A koronavírus-járvány, és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság miatt eddig az Európai Bizottság elnézte, hogy a kormányok túlköltekeznek. A testület szerint azonban itt az ideje visszatérni a fiskális szigorhoz. Emiatt pedig egy reformcsomagot is összeállítottak.
Múlt hónapban az Európai Bizottság beterjesztett egy intézkedéscsomagot, amivel megreformálná az EU fiskális politikáját. Ez egy újraindítás lenne a koronavírus és a gazdasági válság után.
A 2020-as világjárvány alatt az EU adóssága elérte a GDP 90 százalékát. Ez 2021-re 88, míg 2022-re 84 százalékra esett vissza. Ez bőven a bizottság által meghatározott szint fölött van.
Vissza a rendes kerékvágásba
Éppen ezért az Európai Bizottság arra készül, hogy fenekestől felforgassa az uniós költségvetési politikát, beleértve az adókat és támogatásokat. A cél, hogy a tagállamok adósságszintje fenntarthatóbb legyen.
Sok kormány a covid-járvány és az orosz-ukrán háború miatt kialakult egzisztenciális, valamint energiaválság enyhítésére költötte a támogatásokat. Ez azonban csak egy sebtapasz, amely hosszútávon nem támogatja a gazdaság egészséges működését.
Az EU-s elvárás most az, hogy az államháztartási hiány a GDP 3%-a alá, az államadósság pedig 60% alá csökkenjen. A Bizottság azt javasolja, hogy az EU adjon több teret a tagállamoknak ahhoz, hogy a maguk módján érhessék el ezeket a célszámokat. De a kormányoknak így is évente legalább fél százalékkal kell csökkenteniük a fiskális hiányt, egészen addig, amíg el nem érik a 3 százalékot.
A számítások szerint 14 ország nem fogja tudni teljesíteni ezt a kritériumot idén, köztük ott van Olaszország, Franciaország, Románia, Spanyolország és Málta is.
A reformoknak még át kell menniük az Európai Parlamenten, a tagállamokon és a Bizottságon is. Így a kormányoknak legkorábban 2024-től kell szigorítaniuk fiskális politikájukon.
Nem csak a pénz beszél
A reformcsomag arra ösztönzi a kormányokat, hogy a forrásaikat inkább környezetbarát befektetésekre és a digitális átállásra fordítsák.
Paolo Gantiloni gazdasági biztos szerint eddig túl bonyolultak voltak a szabályok és teljesíthetetlenek a feltételek, így nem is vette őket senki sem komolyan.
De milyen rövid távon megtérülő befektetések létezhetnek?
Tökéletes példa erre a Leonardo. Az Olaszországban épülő szuperszámítógép 250 millió számítást képes elvégezni egyetlen másodperc alatt. Ez lesz a világ negyedik legerősebb gépe.
Az új technológiát egyszerre finanszírozta az olasz oktatási és fejlesztési minisztérium, valamint az Európai Unió egyik modernizációs programja, az EuroHPC. A CINECA konzorcium által létrehozott gépet rövidesen számtalan szektorban be lehet majd vetni, például az időjárás előrejelzésben, a klímaváltozás elleni harcban, új gyógyszerek kifejlesztésében és más digitális eszközök megalkotásában.
Bár Olaszország államadóssága kétszer több az előírtnál - így nem kéne túlköltekeznie - ez a befektetés hosszútávon növelni fogja az ország, és az egész EU versenyképességét.
A nápolyi központú Dompé gyógyszergyártó az első cég, amelyik szerződést kötött a Leonardóval. Abban bíznak, hogy a molekulák gyors kielemzésével, sokkal hatásosabban fognak tudni új gyógymódokat kifejleszteni és letesztelni.
Andrea Beccari a cég vezetője elmondta: több ezer milliárd molekula létezik. Ahhoz, hogy tökéletes gyógyszert tudjanak létrehozni egy adott betegséghez, mindegyik molekulát meg kell ismerniük. Ebben segít a Leonardo.
Az olyan közös finanszírozású projektek, mint a Leonardo, kulcsszerepet játszanak abban, hogy Európa közép- és hosszútávon is versenyképes maradjon.