Véget ért a felfüggesztés időszaka, akik nem kötöttek külön megállapodást, magas amerikai vámokkal néznek szembe.
HIRDETÉS
Többszöri szüneteltetés és meghosszabbítás után az úgynevezett "Liberation Day" során április 2-án bevezetett országspecifikus amerikai vámtarifák augusztus 8-tól ismét hatályba lépnek. Néhány ország azóta különmegállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal, számos másik esetében viszont az amerikai vámok visszaállnak az eredeti mértékre. A Liberation Day során Donald Trump amerikai elnök nemzeti vészhelyzetként aposztrofálta az USA kereskedelmi deficitjét, mivel akkor sokkal több áru áramlott az országba, mint amennyi amerikai terméket külföldön eladtak.
A nemzetközi gazdasági vészhelyzeti hatáskörökről szóló törvényre (IEEPA) hivatkozva Trump olyan végrehajtási rendeletek aláírását kezdeményezte, melyek a kormány által "kölcsönös vámoknak" titulált vámokat bevezetését szolgálták. A törvények célja az volt, hogy ellensúlyozzák vagy viszonozzák az USA számára káros kereskedelmi gyakorlatokat és átugorják az eléjük gördített kereskedelmi akadályokat annak ellenére, hogy sok elemző az USA kereskedelmi deficitjét a dollár erejének és a külföldi termékek iránti fogyasztói keresletnek tulajdonította.
Az olyan országok, mint Mianmar és Lesotho a legmagasabb, 44%-os, illetve 50%-os vámtételekkel fenyegetőztek április 2-án. Az érintett kereskedelmi volumen és a termékek függősége szempontjából azonban az olyan országok, mint Kína 34%-os, vagy az EU 20%-os vámja jelentette a legnagyobb sokkot a globális piacokon. Azokra az országokra, amelyek nem kaptak konkrét vámtételt, április 5-én 10%-os általános vám lépett hatályba.
A kölcsönös vámoknak április 9-én kellett volna hatályba lépniük, de tulajdonképpen a bejelentéstől kezdve hamar szinte követhetetlenné vált, hogy Trump melyik országot fenyegeti még brutálisabb vámokkal, vagy éppen lép vissza a fenyegetéstől, és hogy végül mire jut egy-egy országgal a tárgyalásai során.
Az első felfüggesztés
Miután az első bejelentés megdöntötte a piacokat, Trump aláírta a magasabb, országspecifikus kölcsönös vámok 90 napos felfüggesztését, amely július 9-én járt volna le, az IEEPA hatáskörén alapuló 10%-os alapvám viszont továbbra is érvényben maradt.
Kína ekkor 34%-os megtorló vámot vezetett be az USA-val szemben, Amerika ezt április 9-én 50%-os vámmal honorálta, mire Kína is ennyire emelt. a kínai árukra kivetett amerikai vám 84%-os lett. A világ két legnagyobb gazdasága közötti viszálykodásban az USA ezután 145%-ra emelte a kínai vámtarifát, Kína erre 125%-os teljes vámtétellel válaszolt, de közölte, hogy a jövőbeni vámemeléseket figyelmen kívül hagyja. "Ha az USA továbbra is magasabb vámokat vet ki, annak már nem lesz gazdasági értelme, és egy viccnek tekinthető fejezet lesz a világgazdaság történetében" - mondta akkor a kínai külügyminisztérium.
Május 12-én megállapodás született a vámtételek csökkentéséről, így a kínai árukra kivetett amerikai illeték 30%-ra, az amerikai árukra kivetett kínai illeték pedig 10%-ra csökkent. Mindkét fél azt mondta, hogy 90 nap múlva újraértékelik a helyzetet, és jelenleg is folynak a tárgyalások egy átfogó megállapodásról.
Peter Navarro, Trump kereskedelmi tanácsadója a Time magazinnak azt mondta, hogy az Egyesült Államok nyitott az egyes országokkal való egyedi megállapodásokról való tárgyalásra, és hogy mindenkinek jár a 90 napos időablak.
Megkötött megállapodások
Az Egyesült Királyság június 16-án elsőként kötött az Egyesült Államokkal kereskedelmi megállapodást, amely egyes iparágakra vonatkozó kivételekkel megtartotta a 10%-os alapszintet.
Vietnám július 2-án jutott megállapodásra, miután az eredeti, április 2-ai csomagban 46%-os rátával szembesült. Most 20%-os vámmal dolgozik, kivéve azokat az árukat, amelyek harmadik országokból érkeznek Vietnámba, és az USA-ba továbbítják őket.
Thaiföld és Kambodzsa röviddel a határidő lejárta előtt kötöttek megállapodást, és egyaránt 19%-os vámot kaptak Washingontól, pedig előtte 36 és 49%-al kellett szembenézniük.
Második felfüggesztés
Július 9-én egy Washington egy második vámfelfüggesztést jelentett be, amely augusztus 8-ra tolta a Liberation Day-en bejelentett vámok visszatérését. Ezt követően az USA megállapodott Indonéziával, és az eredeti 32%-os vámtételt 19%-ra csökkentették, illetve a Fülöp-szigetek is előzetes megállapodást kötött, velük szemben szintén 19%-ra csökkentette a vámtételt a Fehér Ház.
Japán és Dél-Korea is bejelentette, hogy megállapodott Washingtonnal, sőt Pakisztánnal is.
Az EU július 27-én egyezett Trumppal, és a vámtételt 15%-ra csökkentették.
Mi a helyzet a Trump előtti kereskedelmi megállapodásokkal?
Az Egyesült Államok-Mexikó-Kanada megállapodást (USMCA) Trump első mandátumában írta alá, felváltva a NAFTA-t, a három ország közötti korábbi kereskedelmi megállapodást. Augusztus 1-jén Kanadának az USA-ba irányuló exportjára 35%-ra emelkednek a vámok, bár a Fehér Ház tisztviselői szerint az új vámtétel csak azokra az árukra vonatkozik majd, amelyek nem tartoznak az USMCA hatálya alá. Az USA-ba importált kanadai áruk közel 90%-a mentesül a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alól.
Mexikó eközben arra számított, hogy 30%-os vámmal kell szembenéznie, amíg Trump csütörtökön nem javasolt egy 90 napos tárgyalási időszakot.
Trump a Truth Socialön azt írta, hogy a Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel folytatott telefonbeszélgetése sikeres volt abban a tekintetben, hogy egyre inkább megismerik és megértik egymást. Trump közölte, hogy a Mexikóból az Egyesült Államokba importált árukra továbbra is 25 százalékos vámot vetnek ki, amelyet állítólag a fentanil-kereskedelemmel hozott összefüggésbe. Elmondta, hogy az autókra 25%-os vámot vetnének ki, míg a rézre, az alumíniumra és az acélra 50%-osat.
Egyes árucikkek továbbra is védve lesznek a vámoktól az USMCA miatt.
Acél, alumínium, réz, Brazília és India
Mindeközben az USA június 4-én 50%-os általános vámot vetett ki az acél- és alumíniumtermékekre. Az Egyesült Királyságra csak 25%-os acél- és alumíniumvám vonatkozik, és tárgyalások folynak arról, hogy ezt esetleg tovább csökkentsék.
Július 30-án Trump bejelentette, hogy a félkész réztermékek, valamint a rézigényes termékek, például kábelek és elektromos alkatrészek péntektől 50%-os vámmal lesznek sújtva. A pénteki vámcsomagot megelőzően Trump bejelentette, hogy 25%-os vámot vetnek ki Indiára, valamint egy másik, meg nem határozott büntetést, amiért az amerikai szankciók ellenére orosz olajat és fegyvereket importál, de az olajjal eközben leállt.
Donald Trump elnök szerdán szintén aláírta a Brazíliára kivetett 50 százalékos vámot elrendelő végrehajtási rendeletet azzal a jogi indoklással, miszerint Brazília politikája és Jair Bolsonaro korábbi szélsőjobboldali elnök büntetőjogi felelősségre vonása egy 1977-es törvény értelmében gazdasági vészhelyzetnek minősül. Trump július 9-én Luiz Inacio Lula da Silva elnöknek írt levelében fenyegetőzött a vámokkal, a fenyegetés jogalapja azonban egy korábbi végrehajtási rendelet volt, amelyet arra alapoztak, hogy a kereskedelmi egyensúlytalanság veszélyt jelent az amerikai gazdaságra.
Az USA ennek ellenére tavaly 6,8 milliárd dollár (5,8 milliárd euró) kereskedelmi többletet ért el Brazíliával szemben az amerikai statisztikai hivatal adatai szerint, ami aláássa a felszabadulás napi vámok eredeti alapját.
Oroszország
Oroszország nem volt ott az országok sorában, amikor Trump a Liberation Day-en bejelentette a vámokat, egyesek ezt az amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti engedékenységének értékeltek. A Joe Biden vezette Egyesült Államok idejéből áthúzódó szankciók miatt az Oroszországgal folytatott kereskedelem volumene jelentősen visszaesett a 2022-es ukrajnai invázió kezdetétől.
Július 14-én Trump 50 napos határidőt adott Putyinnak, hogy tűzszünetet kössön Ukrajnával, és belengette, hogy ellenkező esetben 100 százalékos vámmal kell szembenéznie, amely az Oroszországtól olajat és gázt vásárló nemzeteket célozza. Nemrégiben tett skóciai útja során már azt mondta, hogy ez az 50 nap 10-12-re csökken.
Lindsey Graham republikánus szenátor később olyan törvényjavaslatot terjesztett be, melynek elfogadása esetén az orosz gázt importáló országok, például India, 500%-os vámmal szembesülnének.
Mi történik augusztus 8-án?
A vámtarifák felfüggesztése ideiglenesnek számított minden olyan országban, amely nem kötött külön kereskedelmi megállapodást az USA-val, így azokra most az április 2-án közölt tételek vonatkoznak. Azok az országok, melyek nem kaptak országspecifikus vámtételt, a minimális importvámot 10%-ban határozták meg, ami megkönnyebbülés azoknak, akik attól tartottak, hogy az alapvám megduplázódhat.