A stockholmi tárgyalások után Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter közölte, ezt még Trump elnöknek jóvá kell hagynia.
HIRDETÉS
Peking vezető tárgyalója szerint az Egyesült Államok és Kína a kétnapos stockholmi kereskedelmi tárgyalások során megállapodott az egymás elleni új vámtarifák 90 napos felfüggesztésének meghosszabbításáról.
Az amerikai tisztviselők szerint a kínai bejelentés kicsit elhamarkodott, mivel ehhez még Donald Trump amerikai elnök jóváhagyására van szükség van.
"Kifejeztük aggodalmunkat a szankciókkal sújtott Irán olajának vásárlása miatt, amelynek mintegy 90%-át Peking veszi meg. Sajnálatunkat fejeztük ki amiatt is, hogy úgy véljük, mintegy 15 milliárdért adtak el Oroszországnak kettős felhasználású technológiákat. De a találkozók általános hangneme nagyon konstruktív volt" – közölte Scott Bessent, amerikai pénzügyminiszter.
Kína szerint mindkét fél rábólintott arra, hogy az augusztus 12-i határidő lejártával további 90 nappal meghosszabbítják az új vámtarifák bevezetését.
"A stabil, egészséges és fenntartható kínai-amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nemcsak a két ország fejlesztési céljait szolgálják, hanem hozzájárulnak a globális gazdasági növekedéshez és stabilitáshoz is" - mondta a kínai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes, aki a kínai felet vezette. Azt nem mondta, hogy a meghosszabbítás hogyan fog működni.
Bessent hozzátette, hogy a két fél érintette az Egyesült Államok aggodalmait Kína globális keresletet meghaladó mértékű gyártása miatt is.
"Bizonyos stratégiai iparágak esetében - legyen szó a ritkaföldfémekről, a félvezetőkről vagy a gyógyszerekről - kockázatmentesíteni kell a termelést, és megbeszéltük, hogy mit tehetnénk együtt, hogy egyensúlyba hozzuk a kapcsolatainkat" - mondta Bessent.
Hangsúlyozta, hogy az USA törekszik a hazai gyártás helyreállítására, az amerikai mezőgazdasági és energiatermékek vásárlási megállapodásainak biztosítására, valamint a kereskedelmi hiány csökkentésére.
Találkozó a svéd fővárosban
A tárgyalások legújabb fordulója hétfőn kezdődött Stockholmban, hogy megpróbálják feloldani a vámok miatt kialakult patthelyzetet, amely megzavarta a világ két legnagyobb gazdasága közötti kulcsfontosságú kereskedelmi kapcsolatokat.
A két fél korábban Genfben és Londonban találkozott, hogy konkrét kérdésekkel foglalkozzanak: a háromszoros vámokkal, amelyek kereskedelmi embargót és exportellenőrzést jelentenek a kritikus termékekre, Kína ritkaföldfém-mágnesekre gyakorolt fojtogató hatásával és a félvezetőkre vonatkozó amerikai korlátozásokkal.
A hétfői megbeszélések közel öt órán át tartottak zárt ajtók mögött Ulf Kristersson svéd miniszterelnök irodájában. A keddi folytatás előtt Kristersson Bessenttel és Jamieson Greerrel, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjével reggelizett.
Egy lehetséges Trump-Xi találkozó
A stockholmi megbeszélések akkor zajlottak, amikor Donald Trump elnök azt tervezi, hogy találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és ez a csúcstalálkozó döntő lépés lehet a két ország közötti jelentősebb megállapodások megkötése felé.
"Azt mondanám, még az év vége előtt" - mondta Trump kedden az Air Force One fedélzetén újságíróknak.
TruthSocial közösségi médiafelületén Trump hétfőn késő este ragaszkodott ahhoz, hogy nem "törekszik" a Hszivel való csúcstalálkozóra, hanem a kínai vezető meghívására utazna Kínába. "Egyébként nem érdekel!" - tette hozzá.
Bessent újságíróknak elmondta, hogy Stockholmban nem egyeztettek a csúcstalálkozóról, de beszéltek arról, hogy "a két elnök kívánsága, hogy a kereskedelmi és a pénzügyminisztériumi csapat tárgyalásokat folytasson kínai partnereinkkel".
Greer elmondta, hogy az amerikai csapat visszatér Washingtonba, és "beszélni fog az elnökkel" az augusztusi határidő meghosszabbításáról, és majd kiderül, hogy ő "meg akarja-e ezt tenni".
Vámmegállapodások megkötése
Az Egyesült Államok néhány kulcsfontosságú kereskedelmi partnerével - köztük Nagy-Britanniával, Japánnal és az Európai Unióval - már megállapodott a vámokról, mióta Trump július elején bejelentette, hogy több tucatnyi országgal szemben megemelt vámokat vet ki. Kína marad talán a legnagyobb kihívás.
"A kínaiak nagyon pragmatikusak voltak" - mondta Greer az irodája által a közösségi médiában közzétett kommentárokban. "Most is vannak feszültségeink, de az a tény, hogy rendszeresen találkozunk velük ezeknek a kérdéseknek a megoldása érdekében, jó alapot ad a tárgyalásokhoz".
Sok elemző arra számított, hogy a stockholmi tárgyalások a jelenlegi vámszintek kiterjesztését eredményezik majd, amelyek jóval alacsonyabbak a javasolt három számjegyű százalékos kulcsoknál, amikor az amerikai-kínai vámvita áprilisban elérte a crescendót, és a világpiacokat átmeneti mélyrepülésbe taszította.
A két fél májusban Genfben folytatott kétoldalú tárgyalások során enyhítette a feszültséget, és megállapodott az égbe szökő vámok 90 napos szüneteltetéséről, amely augusztus 12-én jár le. Az USA jelenleg 30%-os vámot vet ki a kínai árukra, míg Kína 10%-os vámmal terheli az amerikai termékeket.
Hosszú távú kilátások
Miközben Kína kevés konkrétumot árult el a stockholmi tárgyalásokon kitűzött céljairól, Bessent azt sugallta, hogy a helyzet olyannyira stabilizálódott, hogy Peking és Washington elkezdheti a gazdaságaik közötti hosszabb távú egyensúly megteremtését.
Amióta Kína több mint két évtizede bekapcsolódott a globális kereskedelmi rendszerbe, Washington próbál nyomást gyakorolni Pekingre, hogy ösztönözze a hazai fogyasztás növelését, és nagyobb piacra jutást biztosítson a külföldi, köztük az amerikai gyártmányú áruknak.
Wendy Cutler, az Egyesült Államok korábbi kereskedelmi tárgyalója, jelenleg az Asia Society Policy Institute alelnöke szerint Trump csapata ma egy "nagy és magabiztos partner kihívásaival fog szembenézni, amely több mint hajlandó megtorolni az amerikai érdekeket".
A vámtételek átállítása "a könnyű rész lesz" - mondta, figyelmeztetve, hogy Peking tanult a Trump-kormányzat első kormányzása óta, és "ezúttal nem fog egyoldalú alkut kötni".
Viszlát Stockholm
Bessent szerint "a találkozók általános hangneme nagyon konstruktív volt", míg Li szerint a két fél Stockholmban megállapodott abban, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn, és "időben kommunikálnak egymással a kereskedelmi és gazdasági kérdésekről".