Az uniós háztartási áram- és gázárak 2026 első felében csökkentek 2025-höz képest, de októberben sok fővárosban nőttek, így 2027 elején magasabb számlákra számíthat.
Miközben az iráni háború elkezdte felhajtani a nagykereskedelmi gázárakat, 2026 első felében az EU-ban átlagosan csökkentek a lakossági villamosenergia- és gázárak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az országok közötti különbségek feltűnőek voltak. Az Eurostat adatai szerint egy egységnyi villamos energia Írországban több mint háromszor annyiba került, mint Magyarországon.
Hol Európában fizettek a háztartások a legtöbbet, illetve a legkevesebbet az áramért és a gázért? És hogyan változnak a rangsorok, ha figyelembe vesszük a helyi árszinteket?
A rendelkezésre álló adatokkal rendelkező 38 európai ország közül a lakossági villamosenergia-árak, az adókkal együtt, 2026 első felében 6.6 eurótól 100 kWh-onként Törökországban egészen 38.7 euróig Írországban terjedtek. Magyarországon volt a legalacsonyabb ár az EU-ban, 11.4 euróval, miközben az uniós átlag 28.3 euró volt.
Euróban számolva Írországot Németország (€36.2), Belgium (€35.8), Ausztria (€32.6), Olaszország (€31.4) és Svédország (€30.6) követte, mindegyik 30 euró feletti árral 100 kWh-onként.
A villamosenergia-árak Spanyolországban (€25.1) és Franciaországban (€24.9) az uniós átlag alatt voltak.
Romániában vásárlóerő alapján a legmagasabb az áram ára
Az árak általában alacsonyabbak voltak az EU-tagjelölt országokban, és a különbség a legdrágább országokhoz képest nagy volt. Ez a rés szűkült, amikor a helyi árszintek különbségeit a vásárlóerő-standardok (PPS) segítségével figyelembe vették.
A villamosenergia-árak 100 kWh-onként 12.6 PPS-től Izlandon 46.9 PPS-ig Romániában terjedtek. Lengyelország (41.1) és Csehország (34.3) egészítette ki az első hármat, őket Írország és Olaszország követte egyaránt 32.8 PPS-sel.
Izland után Törökország (13.5), Málta (13.8), Magyarország (14.7) és Norvégia (15.0) rendelkezett a legalacsonyabb árakkal vásárlóerő alapján.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Olaszországban volt a legmagasabb ár (32.8), szorosan követte Németország (32.4). Spanyolország (28.0) közel volt az uniós átlaghoz (28.4), míg Franciaország (23.3) olcsóbb volt.
Romániában meredeken emelkedtek az áramárak
Az EU-ban a lakossági villamosenergia-árak átlagosan 2.2%-kal csökkentek a 2025 második feléhez képest. Euróban mérve Finnországban volt a legnagyobb áremelkedés, 19.5%, ezt követte Törökország (11.2%), Lengyelország (10.6%), Litvánia (10.6%) és Svédország (10.4%).
Dánia (-28.2%) és Luxemburg (-24.1%) jegyezték a legnagyobb árcsökkenést. Olaszországban 5.9%-kal nőttek az árak, míg Németországban 6.5%-kal, Spanyolországban 6%-kal, Franciaországban pedig 3%-kal estek.
2025 első feléhez képest az uniós átlagos villamosenergia-ár 1.6%-kal csökkent. Romániában jegyezték a legnagyobb növekedést euróban mérve, 51.9%-ot, ezt követte Törökország (35%), Írország (19.8%) és Finnország (18.4%).
Az árak az EU négy legnagyobb gazdaságában mind csökkentek: Franciaországban (-7%), Németországban (-5.7%), Olaszországban (-4.5%) és Spanyolországban (-3.9%).
A kormányzati intézkedések is magyarázzák, miért térnek el az ármozgások, mondta Xiaoyi Mu professzor, a Dundee Egyetem Centre for Energy, Petroleum and Mineral Law and Policy igazgatója. Az adók, illetékek és hálózati díjak a végső árak nagy részét teszik ki. Dánia például 2026. január 1-jétől ideiglenesen mintegy €0.10-zel kWh-onként csökkentette az áramadót. Finnországban nem vezettek be ilyen adókedvezményt.
A VaasaETT energiapiaci elemző cég, amely segít összeállítani a Household Energy Price Indexet (HEPI), szintén rámutat az energiamix, a tarifastruktúrák, az energiaszolgáltatók beszerzési és árazási gyakorlatai, valamint a költségek különböző fogyasztói csoportok közötti megosztásának eltéréseire.
Svédországban a legdrágább a gáz
A rendelkezésre álló adatokkal rendelkező 29 európai országban a lakossági földgázárak, az adókkal együtt, 2026 első felében 100 kWh-onként 1.6 eurótól Grúziában 22 euróig Svédországban terjedtek. Magyarországon (€3.3) volt a legalacsonyabb ár az EU-ban, ahol az átlag 11 euró volt.
A top ötösbe tartozott még Hollandia (€16.2), Franciaország (€13.5), Portugália (€12.6) és Ausztria (€12.4).
A gázárak Franciaországban, Németországban (€11.6) és Olaszországban (€11.4) az uniós átlag felett, Spanyolországban (€7.9) pedig az alatt voltak.
PPS-ben mérve az árak 100 kWh-onként 4.3-tól Magyarországon 20.8-ig Észak-Macedóniában terjedtek. Észak-Macedónia euróban számolva (€10.8) az uniós átlag alatt volt, és a rangsor élére került, amikor a helyi árszinteket is figyelembe vették.
Svédország (17.7), Portugália (15.0) és Hollandia (13.8) szintén a legdrágább országok között szerepeltek. A skála alsó végén Törökország (5.0), Luxemburg (6.6) és Horvátország (6.8) rendelkezett a legalacsonyabb árakkal Magyarország után.
Az EU-ban a lakossági gázárak átlagosan 10.2%-kal csökkentek a 2025 második feléhez képest. Euróban számolva Olaszországban (-23.2%), Spanyolországban (-17.6%) és Görögországban (-16%) voltak a legnagyobb árcsökkenések. Törökországban következett be a legnagyobb emelkedés, 12.9%, ezt Románia követte 6.3%-kal.
2025 első feléhez képest az uniós átlag 3.5%-kal esett. Az EU négy legnagyobb gazdasága közül csak Franciaországban emelkedtek a gázárak éves alapon, 3.7%-kal.
Miért tart egy ideig, mire a nagykereskedelmi áremelkedés eléri a háztartásokat?
A számok csak nagyjából négy hónapot fednek le azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén megkezdte Irán elleni csapásait. A háztartási számlákon a teljes hatás ennél később jelenhet meg.
„Mindig van késés a TTF nagykereskedelmi földgáz benchmark ára és a háztartások által fizetett árak között” fogalmazott Xiaoyi Mu az Euronews Businessnek.
„A késés néhány hónaptól több mint egy évig terjedhet, attól függően, hogyan szervezik meg az egyes országokban a kiskereskedelmi energiapiacot.”
Mu szerint sok háztartás fix áras szerződésben van. A szolgáltatók nem tudják továbbhárítani a magasabb nagykereskedelmi költségeket, amíg ezek a tarifák rögzítettek.
A szolgáltatók gyakran előre vásárolnak földgázt és villamos energiát is, hogy megvédjék magukat az árkilengésektől. Ez késleltetheti a nagykereskedelmi árváltozások hatását a lakossági tarifákra.
2027-ben magasabb számlák jöhetnek
Mu elmondta, hogy Európában a nagykereskedelmi földgáz benchmark ára 2025 második felében 19%-kal esett az év első feléhez képest, és 14%-kal a 2024 második feléhez viszonyítva.
„Úgy gondolom, ez az egyik kulcsfontosságú oka annak, hogy 2026 első felében csökkentek a háztartási energiaárak, jóllehet a közel-keleti konfliktust követően nőtt a nagykereskedelmi gáz ára” mondta.
„Emiatt sajnos arra számítok, hogy a háztartások a 2026 második felében, de még inkább 2027 első felében magasabb energiaszámlákkal szembesülhetnek” tette hozzá.
Az HEPI által követett uniós fővárosokban a lakossági gázárak átlagosan 12%-kal emelkedtek február 2. és szeptember 1. között, míg a villamosenergia-árak 4.2%-kal nőttek.
A HEPI októberi frissítése szerint a vizsgált 33 európai főváros közül 21-ben emelkedtek az áramárak, és a 27, gázadattal rendelkező főváros közül 14-ben nőttek a gázárak.