A bejelentés szerint az 500 millió DKK-s, 67 millió eurós beruházás Dánia MI-szuperszámítógépébe cégek és munkahelyek teremtését segítheti, és a közintézményeknek biztonságos MI-használatot adhat.
Dánia további 500 millió dán koronát (hozzávetőleg 67 millió eurót) fektet be a világ egyik legerősebb szuperszámítógépébe, amely mögött a gyógyszeripari óriás Novo Nordisk Alapítvány áll, a kedden bejelentett tervek szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A finanszírozás a Gefion nevű szuperszámítógép infrastruktúráját és működését támogatja a gépet üzemeltető Dán Mesterségesintelligencia-innovációs Központban (DCAI), a Dán Export- és Beruházási Alap közleménye (forrás: angol) szerint.
További részleteket arról, hogyan használják fel a forrást, illetve mikor válik elérhetővé a többletkapacitás, egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
Dánia 2024-ben indította el Gefion nevű szuperszámítógépét, amely 1528 Nvidia-chipet tartalmaz. A központ közlése szerint a rendszer már közel jár a teljes kapacitás kihasználásához.
Az új befektetés kiegészíti azt a kezdeti, 700 millió dán korona (mintegy 94 millió euró) értékű finanszírozást, amelyet Dánia állami befektetési alapja és a Novo Nordisk Alapítvány nyújtott, ez utóbbi áll a fogyasztószerek és diabéteszgyógyszerek, például az Ozempic gyártója mögött.
„Új megoldások, vállalatok és munkahelyek”
A cél, hogy a nagyobb számítási kapacitáshoz való hozzáférés gazdasági növekedéssé váljon.
„Ez több számítási kapacitást biztosít a dán vállalatok és kutatók számára, hogy jó ötleteiket új megoldásokká, vállalatokká és munkahelyekké formálják” – mondta Martin Lidegaard, Dánia vállalkozásért és versenyképességért felelős minisztere egy közleményben.
„És ez erősíti a versenyképességünket is, miközben biztosítja, hogy a jövő technológiáinak tulajdonjoga ne mások kezébe kerüljön” – tette hozzá.
A beruházás másik célja, hogy segítse a közintézményeket és a vállalkozásokat a mesterséges intelligencia használatában úgy, hogy közben megőrizzék az érzékeny adatok feletti ellenőrzést.
A Netcompany, a közszféra informatikai rendszereit – többek között az NHS England számára is – fejlesztő és üzemeltető dán technológiai vállalat csatlakozik a központ befektetőihez. Szoftverrel járul hozzá a hozzáférés, a felügyelet és a biztonság kezeléséhez.
Mit jelent ez Európa nagyobb digitális kontrollra irányuló törekvései szempontjából
A bejelentés idején az európai kormányok versenyt futnak azért, hogy nagyobb ellenőrzést szerezzenek a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez használt infrastruktúra és az azt építő vállalatok felett.
Az Egyesült Királyság 2023-ban 225 millió fontot (hozzávetőleg 269 millió eurót) fektetett be egy, a mesterségesintelligencia-kutatásnak szentelt szuperszámítógépbe.
Eközben Finnországban működik a Large Unified Modern Infrastructure (LUMI) nevű szuperszámítógép, amelyet az Európai Unió és a részt vevő országok közösen finanszíroznak, teljes élettartam-költsége meghaladja a 200 millió eurót.
Júliusban az Európai Bizottság pályázati felhívást tett közzé legfeljebb hét AI gigagyár létrehozására, vagyis olyan nagy méretű adatközpontokra, amelyeket a fejlett mesterséges intelligencia modellek betanítására és futtatására építenek, és amelyeket legfeljebb 10 milliárd euró összegű uniós és nemzeti finanszírozás támogatna.
„Európának sokkal többre kell önállóan képesnek lennie, és Dániának hozzá kell járulnia Európa technológiai függetlenségéhez, nem utolsósorban azért, hogy a technológiát demokratikus értékek alapján tudjuk szabályozni és fejleszteni” – mondta Christina Egelund, Dánia kutatásért, oktatásért és digitalizációért felelős minisztere.