Hirdetés

Voyager–1 már 25,9 milliárd km-re jár a Földtől, a legtávolabbi működő űrszonda

A NASA által közölt illusztráció a Voyager–1 szondáról.
A NASA által szolgáltatott illusztráció a Voyager–1 szondáról. -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Jean-Philippe Liabot
Közzétéve: •A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Olyan korban indult, amikor a mobiltelefon még tudományos fantasztikum volt. Közel fél évszázad múltán a Voyager–1 tovább utazik: ezen a szerdán egy fény napnyi távolságra került.

Ez egy olyan vállalkozás, amely tökéletesen megtestesíti a NASA egyik szlogenjét, „Rendre possible l'impossible” („Making the Impossible Possible”), és egy, az űrügynökség által megerősített történelmi mérföldkő: ebben a pillanatban (11:16 CET-kor) a Voyager 1 körülbelül 25,9 milliárd kilométerre van a Földtől. Semmilyen ember alkotta tárgy nem jutott még ilyen messzire. Ami pedig a legmeglepőbb, hogy ez az űrkutatás nagy öregje még mindig működik, majdnem 50 évvel azután, hogy elhagyta bolygónkat.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

1977-ben kezdődött utazás

Minden 1977. szeptember 5-én kezdődött a floridai Cap Canaveral űrközpontban. A Voyager 1 egy nagy teljesítményű Titan IIIE-Centaur hordozórakéta tetejéről emelkedik el a Földtől, merész küldetéssel: a Naprendszer óriásbolygóinak felfedezésére. Ikertestvére, a Voyager 2, azonban már augusztus 20-án elindult. A Voyager 1 viszont gyorsabb pályán halad, és végül utoléri, majd megelőzi.

A Voyager 1 indítása Titan/Centaur-6 hordozórakétával a Kennedy Űrközpont indítókomplexumából, 1977. szeptember 5-én
A Voyager 1 indítása Titan/Centaur-6 hordozórakétával a Kennedy Űrközpont indítókomplexumából, 1977. szeptember 5-én NASA/JPL-Caltech via AP

Ma már közel 61 000 km/órás, vagyis nagyjából másodpercenként 17 kilométeres sebességgel száguld. Ezt a tempót többek között azoknak a bolygóknak a gravitációs vonzásának köszönheti, amelyeket elrepülés közben megkerült. 1979 márciusában a Jupiter közelében halad el, és többek között annak gyűrűit, valamint Io holdjának lenyűgöző vulkáni jelenségeit tárja fel. 1980 novemberében a Szaturnusz mellett repül el, és közelről vizsgálja annak látványos gyűrűit, illetve Titan holdját.

Ám ahelyett, hogy folytatná a többi bolygó feltárását, Voyager 1 (forrás: francia) ezután a világűr mélye felé veszi az irányt. 2012 augusztusában az első ember alkotta eszköz lesz, amely átlépi a héliopauzát, azt a határt, amelyen túl a napszél már nem uralja a környező űrteret. Ezzel belép a csillagközi térbe. Ikertestvére, a Voyager 2 (forrás: francia) 2018-ban csatlakozik hozzá.

Ez a rövid tudósítás a Jet Propulsion Laboratorytól (forrás: francia) megéri, hogy megnézze az, aki rajong az űrért... Korabeli felvétel, és elmagyarázza a két Voyager szonda küldetését. Ugyanez igaz erre a NASA-galériára is (forrás: francia), ahol a szonda elkészítését lehet megismerni..

Aranylemez a földönkívülieknek

Fedélzetén a Voyager 1 valami sokkal költőibbet is szállít a tudományos műszerein túl: egy 30 centiméter átmérőjű aranylemezt, amelyet a szerkezetére erősítettek. A neves csillagász Carl Sagan által megálmodott lemez tulajdonképpen az emberiség névjegye, amelyet lehetséges földönkívüli civilizációknak szántak.

A „Voyager Golden Record” album.
A „Voyager Golden Record” album. NASA/JPL-Caltech via AP/NASA/JPL-Caltech

115 képet tartalmaz (forrás: francia), üdvözleteket 55 nyelven, természeti hangokat, szívverést, bálnadalokat, nevetést, valamint egy zenei válogatást Bachtól Chuck Berryig. Még az akkori amerikai elnök, Jimmy Carter üzenete is rajta van. A földi civilizáció sűrített lenyomata, amelyet a kozmikus végtelenbe küldtek.

Akadályokkal teli utazás

Csaknem fél évszázad a világűrben már a Voyager 1 öregedésének jeleit is megmutatja. 2023 novemberében egy számítógépes hiba akadályozza abban, hogy megfelelően továbbítsa tudományos adatait. A mérnököknek több hónapra van szükségük a megoldás megtalálásához, miközben távolról kell beavatkozniuk egy, az 1970-es években tervezett számítógépbe!

2024-ben már a hajtóművei mutatnak gyengeségre utaló jeleket: apró vezetékek tömődnek el az idő múlásával. Ekkor át kell kapcsolni egy másik rendszerre, hogy az antennája továbbra is a Föld felé legyen irányítva.

Nemrégiben az energiaellátás csökkenése, amelyet a plutónium bomlása biztosít, arra kényszerítette a NASA-t, hogy egyes műszereket lekapcsoljon az energiatakarékosság érdekében.

2026 áprilisában egy újabb tudományos műszert kapcsoltak le. A szonda ennek ellenére továbbra is küld adatokat a még működő berendezései révén.

A Voyager 1 és a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) technikusai 1977 áprilisában
A Voyager 1 és a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) technikusai 1977 áprilisában NASA/JPL-Caltech via AP

Mi vár rá a következő évtizedekben, majd a következő évszázadokban?

Voyager 1 előtt már nincs több meglátogatandó bolygó, és immár a csillagközi térben folytatja útját. (forrás: francia) Pályája az Oort-felhő felé vezeti, ehhez a hatalmas üstökösraktárhoz, amely a Naprendszerünket övezi. Körülbelül még 300 évre lesz szükség, hogy elérje annak belső részét, és talán 30 000 évre, hogy teljesen elhagyja, ha szerencséjére nem ütközik össze valamelyik üstökössel!

Nagyjából 40 000 év múlva a szonda mintegy 1,7 fényévnyire halad el a Gliese 445 csillagtól, egy vörös törpétől, amely a Zsiráf csillagképben található. Kozmikus léptékben ez csupán viszonylagos közelség, hiszen várhatóan nem kerül elég közel ahhoz, hogy a csillag rendszere befogja.

Már jóval ezelőtt valószínűleg megszűnik a Voyager 1 Földdel való kapcsolata. Energiatartalékai idővel nem lesznek elegendők ahhoz, hogy ellássák műszereit és rádióadóját.

A szonda azonban tovább halad majd. Lehetséges, hogy milliókon, sőt milliárdokon át sodródik a galaxisban. Aranylemeze talán jóval azután is sértetlen marad, hogy civilizációnknak és a Naprendszerünknek már minden nyoma eltűnik.

Van benne egy kis 2001: Űrodüsszeia, egy csipetnyi Star Trek és rengeteg emberi zsenialitás. A Voyager 1-nek alighanem soha nem lesz közönsége, amely megtapsolná a teljesítményét, ahogyan feltehetően kis zöld emberke sem érkezik majd, hogy átvegye aranylemezét. Mégis csendben halad tovább arra, ahol még soha egyetlen hozzánk hasonló lény sem járt. Már önmagában ezért is lenyűgöző.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

40 éves a Voyager-expedíció

Voyager–1 már 25,9 milliárd km-re jár a Földtől, a legtávolabbi működő űrszonda

A SpaceX először fogta el a Starship felső fokozatát Texasban