A kiadók szerint a Facebook- és Instagram-vállalkozói fiókokra vonatkozó új feltételek lehetővé tennék, hogy a Meta engedély nélkül gyűjtsön cikkeket, képeket és videókat a weboldalaikról.
Norvég médiaszervezetek koalíciója jogi lépéseket tett a Meta ellen, arra hivatkozva, hogy a vállalat üzleti fiókokra vonatkozó új feltételei alááshatják a kiadók saját újságírói tartalmaik feletti ellenőrzését, és lehetővé tehetik, hogy azokat beleegyezésük nélkül használják fel mesterségesintelligencia-termékekben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tíz médiavállalat szerint az új feltételek jogot adnának a Metának, a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Threads tulajdonosának, hogy begyűjtse cikkeiket, fotóikat és videóikat, beleértve a fizetőfal mögötti tartalmakat is, és többek között mesterségesintelligencia-termékek fejlesztéséhez használja fel azokat.
A Meta október 8-án csendben bejelentette, hogy módosítja kereskedelmi feltételeit, és a változtatások bevezetését október 30-ára tervezte. A vállalat azonban elhalasztotta az indulást, miután európai kiadóktól és versenyhatóságoktól széles körű ellenállásba ütközött.
A rajtot jelenleg november 20-ára tűzték ki, „hogy több időnk legyen elmagyarázni partnereinknek és érintettjeinknek, mi változik és mi nem” – közölte a Meta.
A bírálók szerint az amerikai techóriás egy „mindent vagy semmit” jellegű választásra kényszeríti a hírszolgáltatókat: vagy engedik, hogy a Meta lekaparja és esetleg mesterségesintelligencia-képzésre használja újságírói tartalmaikat, vagy teljesen elveszítik jelenlétüket a Facebookon és az Instagramon.
A norvég médiavállalatok jogi fellépése azt teszteli, hogy a kiadók képesek-e még a hatálybalépés előtt megakadályozni a módosításokat.
„Attól tartunk, hogy a vállalatok ezt a hatalmat arra használják majd, hogy jogokat szerezzenek az újságírói tartalmak felett” – fogalmazott közleményében a Norvég Médiavállalatok Szövetsége (MBL) vezetője, Lene Eltvik Vindfeld.
„A Meta a médiavállalatok befektetéseit használja fel olyan mesterségesintelligencia-szolgáltatások fejlesztésére, amelyek közvetlen versenytársaikká válnak. Ez egyszerre elfogadhatatlan és versenytorzító” – tette hozzá.
A felperesek szerint a Meta új felhasználási feltételei valamennyi professzionális fiókra vonatkoznának, a médiumoktól a vállalatokon át a kiskereskedőkig, és nem kínálnának más lehetőséget a kilépésre, mint a fiókok törlését.
Elmondásuk szerint ideiglenes intézkedés elrendelését kérték az oslói kerületi bíróságtól, hogy megakadályozzák az új feltételek hatálybalépését, amíg érdemi ítélet nem születik az ügyben.
A felperesek között van a közszolgálati NRK, a Schibsted, az Amedia, a Polaris és az Aller médiacsoport, valamint a norvég NTB hírügynökség.
Október 14-én az MBL és az NRK már perrel is megfenyegette a Metát, azzal vádolva az amerikai techóriást, hogy hasznot húz olyan csalárd hirdetésekből, amelyek őket megszemélyesítve próbálják megtéveszteni az internetezőket.
Globális fordulat
A norvég ügy egy szélesebb vitát tükröz a kiadók jogairól, akiknek újságírói tartalmai nagy technológiai és mesterségesintelligencia-platformokon jelennek meg.
Idén május óta több mint 340 helyi és országos hírportál, köztük a Guardian, a New York Times és a USA Today, blokkolta az internetes archívumokat feltérképező botokat, hogy megakadályozza, hogy adatokat gyűjtsenek mesterségesintelligencia-modellek betanításához.
Júniusban pedig a francia versenyhatóság figyelmeztette a Metát, hogy a sajtóorgánumokkal folytatott szerzői jogi tárgyalásokhoz való hozzáállása „súlyosan károsíthatja” a sajtót.