Hirdetés

Spanyol általános sztrájk előtt Németország veszítené a legtöbbet egy sztrájknapon

ARCHÍV FELVÉTEL – Emberek tüntetnek erősebb bérlővédelmi törvényekért Madridban, 2026. október 3-án. A spanyol nyelvű molinón ez áll: „általános sztrájk”.
ARCHÍV – Emberek erősebb bérlővédelmi törvényeket követelnek Madridban, Spanyolországban, 2026. október 3-án, szombaton. A molinón spanyolul ez áll: „általános sztrájk felé”. -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Piero Cingari
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Spanyolország 2012 óta első közös általános sztrájkja előtt az Euronews összehasonlítja, mennyibe kerül Európa gazdaságainak egy napnyi munkabeszüntetés.

A legutóbb, amikor Spanyolország két legnagyobb szakszervezete közösen általános sztrájkot hirdetett, 2012 novemberében, az ország súlyos megszorítási válságban volt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tizennégy évvel később a spanyol munkavállalók ismét megpróbálják megbénítani az országot.

Ezúttal az alapvető dolgok miatt tiltakoznak, és a panaszok Madridban, Párizsban, Brüsszelben és Rómában is hasonlóan hangzanak: megfizethető lakbérek, a drágulással lépést tartó bérek és működő közszolgáltatások.

A Comisiones Obreras (CCOO) és Unión General de Trabajadores (UGT) szakszervezetek által szerdára meghirdetett 24 órás munkabeszüntetés 18 nappal előzi meg Spanyolország november 29-i előrehozott parlamenti választását.

Spanyolország nincs egyedül.

Franciaországban november 5-én országos sztrájk- és tiltakozónapot tartottak az élet megdrágulása miatt. Olaszország CGIL szakszervezete november 20-ra hirdetett általános sztrájkot, a belga szakszervezetek pedig a november 23-i héten fenyegetnek egy hasonló akcióval.

Az elmúlt év már rendkívülinek számított.

A brüsszeli székhelyű kutatóközpont, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) előzetes adatai szerint 2025 volt az EU legsztrájkosabb éve 1991 óta.

A kérdés az, mely gazdaságok fizetik a legtöbbet.

Németország fizetné a legnagyobb számlát

A legegyszerűbb mód az országok összehasonlítására az, ha mindegyikre ugyanazt a képletet alkalmazzák.

Veszik az ország éves gazdasági teljesítményét, azaz a bruttó hazai terméket (GDP), elosztják 365-tel, így megkapják az egy napra jutó kibocsátást. Majd feltételezik, hogy minden ötödik dolgozó leáll, és ezzel nagyjából az adott napi termelés ötöde kiesik.

E számítás alapján Európa legnagyobb gazdasága, Németország egyetlen nap alatt körülbelül 2,5 milliárd eurót veszítene, a 2025-ös Eurostat GDP-adatok szerint.

Franciaország mintegy 1,6 milliárd euróval a második helyen állna, Olaszországot pedig körülbelül 1,2 milliárd eurós veszteség érné.

Spanyolország vesztesége körülbelül 930 millió euró lenne. Gazdasága tavaly 1,69 billió eurót termelt, ami napi mintegy 4,6 milliárd eurónak felel meg.

A kisebb gazdaságok „számlája” is kisebb. Egy ugyanekkora sztrájk Belgiumban körülbelül 350 millió euróba, Portugáliában mintegy 170 millió euróba kerülne.

Ez durva becslés. A sztrájkok ritkán oszlanak el egyenletesen: elsősorban a közlekedést, az iskolákat és a közszolgáltatásokat érintik, miközben sok gyár és iroda tovább dolgozik.

Miért nem fizetik ki a számla nagy részét soha

A nemzeti számlák nyugodtabb képet mutatnak, mint az egyes munkabeszüntetések előtt közzétett költségbecslések.

Franciaország a legjobb tesztpélda, mert ott a statisztikusok több alkalommal mérték a sztrájkok hatását. A Banque de France becslése szerint a 2023 márciusában és áprilisában zajló nyugdíjreform-ellenes sztrájkok mintegy 0,1 százalékponttal csökkentették a francia növekedést az adott év első negyedévében.

Később azt állapította meg, hogy a második negyedévben körülbelül 0,1 százalékpontos ledolgozás történt. Más szóval, a kieső tevékenység nagy része három hónapon belül visszatért.

A Banque de France megjegyezte, hogy ez összhangban van a francia statisztikai hivatal, az INSEE becslésével, amely szerint a 2018 tavaszi társadalmi megmozdulások nagyjából 0,1 százalékponttal csökkentették a GDP-t.

Az ok egyszerű: a sztrájk nem olyan, mint egy tűz, amely megsemmisíti a készleteket. A rakományt végül elszállítják, a kórházi időpontot átszervezik, és a gyár a következő héten egy plusz műszakot beiktat.

Egyes veszteségek azonban véglegesek, és konkrét szereplőket érintenek. A sztrájkolók elveszítik egy napi bérüket, az állam elesik az el nem végzett tevékenység adóbevételétől, a légitársaságok és a szállodák pedig nem tudják visszaszerezni a törölt járatokat és az üresen maradt szobákat.

Belgium példája mutatja, hogy az igazi kockázat az ismétlődés

Belgium megmutatja, mi történik, ha a sztrájk nem egyszeri esemény, hanem rendszeressé válik.

Az ETUI adatai szerint az országban 2025-ben 1 354 845 munkanap esett ki sztrájkok miatt, ami 313 napot jelent minden 1000 alkalmazottra vetítve. Ezzel megdőlt az 1993-ban beállított, 299 napos korábbi rekord.

A különbség a szomszédokhoz képest jelentős.

Hollandiában 23 sztrájk összesen csaknem 60 000 munkanap kiesését okozta 2025-ben, a holland statisztikai hivatal, a Statistics Netherlands (CBS) adatai szerint.

Németországban a Gazdasági és Társadalomkutató Intézet (WSI) becslése alapján 2025-ben körülbelül 645 000 munkanap veszett el, ami elmarad a hosszú távú trendtől, miközben a német gazdaság majdnem hétszerese a belgának.

Ezt nem ragadják meg az egyszeri költségbecslések. Egyetlen sztrájknapot gyorsan ledolgoznak, a havi rendszerességgel ismétlődő sztrájkok viszont tartós nyomot hagynak a gazdaságon.

Az elektromos hálózat adja majd az első számot

Spanyolországban szokatlan módon mérik, hányan sztrájkolnak: az áramfogyasztást figyelik.

A 2012. novemberi általános sztrájk idején a belügyminisztérium közölte, hogy kora reggel az áramigény 11,4 százalékkal maradt el az adott napszakban szokásos szinttől, a hálózatot üzemeltető Red Eléctrica adatai alapján. A 2012. márciusi sztrájk idején ugyanebben az órában 15,4 százalékos volt a visszaesés.

Valószínűleg most szerdán is a hálózati adatok adják majd az első részvételi becslést, mielőtt a szakszervezetek és a kormány nyilvánosságra hozza a saját, rendszerint jelentősen eltérő számait.

A légi közlekedés helyzete továbbra is bizonytalan. Hétfőig a kormány nem tette közzé a sztrájk idejére előírt minimális légi járatszámot, noha a repülőtéri és légitársasági dolgozókra is kiterjed a felhívás.

A befektetők alig reagáltak

A piacokat eddig nem látszik aggasztani a helyzet. Spanyolország IBEX 35 indexe hétfőn 19 742,5 ponton zárt, ami 14,1 százalékos idei emelkedés, és körülbelül 3 százalékkal marad el a 20 356,5 pontos történelmi csúcstól.

A sztrájknapnak leginkább kitett vállalatok részvényei ennél is jobban teljesítettek.

A Meliá Hotels International részvényei, amely Spanyolország egyik legnagyobb szállodalánca, idén 38 százalékkal drágultak. A Spanyolország repülőterének többségét üzemeltető Aena papírjai 21 százalékkal erősödtek.

A befektetők számára egy sztrájknap olyan, mint egy vihar, amely egy napra késlelteti a repülőjáratokat. Belgium pedig a másik forgatókönyvet mutatja: azt, amikor a sztrájkok olyan gyakoriak lesznek, hogy a gazdaság tartós jellemzőjévé válnak.

Spanyolország számára a szerdai sztrájk költségét az elveszett munkaórákban mérik majd. Az pedig, hogy a szélesebb tiltakozási hullám hoz-e bármilyen változást, november 29-én dől el az urnáknál.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Franciaországi zavargások: a turizmus ágazat fél a külföldi vendégek elmaradásától

Franciaországi zavargások: duplájára nőtt a kár, ki fizeti a pusztítást?

Európai részvénypiacok mínuszban nyitnak, a francia cégek számolják a zavargások árát