A hétvégén legalább 3000 francia üzletet ért támadás. A biztosítók szerint mozgósították az erőiket, de az elmaradt forgalomra nem feltétlenül jár térítés. Megmutatjuk, ki fizeti a zavargások árát.
A hétvégi franciaországi zavargások során megrongált üzletek száma legalább 3000-re nőtt, ami kétszerese az egy nappal korábban közölt adatnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ám a számla jelentős részét várhatóan álló biztosítók egyelőre semmilyen becsléssel nem rendelkeznek arra, mekkora veszteséget okoz számukra a pusztítás.
Az országos biztosítási szövetség, a France Assureurs az Euronewsnak azt közölte, hogy tagjai „teljes mértékben mozgósították erőforrásaikat a károsult ügyfelek támogatására”.
Nem tudott sem előzetes kárbecslést adni, sem azt megmondani, hány kárigényt nyújtottak már be.
Válságstábja jelenleg az egész Franciaországban együtt dolgozik a hatóságokkal azokat követően, amit a szövetség „rendkívül erőszakos eseményeknek” nevezett.
A francia piacok alulteljesítenek, miközben egyre nő a kárszámla
Vasárnap Alexandre Bompard, a Carrefour vezérigazgatója, aki egyben az FCD kiskereskedelmi szövetség elnöke is, úgy becsülte, hogy mintegy 1500 üzletet érintettek a zavargások.
A teljes ágazati veszteséget több százmillió euróra tette.
Hétfőre a kormány számlálása már elérte a 3000-et.
Csak a Carrefour 50 üzletben jelentett károkat, köztük 20-at kifosztottak.
Hétfőn a pénzpiacok is nyomás alá kerültek. Franciaországban a CAC 40 index 1,1 százalékos mínuszban zárt, alulteljesítve a szélesebb körű Euro STOXX 600-at, amely 0,9 százalékkal esett.
A Carrefour részvényei 2,2 százalékkal gyengültek, míg a luxuscikkeket gyártó LVMH 1,8 százalékot veszített értékéből. A hétvégén betört üzletek között volt egy marseille-i Louis Vuitton butik is.
A biztosítótársaságok papírjai is estek: Párizsban az AXA 1,3 százalékot, az SCOR viszontbiztosító 0,9 százalékot veszített. Milánóban a Generali 2,3, az Unipol 3,2 százalékot esett.
A francia államkötvényeket is eladási nyomás érte hétfőn.
Az ország 10 éves állampapírjainak hozama mintegy nyolc bázisponttal 4,94 százalékra emelkedett, míg a németeké kevesebb mint négy bázisponttal nőtt.
Ezzel a francia és a német hitelfelvételi költségek közötti különbség nagyjából 148 bázispontra tágult.
Mit árulnak el a 2023-as zavargások a költségekről
Franciaország számára friss viszonyítási pont áll rendelkezésre arra, milyen költségekkel járhat egy ilyen hétvége.
A France Assureurs által az Euronewsnak közölt adatok szerint a 2023 júniusában és júliusában az egész országot elárasztó zavargások 793 millió euró biztosított kárt okoztak.
A biztosítók mintegy 17 000 kárigényt kezeltek, átlagosan körülbelül 46 600 euró értékben.
A teljes összeg kétharmada, mintegy 523 millió euró üzletekben és vállalati telephelyekben keletkezett károkra ment el. A negyedét, közel 200 millió eurót azok az önkormányzatok kapták, amelyeknek városházáit, iskoláit és autóbuszait támadás érte.
A fennmaradó 7 százalékot a gépkocsi-károk tették ki.
Még ezek a számok sem tükrözik teljes mértékben a pusztítás nagyságát.
Egy későbbi szenátusi vizsgálat az ingatlankárokat már közelebb, mintegy 1 milliárd euróra becsülte. Több veszteséget egyáltalán nem jelentettek be, másokat pedig csak részben fedezett a biztosítás.
A párhuzam most különösen beszédes, mivel úgy tűnik, ezúttal több üzletet érintettek a zavargások.
A CCI France a 2023-as zavargások idején mintegy 2500 megrongált vállalkozást regisztrált. A kormány mostani összesítése már túllépte ezt az értéket.
Franciaország új zavargásbiztosítási rendszere még nincs kész
Franciaország a 2026-os költségvetési törvényben próbálta orvosolni a 2023-as zavargások által felszínre hozott biztosítási problémákat.
A jogszabály kötelezővé teszi a zavargások okozta károk fedezetét bizonyos vagyonbiztosítási szerződésekben, és létrehoz egy országos alapot, amely segíti a biztosítókat a nagy veszteségek elnyelésében.
A biztosítók legfeljebb a vonatkozó díjak 1,5 százalékát kitevő befizetésekkel finanszíroznák az alapot, az állam pedig évente akár 4 milliárd euróig terjedő garanciát vállalna.
A rendszer azonban még nem lépett életbe: ehhez még szükség van az Európai Bizottság jóváhagyására és egy kormányrendeletre.
A mostani hétvégi erőszak által sújtott vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy kártérítésük a meglévő biztosítási szerződéseiktől függ majd.
A biztosítás fedezheti a károkat, de mi lesz az elmaradt forgalommal?
A France Assureurs szerint a francia üzletekre és épületekre kötött biztosítások többsége tartalmaz „zavargás és polgári rendbontás” fedezetet.
Ez általában a tűzkárokat, a lopást, a vandalizmust és a betört kirakatokat téríti meg. Jellemzően fedezi azokat a falemezeket és biztonsági őröket is, amelyekre egy kifosztott üzletnek a következő napokban szüksége van.
A kieső forgalom terén azonban sok kereskedő rosszabbul jár majd.
A teljes vagy részleges bezárás utáni kártalanítás az opcionális működéskiesés-biztosítástól függ.
Ez az elmaradt árbevétel helyett a kieső bruttó nyereséget téríti meg, és általában csak akkor, ha a szerződésben szereplő fizikai károk kényszerítették zárásra az üzletet.
Vannak olyan szerződések is, amelyek akkor is fizetnek, ha magát az ingatlant nem érte kár. Ilyenkor azonban csak „a szerződésben kifejezetten meghatározott körülmények” között jár kifizetés – tette hozzá a szövetség.
A szerződéses ügyfeleknek általában öt napjuk van arra, hogy értesítsék biztosítójukat, és bizonyos fedezeteknél feltétel a rendőrségi feljelentés megtétele is.
Az államra háruló teher
Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn közölte, hogy a zavargások által érintett vállalkozások keddtől részleges munkanélküliségre, az állam által finanszírozott „activité partielle” programba helyezhetik dolgozóikat.
Arra is kérte a helyi hatóságokat, hogy vezessenek be célzott kijárási tilalmakat, és jelezte: szükség esetén „rendkívüli állapotot” is kihirdetnek.
Emmanuel Macron elnök nem fogadta el Laurent Nuñez belügyminiszter lemondását, miközben az őrizetbe vételek száma meghaladta a 2400-at.
Minden egyes támogatási euró egy olyan költségvetést terhel, amelyben az idei hiányt a GDP 5,4 százalékára, az államadósságot pedig a GDP 119 százalékára becsülik.
És bár a zavargások végső számlája még ismeretlen, egy dolog kezd világossá válni: a költségek messze túlnyúlnak majd azokon az üzleteken, amelyeket közvetlenül támadás ért.