HIRDETÉSA japán központi bank azzal sokkolta a világot, hogy még több pénzt pumpál a gazdaságba egy eszközvásárlási programon keresztül.
Az Európai Központi Bank is újabb intézkedéseken gondolkozik, ideértve az eszközvásárlási program kibővítését is, hogy a defláció árnyéka se vetüljön az eurozónára. Ezek a lépések egy kezdődő devizaháború rémét vetítik előre – amely elérheti a Közel-Keletet is.
Az eszközvásálrási program (QE, mennyiségi könnyítés) radikális jegybanki eszköz a gazdasági növekedés beindítására. A japán jegybank negyedével növelte az államkötvény-vásárlásra szánt összeget, és háromszor annyi pénzt önt a tokiói tőzsdére, mint korábban.
A tokiói tőzsde szárnyalt a hírre, de még a kínai is jelentős lendületet kapott. Szakértők szerint a lépés deviza-háborút indíthat el – ilyenkor az államok leértékelik a valutájukat, hogy olcsóbban exportálhassanak, és ezzel pörgessék fel a termelésüket.
Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, hatalmas autógyártó- és elektronikai gyártókapacitással.
Az eurozónának – ahol a növekedés vészesen lassul és defláció fenyeget – hamarosan döntenie kell, hogy továbbmegy-e a megkezdett úton, és ha igen, mikor. A múlt héten az EKB elnöke, Mario Draghi csak annyit mondott, hogy további intézkedéseket vezetnek be, ha szükséges.
A helyzetet szokás szerint Nureddin Alhammuri, az ADS Securities vezető elemzője világította meg nekünk Abu Dzabiból.
Euronews: - Az amerikai tapasztalatok alapján a mennyiségi enyhítés működik. Tényleg ennyire egyszerű a dolog?
Nureddin Alhamuri: – Természetesen nem ilyen egyszerű. A mennyiségi enyhítésnek, illetve általában az olcsó pénzzel operáló jegybanki eszközöknek tényleg van pozitív hatásuk bizonyos szektorokra. Ugyanakkor most sokan úgy vélik, hogy a helyzet rosszabb, mint korábban. A kötvényvásárlási program megemelte a kötvényárakat és használt a tőzsdéknek is. Nem segített azonban a reálgazdaságon. Ahogy Japánban is látszik, egyre több és több pénz áramlik a piacra. A rövid távú hatások pozitívak, hosszú távon azonban nem annyira, mert a központi bankok mérlege rekordméreteket ért el, és innen szinte lehetetlen visszatáncolni anélkül, hogy ne okozzunk jelentős károkat a globális piacnak és a tőzsdének.
- Ha lesz leértékelési verseny, és a japán jen tovább gyengül, annak milyen hatása lesz a világgazdaságra és a világ tőzsdéire, különös tekintettel a Közel-Keletre?
- Ha a globális hatásokat nézzük, a japán mennyiségi könnyítés a világ összes tőzsdéjére pozitív hatással volt. A Nikkei pár nap alatt kétszázhuszonöt bázisponttal tíz százalékot erősödött a bejelentés után. Az, hogy a központi bankok mind gyengíteni igyekeznek a valutájukon, szintén jó hatással lesz a piacokra, láthattuk, hogy a japán jegybank döntése a Közel-Keleten is pozitív hullámokat vetett. Ez a hatás azonban a tőzsdék esetében korlátozott lesz. Az importőrök azonban profitálhatnak a gyenge jenből, mert így olcsóbban tudnak japán árukat behozni.