Technológiai vezetők, köztük Yann LeCun, a Nobel-díjas Philippe Aghion, valamint az ElevenLabs és a Lovable vezérigazgatói arra kérik az EU-t, hogy biztosítson külön, mesterséges intelligenciára szánt keretet 2028–2034-es költségvetésében.
Európai technológiai vállalatok tucatnyi alapítója és tudósok arra figyelmeztetnek, hogy egyre szűkül az időkeret a mesterséges intelligencia területén folyó versenyre, és hogy az Európai Unió következő hosszú távú költségvetése döntő lesz a kontinens jövőbeli szerepének meghatározásában.
A 59 vezető által aláírt nyílt levél, amelynek aláírói között ott van Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász, az MI egyik úgynevezett „keresztapja”, Yann LeCun, valamint a DeepL, az OVHcloud, az ElevenLabs és a Lovable vezetői, azt állítja, hogy Európa kockáztatja technológiai szuverenitását és versenyképességét.
„Mélyen hiszünk Európa potenciáljában, ugyanakkor egyre nagyobb aggodalommal szemléljük, hogy a világ technológiai forradalmon megy keresztül, és Európa csupán tőkéjének, számítási kapacitásának és méretnövelési lehetőségeinek töredékével versenyez riválisaival. A szakadék negyedévről negyedévre nő” – olvasható a levélben.
Kína és az Egyesült Államok verseng azért, hogy átvegye a vezetést abban a technológiában, amelynek ígérete szerint átalakítja az egészségügyet, a gyártást és a világgazdaságot. Azok az országok, amelyek az MI terén élen járnak, nemcsak a globális hatalmi viszonyokat határozzák meg, hanem gazdaságukat is növelik.
A szerdán közzétett levél címe „Sürgős felhívás: Európa nem aludhat át az MI-forradalmat”, és azt állítja, hogy a tehetség és az ambíció már megvan Európában, ám hiányzik az ezekhez illeszkedő politikai akarat és tőke.
Arra is figyelmeztetnek, hogy már zajlanak az EU 2028–2034-es költségvetéséről szóló tárgyalások, és ami ezek során nem kap biztosítékot, az 2035 előtt nem is létezhet.
Az öt MI-követelés
A levél öt követelést fogalmaz meg. Az első az egyszerűsítés: a szerzők szerint Európa helyesen védi a biztonságot és az alapvető jogokat, de ez nem vezethet ahhoz, hogy az innovátorok beleragadjanak a bürokráciába.
Üdvözlik az első, „Digital Omnibus” néven ismert jogalkotási csomagot, amelynek célja az uniós digitális szabályozás egyszerűsítése, ésszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez nem lehet az utolsó lépés, és azt szeretnék, ha a digitális szabálykönyv folyamatban lévő felülvizsgálata kötelező erejű egyszerűsítést eredményezne.
Emellett arra kérik az EU-t, hogy hozzon létre egy valódi 28. rezsimet, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalat egyszeri bejegyzéssel minden tagállamban ugyanazon szabályok szerint működjön.
Méret és adatok
A második követelés az európai technológiai cégek méretnövelésének támogatása. A levél szerint Európa jó ötletek előállításában, de rossz ezek hasznosításában, mert túl sok alapító az Egyesült Államokban indít vállalkozást, vagy a későbbi finanszírozási körök során oda költözik.
Azt sürgetik, hogy Európa jelentős magánmegtakarításait nyugdíjalapokon és biztosítókon keresztül irányítsák át növekedési alapokba, teljesítsék ki a tőke egységes piacát, és hogy a kormányok lépjenek fel az európai technológiai megoldások kiemelt megrendelőiként.
A levél széles körű hozzáférést kér az adatokhoz is, mivel szerintük azok legalább annyira fontosak, mint a számítási kapacitás vagy a tőke.
Beruházások
A harmadik kérés a beruházások valósághoz igazítása. Bár az EU mesterséges intelligencia-gigagyáraiba történnek befektetések, szerintük az MI-nek még több forrásra van szüksége, miközben amerikai vállalatok már önmagukban is több száz milliárd dollárt fordítanak idén MI-infrastruktúrára.
Ennek finanszírozására arra kérik az európai vezetőket, hogy biztosítsanak külön, ambiciózus MI-keretet az Európai Versenyképességi Alapon belül és a következő kutatási keretprogramban.
Tehetség
A negyedik követelés Európa tehetségeinek megtartására irányul, és a tehetséget támogató intézmények létrehozását sürgeti.
„Ambiciózus stratégia”
Az utolsó követelés az európai gondolkodásmód megváltoztatása. A levél szerint a kontinens nem elégedhet meg többé azzal, hogy másutt feltalált technológiákat szabályoz, hanem a védekezésből támadásba kell átmenni, és tudatosan támogatni kell azokat az európai bajnokokat, amelyek méretük, tőkéjük és piaci hozzáférésük révén globálisan versenyképesek lehetnek.
„Európa nem elégedhet meg többé azzal, hogy pusztán mások által feltalált technológiákat szabályozza. Sokkal ambiciózusabb stratégiára van szükségünk a világgal folytatott technológiai versenyben.
„A védekezésről át kell állítanunk a gondolkodásunkat a támadásra, és végső soron a győzelemre” – olvasható a levélben.
Az Euronews megkereste az Európai Bizottságot kommentárért.