Az amerikai félidős választások után az európai aktivisták Európába is elhozzák az adatközpontok elleni tiltakozás hullámát.
Több mint 15 európai ország több mint 100 jogvédő szervezete tiltakozik az energiaéhes adatközpontok gyors terjedése ellen, és azonnali moratóriumot követel az új, nagy léptékű projektekre, amíg nem születnek egyértelműbb szabályok a működésükre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Stop Dirty Data Centres (forrás: angol) tiltakozó akciói ezen a pénteken és szombaton (november 6-án és 7-én) zajlanak, Írországban, Lengyelországban, Dániában, Finnországban, Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban tervezett megmozdulásokkal.
A szervezők szerint az akcióra „az adatközpontok terjeszkedésének a helyi közösségekre, a közművekre, a föld- és vízhasználatra, az energiafogyasztásra, a lakhatásra, a munkahelyekre és a megélhetési költségekre gyakorolt hatásával kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette” kerül sor.
„Ma azok a közösségek Európa-szerte, amelyek eddig tiltakoztak az energia-, víz- és földigényes adatközpontok rájuk erőltetése ellen, megérkeznek az európai politikai színtérre”, mondta Owen Espley, a StopDirtyDataCentres.eu koordinátora.
A tiltakozások közvetlenül az amerikai félidős választások után zajlanak, amelyeken az adatközpontok és a helyi közösségekre, valamint a környezetre gyakorolt hatásuk sorsdöntő kérdéssé váltak.
A demokraták elsöprő győzelemmel szerezték meg a kongresszusi többséget, azzal az ígérettel, hogy leállítják a további MI-központok fejlesztését és megzabolázzák a nagy techvállalatokat, miközben republikánus ellenfeleiket úgy látták, hogy arra bátorítják az amerikai cégeket, hogy bárhol és tetszésük szerint építsenek adatközpontokat.
Az Egyesült Államokban, de Európában is sok választó aggódik amiatt, hogy az adatközpont-projektek milyen hatással vannak az életükre, például megemelik az energiaszámlákat, és a már most szűkös vízkészletekre is nagyobb terhet rónak az intenzív energia- és vízfelhasználás miatt.
Az adatközpontok közelében élőket az is elriasztja, hogy a létesítmények milyen környezeti hatással járnak, beleértve a tartalék generátorok légszennyezését, a nagy építési forgalmat, a nem vonzó építészeti megoldásokat és a gépek állandó, éjjel-nappal hallható zúgását.
„Azzal, hogy összefognak, azok a kampányok, amelyek nehéz küzdelmet vívnak a nagy techcégek hatalmával, amelyet a döntéshozók túl gyakran támogatnak, megmutatják, hogy képesek feltartóztatni az adatközpontok építésének versenyét”, mondta Espley.
„Arra szólítják fel a politikai vezetőket, hogy európai, nemzeti és helyi szinten vezessenek be moratóriumot a nagy adatközpontokra, hogy a felvetett aggályokat kezelni lehessen, és az adatközpontok hatásait megfelelően meg lehessen vizsgálni”, tette hozzá.
A tiltakozásban környezetvédők, digitális jogvédő csoportok, civil szervezetek és sokan mások vesznek részt, demonstrációkat, nyilvános fórumokat, standokat, petíciókat, sétákat, kerékpáros felvonulásokat, felolvasásokat és egyéb akciókat szervezve.
Európa felgyorsítja az adatközpontok kiépítését, mivel igyekszik felzárkózni az Egyesült Államokhoz és Kínához a mesterséges intelligencia technológiák fejlesztésének és alkalmazásának versenyében.
Európában az adatközpont-projektek éves beruházási értéke 2020-ban 12 milliárd € volt, és mára 25-26 milliárd €-ra nőtt, a teljes költés pedig a PwC Global Data Centre Outlook 2026-2050 előrejelzése szerint 2026 és 2031 között várhatóan eléri a 176 milliárd €-t.