Hirdetés

IMF: Izrael az év végére a 25. legnagyobb gazdaság lehet, példát adva Európának

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Az Israel Aerospace Industries (IAI) standja látható a Villepinte-ben, Párizs közelében rendezett Eurosatory védelmi és biztonsági vásáron 2026. június 15-én, hétfőn.
Az Israel Aerospace Industries (IAI) standja látható a Eurosatory védelmi és biztonsági vásáron Villepinte-ben, Párizs közelében, 2026. június 15-én, hétfőn. -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Nela Heidner
Közzétéve: ,A legfrissebb fejlemények
Megosztás Close Button

Az IMF szerint Izrael technológiavezérelt gazdasága 2026-ra, háborús évek ellenére, megelőzi Svédországot és Írországot, és a 25. legnagyobb lesz. Európai és izraeli döntéshozók Jeruzsálemben tárgyalnak: mit tanulhat Európa az innovációs modellből?

Izrael jó úton halad afelé, hogy az év végére a világ 25. legnagyobb gazdaságává váljon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. Az IMF 2026. októberi kilátásai szerint a nominális bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 747 milliárd dollár lesz, ami azt jelentené, hogy Izrael megelőzi Svédországot és Írországot a globális rangsorban.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek az adatok annak idején látnak napvilágot, amikor több mint 700 résztvevő, köztük több mint 200 európai vendég gyűlik össze az ELNET Jerusalem Summit rendezvényen, amelyet november 22. és 24. között tartanak, és amelynek napirendjén az izraeli–európai együttműködés szorosabbá tétele szerepel a biztonság, a technológia, a kutatás és a kereskedelem területén.

A fennálló geopolitikai kihívások ellenére az IMF 4,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2026-ban. Izrael jegybankja ennél is optimistább, 5,6 százalékos növekedést prognosztizál erre az évre és 7,5 százalékot 2027-re, jóllehet ezek a magasabb előrejelzések az izraeli vállalatok külföldi termelését is tartalmazzák. Ennek a tevékenységnek a kiszűrésével a központi bank 3,4 százalékos belföldi növekedést vár 2026-ban és 5,1 százalékot 2027-ben.

Az adatok mindazonáltal arra utalnak, hogy a gazdaság jelentős helyreállítási és bővülési potenciállal rendelkezik a nehéz biztonsági helyzet ellenére is.

Az izraeli gazdasági siker motorja

Izrael gazdasági teljesítményének egyik legfontosabb magyarázata a technológiai szektor.

Izrael az elmúlt évtizedekben egy rendkívül jól összekapcsolt innovációs ökoszisztémát alakított ki, amelynek különösen erős területei a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés, a félvezetők, az orvostechnológia és a védelemmel összefüggő innováció.

Az Israel Innovation Authority State of High-Tech 2026 című jelentése szerint az ágazat 2025-ben az izraeli GDP 18,3 százalékát adta, és a ország exportjának mintegy 58 százalékát képviselte.

Ezek a számok jól mutatják, mennyire fontossá vált a technológia Izrael gazdasága számára. A high-tech vállalatok nemcsak közvetlen gazdasági aktivitást generálnak, hanem nemzetközi befektetéseket vonzanak, magasan képzett munkahelyeket teremtenek, és összekötik az izraeli cégeket világszerte ügyfelekkel és partnerekkel.

A kutatás és fejlesztés központi szerepet játszik ebben a sikerben.

Az OECD kutatási és fejlesztési statisztikái szerint Izrael 2024-ben a GDP körülbelül 6,8 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre, ami nemzetközi összevetésben az egyik legmagasabb arány. Összehasonlításképpen az Európai Unió ugyanabban az évben a GDP mintegy 2,3 százalékát költötte K+F-re az Eurostat adatai szerint.

A különbség az izraeli gazdaság kutatásigényes ágazatainak kivételes jelentőségét tükrözi. Egyúttal azt is szemlélteti, hogyan válhat az innovációba való tartós befektetés egy ország gazdasági fejlődésének meghatározó jellemzőjévé.

Másfajta kapcsolat a kutatás, az üzleti élet és a vállalkozás között

Izrael innovációs modelljét szoros kapcsolatok jellemzik az egyetemek, a magáncégek, a befektetők és a közszféra között.

A rendszer fontos eleme az Israel Innovation Authority, amely a technológiai kutatást, a korai fázisban lévő vállalkozásokat és az ipari innovációt támogatja. Tevékenységei segítik a cégeket új technológiák kifejlesztésében, és közelebb hozzák azokat a kereskedelmi hasznosításhoz.

Izraelnek emellett olyan üzleti kultúrája is van, amelyben a vállalkozói szemlélet és a technológiai kísérletezés mélyen meggyökeresedett. A kockázatitőke-befektetők fontos szerepet játszanak az ígéretes fiatal cégek finanszírozásában, ami erős kockázatvállalási hajlandóságot tükröz, valamint azt, hogy innovatív ötletekbe akkor is hajlandók befektetni, ha a kereskedelmi siker egyáltalán nem garantált.

Egy másik meghatározó jellegzetesség az izraeli vállalkozások nemzetközi orientációja.

A viszonylag kicsi hazai piac miatt az izraeli technológiai cégek gyakran már korai szakaszban kénytelenek külföldre tekinteni. Nemzetközi ügyfelek, befektetők és kereskedelmi partnerségek ezért alapvető részét képezik üzleti stratégiáiknak.

Az Egyesült Államok különösen fontos partner volt. Az 1985-ben hatályba lépett USA és Izrael közötti szabadkereskedelmi megállapodás keretet teremtett a két ország közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatokhoz.

Háború, védelmi kiadások és gazdasági ellenálló képesség

Izrael technológiai fejlődése nehéz geopolitikai háttér mellett ment végbe.

A katonai műveletek, a tartalékosok mozgósítása, a munkaerőhiány és az üzleti tevékenység zavarai mind nyomást gyakoroltak a gazdaságra. A magasabb védelmi kiadások szintén növelték a közpénzügyekre nehezedő terheket.

Mindazonáltal Izrael technológiai szektora továbbra is jelentős nemzetközi jelenlétet mutat.

Az ország védelmi ipara ennek a képnek a része. Az olyan vállalatok, mint az Elbit Systems, a Rafael és az Israel Aerospace Industries fejlett képességeket alakítottak ki többek között a rakétavédelem, a radar, a drónok és a katonai elektronika területén.

A védelemmel összefüggő kutatásban kialakult szaktudás egy része a civil iparágakban is felhasználható, különösen a kiberbiztonság, a kommunikáció és a fejlett mérnöki megoldások területén.

Ugyanakkor a katonai kiadásokat nem szabad összetéveszteni a gazdasági jóléttel. A védelmi költekezés jelentős költségekkel jár, és csökkentheti az oktatásra, a közlekedésre, az egészségügyre és más, a hosszú távú növekedést támogató beruházásokra rendelkezésre álló forrásokat.

Az OECD Israel 2025 gazdasági felmérése vizsgálja a konfliktussal összefüggő gazdasági kihívásokat, valamint azt az igényt, hogy meg kell védeni a beruházásokat az infrastruktúrába, a készségek fejlesztésébe és a termelékenységbe.

Gazdasági kihívások Izrael előtt

Erős technológiai szektora ellenére Izrael továbbra is jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe. Az IMF 2026. júliusi értékelésében arra figyelmeztetett, hogy az infláció átmenetileg emelkedhet a magasabb energiaárak és az ellátási zavarok miatt, jóllehet a sékel erősödik.

A folyamatban lévő konfliktusok gazdasági következményei, köztük a magas védelmi kiadások és a munkaerőhiány, várhatóan középtávon szintén visszafogják a növekedést.

Az IMF szerint a régóta fennálló munkaerőpiaci problémák, különösen az ultraortodox zsidó férfiak és az arab izraeli nők viszonylag alacsony foglalkoztatási rátái középtávon korlátozhatják az ország gazdasági növekedését.

Mit tanulhatna Európa egy kisebb gazdaságtól?

Mindezek ellenére Izrael tapasztalata több tanulsággal szolgál az európai döntéshozók számára, különösen most, amikor az Európai Unió a termelékenység javítására, az innováció ösztönzésére és a globális technológiai piacokon való hatékonyabb versenyre törekszik.

Európa már most is világszínvonalú egyetemekkel, tudományos intézményekkel, fejlett iparágakkal és nagy fogyasztói piaccal rendelkezik. A kihívás nem pusztán az új ötletek megalkotása, hanem sokkal inkább az, hogy minél több ilyen ötletből nemzetközileg terjeszkedni képes sikeres vállalkozás váljon.

Izrael tapasztalatai több olyan területre mutatnak rá, ahol Európa erősíthetné megközelítését.

Először hosszú távú gazdasági prioritássá kell tenni az innovációt. A kutatás és fejlesztés tartós elköteleződést igényel a vállalatok, a befektetők és a kormányok részéről. A közszféra támogatása ösztönözheti a magánberuházásokat, különösen azokon a technológiai területeken, ahol a kereskedelmi megtérülés csak évek múlva jelentkezhet.

Másodszor erősíteni kell az egyetemek és az üzleti szféra közötti együttműködést. A tudományos felfedezések akkor teremtenek nagyobb gazdasági értéket, ha hasznos termékekké és szolgáltatásokká alakítják őket. Európa meglévő kutatási partnerségeire építve javíthatná a technológia-transzfer mechanizmusait, és megkönnyíthetné, hogy a vállalkozók a tudományos kutatás eredményeit kereskedelmi termékké formálják.

Harmadszor könnyebbé kell tenni a startupok növekedését, és ösztönözni kell a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot. Európában sok innovatív fiatal vállalkozás működik, de az ígéretes cégek gyakran nehezen jutnak hozzá ahhoz a finanszírozáshoz, amelyre a nemzetközi terjeszkedéshez szükségük lenne. A kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés, az integráltabb pénzügyi piacok és a befektetők nagyobb hajlandósága a merész ötletek támogatására segíthetne abban, hogy az európai cégek globálisan is versenyképesek legyenek. Izrael vállalkozói kultúrája jól mutatja, mennyire fontos elfogadni a kereskedelmi kockázatokat az innovációs folyamat részeként.

Negyedszer erősíteni kell az együttműködést a stratégiai iparágak között. Izrael tapasztalatai azt mutatják, hogy a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az elektronika és a fejlett mérnöki megoldások területén felhalmozott szakértelem a gazdaság különböző ágazatai számára is előnyös lehet. Európa ösztönözhetné az egyetemek, a civil vállalkozások és a stratégiai kutatási programok szorosabb együttműködését, miközben megfelelő garanciákat tart fenn.

Végül erősebb nemzetközi üzleti szemléletet kell ösztönözni. Az izraeli technológiai cégek gyakran már a kezdetektől globális piacokat céloznak meg. Az európai vállalkozások nagyobb mértékben támaszkodhatnának az EU egységes piacára, amely mintegy 450 millió fogyasztóhoz biztosít hozzáférést, és szilárd alapot adhat a nemzetközi terjeszkedéshez. Bár a szabályozási és nemzeti különbségek továbbra is fennállnak, egy integráltabb piac segíthet a cégeknek abban, hogy egész Európában növekedjenek, és világszinten is hatékonyabban versenyezzenek.

Európa számára a tanulság egyértelmű: a gazdasági versenyképesség nemcsak egy ország piacának vagy ipari bázisának méretétől függ, hanem attól is, hogy mennyire tudja a tudást kereskedelmi szempontból sikeres ötletekké alakítani.

Európa már most is rendelkezik mindazzal a tudományos szakértelemmel, ipari kapacitással és pénzügyi erőforrással, amely e cél eléréséhez szükséges. A kihívás az, hogy ezeket az erősségeket hatékonyabban kapcsolja össze, támogassa a növekedés előtt álló ígéretes vállalkozásokat, és az innovációt a gazdasági fejlődés még erőteljesebb hajtóerejévé tegye.

A cél ezért az, hogy Európa válogatva tanuljon Izrael eredményeiből, miközben megőrzi azokat a sajátosságokat, amelyek gazdaságait egyedivé teszik.

Európai-izraeli együttműködés: politikai kihívások

Az ELNET Jerusalem Summit bejelentett európai résztvevői között szerepel Manuel Valls volt francia miniszterelnök, Luigi Di Maio volt olasz külügyminiszter és jelenlegi uniós különmegbízott, Jan Lipavský volt cseh külügyminiszter, Alexander Graf Lambsdorff, Németország izraeli nagykövete, valamint Michał Kamiński, a lengyel szenátus alelnöke.

Görögországot Dimitrios Markopoulos, a nemzetgazdasági és pénzügyminiszter-helyettes képviseli, míg Litvániát az országgyűlés innovációs bizottságának elnöke, Jekaterina Rojaka, aki szintén az előadók között szerepel. Isaac Herzog izraeli elnök beszédet mond a konferencián.

A szorosabb kapcsolatok hívei lehetőségeket látnak abban, hogy Izrael kiberbiztonsági, mesterséges intelligencia- és fejlett technológiai szakértelme párosuljon Európa ipari és tudományos kapacitásaival.

Az Izraellel való szorosabb gazdasági együttműködés azonban Európa egyes részein továbbra is politikailag vitatott.

Miközben egyes kormányok és üzleti szervezetek a technológiai és kutatási partnerségek erősítését támogatják, mások kereskedelmi korlátozásokat vagy szankciókat pártolnak válaszul Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikájára.

Ezek a nézetkülönbségek rámutatnak az európai–izraeli gazdasági kapcsolatok körüli politikai kihívásokra, még akkor is, amikor a technológiai együttműködés lehetőségei tovább bővülnek.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek