A brit versenyhatóság vizsgálatot indított annak ügyében, hogy a Meta „kizsákmányoló” új feltételeket erőltet‑e, amelyek saját termékeihez, köztük AI‑hoz, médiatartalmat engednek felhasználni, anélkül hogy a kiadóknak kellő választási lehetőséget adna.
Az Egyesült Királyság versenyfelügyeleti hatósága vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Meta bevezet-e „kihasználó jellegű” új feltételeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a kiadók tartalmát saját termékeihez, így az MI-hez is felhasználja anélkül, hogy megfelelő választási lehetőséget adna a médiavállalatoknak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vizsgálat azt fogja értékelni, hogy az amerikai technológiai óriás „felhasználási feltételei” „tisztességtelenül károsítják-e a hírszolgáltatókat és más tartalomszolgáltató vállalkozásokat”, közölte a Competition and Markets Authority egy nyilatkozatban.
A CMA szerint az új feltételek, amelyeket a Facebook és az Instagram anyavállalata november 20-án akart bevezetni, mielőtt felfüggesztette volna, a piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhetnek.
A hatóság azt fogja megállapítani, hogy „a Meta visszaél-e erőfölényével azáltal, hogy kihasználó jellegű feltételeket kényszerít a kiadókra és a hirdetőkre”.
A Meta új feltételei lehetővé tehetik számára, hogy hozzáférjen a hírszolgáltatók weboldalain található tartalmakhoz, és azokat saját termékei, köztük MI-funkciói fejlesztéséhez és nyújtásához használja fel.
A Meta szóvivője azt mondta, hogy „már vállaltuk, hogy nem változtatjuk meg a feltételeinket a kiadókkal és más érintettekkel való konzultáció nélkül”.
Hozzátette: „Örömmel vesszük a lehetőséget, hogy elmagyarázzuk megközelítésünket a CMA-nak.”
Az Egyesült Királyságban vállalkozások ezrei támaszkodnak a Metára, hogy elérjék ügyfeleiket és közönségüket, így az új feltételek tisztességtelen ráerőltetése sértheti a versenyjogot.
Sarah Cardell, a CMA vezérigazgatója azt mondta: „Aggályokat hallottunk hírszolgáltatóktól és más vállalkozásoktól, és gyorsan lépünk annak kivizsgálására, hogy a Meta javasolt változtatásai megsérthetik-e a versenyjogot.”
Európai ellenállás
A brit kormány erőfeszítései szorosan követik azokat az intézkedéseket, amelyek Európa-szerte és világszerte zajlanak a Meta javasolt új szabályai és általában a médiatartalmak felhasználásával kapcsolatos gyakorlatai ellen.
Az idei év májusa óta több mint 340 helyi és országos hírportál, köztük a Guardian, a New York Times és a USA Today, blokkolta az internetes archívumokat feltérképező robotokat, hogy megakadályozza, hogy adatokat gyűjtsenek MI-modellek betanításához.
Egy norvég bíróság ezen a héten ideiglenesen megtiltotta a Metának, hogy érvényesítse az új felhasználói feltételeket, miután tíz médium azzal érvelt, hogy azok veszélyeztetnék a tartalmaikhoz fűződő jogaikat.
Franciaországban pedig az ország fellebbviteli bírósága csütörtökön elutasította a Meta azon kísérletét, hogy megsemmisítse azt a rendelkezést, amely jóhiszemű tárgyalásra kötelezi a Metát a francia médiával a közösségi hálózatain felhasznált információkért járó jogdíjakról.
Két határozatában a párizsi fellebbviteli bíróság megállapította, hogy a Meta magatartása „súlyos és azonnali kárt okozott a francia sajtóágazatnak”, és ezzel megerősítette az ország versenyhatóságának álláspontját.
A szabályozó hatóság júliusban arra kötelezte a Facebook és az Instagram anyavállalatát, hogy „jóhiszeműen tárgyaljon” a francia médiával a szomszédos jogdíjakról (ez a szerzői jogi kifizetések egy formája a közösségi médiaplatformokon felhasznált információkért).
A hatóság szerint a Meta magatartása „az erőfölénnyel való visszaélésnek” minősülhet.
Két médiavállalatokat tömörítő szervezet nyújtott be panaszt a versenyhatósághoz, miután nem haladtak a tárgyalások a szomszédos jogdíjakra vonatkozó megállapodások megújításáról.
A szabályozó megjegyezte, hogy a Meta továbbra is használja a médiacsoportok tartalmait, de nem fizet értük, mióta a megállapodásaik lejártak.
A párizsi fellebbviteli bíróság megállapította, hogy a Meta a kiadókkal folytatott tárgyalások során csupán töredékes, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen adatokat szolgáltatott a médiatartalmak felhasználásáról.
A kiadókat tömörítő DVP egyesület, amelynek az AFP is tagja, „jelentős fejleménynek” nevezte a döntéseket, és felszólította a Metát, hogy teljes mértékben teljesítse a médiával szembeni kötelezettségeit.
A Meta szóvivője azt mondta, hogy „csalódottak vagyunk a párizsi fellebbviteli bíróság döntése miatt”, és közölte, hogy fontolóra veszik, milyen lépéseket tegyenek.
A Meta egy másik vitában is benne van a médiával az új felhasználói feltételek miatt, amelyek a professzionális felhasználókat arra kényszerítik, hogy jogot adjanak számára a tartalmak gyűjtésére, beleértve az előfizetés mögött elérhető tartalmakat is, és többek között MI-képzésre használja azokat.
A vállalat egyre nagyobb nemzetközi ellenállással is szembesül platformjai kialakítása és funkciói miatt, különösen a gyermekeknek és tinédzsereknek okozott károkról szóló állítások közepette, és a hónap végén ismét bíróság elé áll az Egyesült Államokban a Snap társaságában.