A fosszilis tüzelőanyagoktól való átállás (TAFF) az ENSZ éves klímacsúcsán a vita egyik központi és feszült témájává vált.
A legutóbbi COP31-es tervezetből minden, a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó említést töröltek, jóllehet egyre nagyobb lendületet kap egy kilépési terv kidolgozása.
A társházigazda Ausztrália csütörtökön (november 19-én) bemutatott egy tervezetet, amelyből kikerültek azok a korábbi javaslatok, amelyek arra szólították fel az országokat, hogy gyorsítsák fel a szén, az olaj és a gáz, a klímaváltozás fő hajtóereje, kivezetését.
Az éves ENSZ-klímacsúcson részt vevő csaknem 200 országnak holnapig (november 20-ig) van ideje végleges megállapodást kötni, elemzők azonban arra számítanak, hogy a tárgyalások elhúzódhatnak.
A COP31-en születő megállapodásokhoz minden fél egyetértésére szükség van, ami azt jelenti, hogy a folyamat gyakran lassú, és apró lépésekben halad előre.
Mindez a tavalyi, Belémben tartott COP30 csúcs deja vu élményét idézi, ahol a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást (TAFF) végül törölték a zárómegállapodásból, miután ellenállásba ütközött a fosszilis energiahordozókat exportáló országok részéről.
A COP31 elkerüli a fosszilis tüzelőanyagok kérdését
Napokig tartó feszült egyeztetések után a tárgyalásokat vezető Ausztrália közzétett egy karcsúsított szöveget, amely az eredeti terjedelem felét teszi ki, és új megfogalmazásokat, valamint javaslatokat tartalmaz néhány, különösen vitatott kérdésben.
Ez magában foglal egy felhívást arra, hogy 2035-re 35 százalékra növeljék világszinten a végső energiaigényen belül az áram részarányát, ami a COP31 házigazdája, Türkiye egyik kulcsfontosságú kezdeményezése.
A 35 x 35 vállalást azért éri bírálat, mert nem mondja ki egyértelműen, hogy a többletenergiának kizárólag megújuló forrásokból kellene származnia.
Az alkalmazkodási finanszírozás megháromszorozásához eddig sem kiinduló értéket, sem célt nem határoztak meg, jóllehet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a csúcsot megelőző napokban közzétett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy még a jelenlegi nemzetközi, közpénzből finanszírozott alkalmazkodási források háromszorosára emelése is csak a fejlődő országok igényeinek 23-29 százalékát fedezné.
A tervezet hivatkozik a „legjobb rendelkezésre álló tudományra”, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkájára is, amely a COP31 egyik kulcsfontosságú vitaterülete.
A COP31-et „elhallgattatták”
„Ha a COP31 szövegének legutóbbi változata marad, ez egy szellem-COP lesz” figyelmeztet Mohamed Adow, a Power Shift Africa klímavédelmi agytröszt alapítója és igazgatója.
LinkedInen ezt írta: „A csúcsnak nem lesz semmilyen kézzelfogható eredménye arról, mi történt itt. A 2023-as, dubaji COP28-on elért előrelépés után, ahol első alkalommal említették a fosszilis tüzelőanyagokat, most egyáltalán nem esik szó az f-betűs szóról.”
Annak ellenére, hogy a TAFF kikerült a tervezetből, több ország is közzétette saját menetrendjét a tiszta energiára való átállásról.
Finnország november 11-én megerősítette elkötelezettségét a TAFF mellett azzal, hogy országos ütemtervet tett közzé, Franciaország, Németország és Hollandia példáját követve.
Majdnem egy héttel később (november 17-én) Dánia, Portugália, Luxemburg és Spanyolország jelentette be saját nemzeti terveit.
Heike Henn, a német Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára hétfőn (november 16-án), a tervezet közzététele előtt azt mondta az újságíróknak: „Bár »mindig lehet kívánni és harcolni« azért, hogy a TAFF bekerüljön a keretdöntésbe, számunkra »ez nem a siker végső mércéje«. A siker a cselekvésben, egy növekvő koalícióban rejlik.”