
Mennyit dolgozhat és kereshet egy diák Európában?
A listán szereplő legtöbb európai országban a külföldi egyetemi hallgatók legfeljebb heti 20 órát dolgozhatnak, néhány országban viszont alacsonyabb a küszöb, Luxemburgban például 15 óra, Hollandiában pedig 16 óra. Sok országban a diákok akár teljes munkaidőben dolgozhatnak a nyári vagy a tanulmányi szünetekben.
A becsült órabérek a bulgáriai 3,32 eurótól a luxemburgi 18 euróig és az izlandi 17-19 euróig terjednek. Az országok felében a bérek 8 euró alatt vannak. Bulgária után Magyarországon (4,19 euró), Észtországban (4,30 euró), Lettországban (4,47 euró) és Szlovákiában (4,69 euró) a legalacsonyabb az órabér.
Luxemburg és Izland után Norvégia (16,86 €), Dánia (14,74 €), Hollandia (14,40 €) és az Egyesült Királyság (14,09 €) található a skála felső végén, ahol az órabér 14 € felett van.
A StudiesIn.com szerint a maximálisan megengedett heti óraszám és az átlagos órabér alapján az Egyesült Királyságban a diákok akár 977 fontot (1127 euró) is kereshetnek havonta. Németországban és Spanyolországban ez az összeg 1111 euró körül van. A külföldi diákok Franciaországban akár 900 eurót is kaphatnak havonta, Olaszországban pedig 600 és 750 euró között.
Mi mozgatja a diákok külföldi választását?
"A megélhetési költségek és a tandíjak gyakran elsődleges szempontok, különösen azok számára, akik megfizethető lehetőségeket keresnek anélkül, hogy az oktatás minőségét veszélyeztetnék" - mondta Tom Miessen, és hozzátette, hogy az olyan országok, ahol magasan elismert egyetemek működnek (mint például az Egyesült Királyság, Németország és Hollandia), természetesen vonzzák a hallgatókat, viszont az olyan gyakorlati szempontok, mint a munkalehetőség vagy a tanulmányok utáni kedvező bevándorlási elbírálásá szintén fontosak lehetnek.
Miessen megjegyezte, hogy a kulturális összeférhetőség és a nyelvi kérdések is jelentős szerepet játszanak, és látható, hogy egyre többen preferálják az angol nyelvű programokat. A szomszédos régiókból érkező diákok választását befolyásolhatja a hazájukhoz való közelség, míg a biztonság, az életminőség és a szociális kényelem is fontos.
A nemzetközi hallgatók aránya Európában
A külföldi felsőoktatási hallgatók aránya 2023-ban Európa-szerte igen eltérő, az Eurostat szerint az uniós átlag 8,4%.
Luxemburgban volt messze a legnagyobb az arány, ahol az egyetemi és a főiskolai hallgatók 52,3%-a külföldről érkezett. Ezt követte, jelentős lemaradással, Málta (29,6%) és Ciprus (22,3%). A legalacsonyabb arányt Görögország (3,0%), Horvátország (3,7%) és Spanyolország (4,3%) mutatta.
Ha a tényleges számokat nézzük, az Egyesült Királyságban a legmagasabb a külföldről érkező nemzetközi hallgatók száma. A House of Commons Library adatai szerint 2023/24-ben 732 285 külföldi hallgató tanult az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben, ami a teljes hallgatói létszám 23%-át jelenti.
Az EU-ban Németországban van a legtöbb külföldi egyetemiste, több mint 420 ezer, ezt követi Franciaország, ahol 276 ezer, majd Olaszország 106 ezerrel, és Spanyolország 102 ezerrel.