A Reuters jelentése szerint az indiai nemzeti nyersolajfinomító felfüggesztette az orosz szállítmányok átvételét.
Július 14-én Trump 100%-os vámot rótt ki az orosz olajat vásárló országokra, hacsak Moszkva nem köt nagyszabású békemegállapodást Ukrajnával.
Erős a valószínűsége, hogy az indiai állami finomítók az elmúlt héten leállították az orosz olaj vásárlását, mivel ebben a hónapban csökkentek az orosz árengedmények, valamint Donald Trump amerikai elnök óva intett a moszkvai olaj vásárlásától, közölték helyi iparági források.
India, a világ harmadik legnagyobb olajimportőre, egyben a tengeri úton szállított orosz nyersolaj legnagyobb vásárlója is. Ez különös súlyt kapott az ukrajnai háború kitörése után, amikor a vezető nyugati vásárlók sorra vonták szankciók alá az orosz olajexportot.
A világ legnagyobb népességű demokráciájában az állami finomítók, főként az Indian Oil Corp az elmúlt egy hétben nem kerestek orosz nyersolajat. A további négy finomító, amely rendszeresen vásárol orosz olajat, a spot piacok felé fordultak a helyettesítő kínálatért – főként olyan közel-keleti minőségi olajok, mint az Abu Dhabi Murban terméke, és több nyugat-afrikai forrás.
Az állami finomítók ellenőrzik India teljes napi 5,2 millió hordó finomítói kapacitásának több mint 60%-át. A privát vállalatok egyelőre nem közöltek adatokat az orosz vásárlásokról, de az amerikai szankcióktól ők is tarthatnak.
Nem csak Trumptól kell tartani
India és Oroszország olajkapcsolatai az ukrajnai háború után jelentősen felértékelődtek. Amikor a Nyugat szankciókkal sújtotta az orosz olajexportot 2022-ben, India – amely nem csatlakozott a szankciós rezsimhez – stratégiai lehetőséget látott a leárazott orosz nyersolaj importjában.
Míg korábban főként a Közel-Keletről szerezte be olajának zömét, 2023-ra Oroszország lett India legnagyobb olajszállítója, az import több mint 30%-ával. Az orosz Urals típusú kőolaj alacsony ára nemcsak India finomítóinak volt előnyös, hanem lehetővé tette, hogy tovább exportálják a feldolgozott termékeket – gyakran éppen azokba az országokba, amelyek szankciókat vezettek be Moszkva ellen.
Ez a billegő és könnyen átlátható energiapartneri viszony nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. India, amely hagyományosan el nem kötelezett külpolitikát folytat, ezzel az együttműködéssel egyértelművé tette, hogy nem hajlandó egyoldalúan igazodni a nyugati elvárásokhoz.
Bár stratégiai kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, különösen Kína ellensúlyozása céljából, a moszkvai olajügylet annak a realista külpolitikának a jeleként tűnt fel, amely India szuverén érdekeit helyezi előtérbe.
De ennek megvannak a kockázatai is. A rubelben történő elszámolásokkal, az új szállítási útvonalak kiépítésével és a finomítói infrastruktúra bővítésével India hosszú távra rendezkedik be az orosz energia kihasználására, de ezzel nem csak az USA, hanem a G7 partnerek gyanakvását és ellenlépéseit is kockáztatja.