Az EU gazdasága várhatóan 1,4%-kal nő az idén, gyorsabban a tavaszi várakozásoknál, de az infláció idén és jövőre 3% felett marad az iráni háború miatt.
Az EU gazdasága az Iránnal kapcsolatos háború okozta energiapiaci sokkot jobban átvészelte, mint ahogy azt az Európai Bizottság tavasszal várta, így az idei növekedést most 1,4%-ra teszik, szemben azzal az 1,1%-kal, amelyet májusban jeleztek előre.
Ugyanakkor az infláció az idén és jövőre is 3% felett marad, mivel az energiaköltségek továbbra is magasak, az Európai Bizottság kedden közzétett őszi előrejelzése szerint.
A Bizottság arra számít, hogy az uniós infláció az idén átlagosan 3,3%, 2027-ben pedig 3,2% lesz, jóval a májusban a jövő évre vázolt 2,4% felett.
A növekedést elsősorban az export húzta: az európai vállalatok világszerte értékesítettek energia-, hűtési és chipgyártó berendezéseket mesterségesintelligencia-adatközpontokhoz és villamosenergia-hálózatokhoz.
Az euróövezet növekedését az idén és jövőre egyaránt 1,2%-ra becsülik, ami szintén magasabb a tavasszal 2026-ra várt 0,9%-nál.
„2026-ban Európa gazdasága a vártnál jobban teljesít. De ezt nem vehetjük magától értetődőnek, és nem elégedhetünk meg pusztán az ellenálló képességgel” – mondta Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa egy keddi brüsszeli sajtótájékoztatón.
Az infláció tartósan magas marad
Az euróövezeti infláció októberben elérte a 4%-ot, ami hároméves csúcs, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes becslése szerint, amely a végleges adatot szerdán teszi közzé.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy az uniós infláció az év fordulóján valamivel 4% felett tetőzik, és csak 2028-ban tér vissza 2,3%-ra.
A benzin és a gázolaj ára várhatóan jövőre fokozatosan csökken, a háztartási gáz- és villanyszámlák azonban a következő hónapokban feltehetően tovább emelkednek, mivel a magasabb nagykereskedelmi árak lassan gyűrűznek be a fogyasztókhoz.
Az élelmiszer-infláció az idei, valamivel 2% feletti szintről 2027-re mintegy 3%-ra emelkedhet, miután a szélsőséges hőség és az aszály idén nyáron sújtotta a termést, és megugrott a műtrágya ára.
„A magasabb energiaárak magasabb költségeket jelentenek a háztartások és a vállalkozások számára” – mondta Dombrovskis újságíróknak Brüsszelben. A szegényebb háztartásokat éri a legnagyobb csapás, mivel költségvetésükben nagyobb részt visznek el az élelmiszerek és az energia.
Az Európai Bizottság elismerte, hogy inflációs előrejelzése már most túl magas lehet.
A jelentés szerint az olaj- és gázárak a prognózis október 29-i zárónapja óta mintegy 20%-kal estek, miután az amerikai félidős választások mérsékelték az Irán elleni újabb csapásoktól való félelmeket. Ha ez tartósnak bizonyul, a jövő évi infláció mintegy egynegyed százalékponttal alacsonyabb lehet a becslések szerint.
Kormányok nyomás alatt, de a munkahelyek kitartanak
Az EU összesített költségvetési hiánya a tavalyi, a GDP 3,1%-ának megfelelő szintről az idén 3,6%-ra tágulhat, amit a magasabb védelmi kiadások, a növekvő kamatköltségek, valamint a magas energiaszámlák által sújtott háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatások hajtanak.
2028-ra a kamatfizetések a gazdasági teljesítmény 2,4%-át emészthetik fel, ami több mint egy évtizede a legmagasabb érték, miközben az államadósság a tavalyi GDP-arányos 82,6%-ról 2028-ra 85,6%-ra nő.
Az euróövezet négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolország bővülhet idén a leggyorsabban, 2,6%-kal, megelőzve Németországot 1,3%-kal és Olaszországot 1,0%-kal. Franciaország lemarad, 0,4%-os növekedéssel, miközben költségvetési hiánya a GDP 5,5%-át éri el, és a munkanélküliség 2028-ra várhatóan 9,8%-ra emelkedik.
Dombrovskis arra figyelmeztetett, hogy „kritikus ponthoz érkeztünk a költségvetési politika szempontjából”, és arra ösztönözte a kormányokat, hogy az uniós költségvetési szabályokkal összhangban óvatos költségvetéseket fogadjanak el, amelyeket a Bizottság a jövő héten fog értékelni.
Az EU-ban idén mintegy 800 000 új munkahely jöhet létre, miközben a munkanélküliségi ráta valamivel 6% felett mozog, közel történelmi mélypontjához, bár a fiatalok körében a munkanélküliség lassan emelkedik.
Az inflációval korrigálva a bérek az idén és jövőre mindössze 0,6%-kal nőhetnek, szemben a 2025-ben várható 1,7%-kal, miközben nyolc országban, köztük Spanyolországban és Olaszországban a munkavállalók reálbére már idén csökkenhet.
A magasabb hitelfelvételi költségek tovább fokozzák a nyomást, mivel az Európai Központi Bank az idén két kamatemelést hajtott végre, és a piacok további lépésekre számítanak, ami visszafogja a lakásépítést és a hitelkeresletet.