Az élelmiszerárak Európában országonként óriási eltérést mutatnak: a kenyér egyes helyeken több mint háromszor annyiba kerülhet. Az Euronews Business annak jár utána, mi okozza ezeket a különbségeket.
Az élelmiszerek jelentős részt hasítanak ki a háztartások költségvetéséből Európa-szerte, de a bevásárlókosár megtöltésének költsége országonként nagyban eltér. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a háztartási kiadások 13,6%-át élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, 23,6%-át pedig lakhatásra és közüzemi számlákra fordítják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mely országokban a legdrágább a bevásárlás, és mi okozza ezeket a különbségeket?
A Numbeo, egy közösségi alapú megélhetési költségadatbázis 2026 közepi adatai szerint az élelmiszerár-index Moldovában 57,2, Svájcban pedig 189,2, miközben az uniós átlagot 100-nak vették. Ez azt jelenti, hogy Svájcban az élelmiszerek 89,2%-kal drágábbak az uniós átlagnál, míg Moldovában 42,8%-kal olcsóbbak.
A különbség érzékeltetésére: egy, az uniós átlagárak alapján 100 euróba kerülő bevásárlókosár Svájcban 189,20 euróba, Moldovában pedig 57,20 euróba kerülne az index szerint.
A Numbeo indexe New Yorkot veszi bázisnak 100-as értékkel. Az Euronews Business úgy alakította át az indexet, hogy az uniós átlag legyen 100.
Melyek a legdrágább országok?
Az öt legdrágább ország közül három északi. A második helyen Izland áll (183,6), amelyet Norvégia (154,4), Luxemburg (134,9) és Dánia (128,4) követ. A többi északi országban is az uniós átlag fölött vannak az árak: Finnországban 119,7, Svédországban 116,6 az index.
Európa öt nagy gazdasága közül Franciaországban a legdrágább az élelmiszer, az árak 27,5%-kal haladják meg az uniós átlagot. Spanyolország (89,7) az egyetlen, ahol az árak az átlag alatt vannak. Az Egyesült Királyság (111,9), Németország (111,6) és Olaszország (110,2) mind az átlag fölött vannak, nagyjából hasonló árszinttel.
A drágább országok közé tartozik még Ausztria (124,5), Írország (122), Belgium (117,6) és Hollandia (116,4) is, ezek mind az uniós átlag fölé esnek.
A legolcsóbb uniós ország: Romániában harmadával olcsóbb a bevásárlás
Az EU-n belül Románia (66,7) a legolcsóbb ország élelmiszerek szempontjából, az árak 33,3%-kal az uniós átlag alatt vannak.
Általános trend, hogy Kelet-Európában és a balkáni országokban – beleértve az uniós tagjelölteket is – olcsóbb a bevásárlás. Például az index Észak-Macedóniában 59,8, Bosznia-Hercegovinában 67,9, Szerbiában pedig 68,8.
Törökországban (82,1) az árak magasabbak, mint több uniós tagállamban, bár még így is az uniós átlag alatt maradnak. Törökországban a legmagasabb az élelmiszer-infláció Európában.
Az alacsonyabb ár nem jelenti automatikusan a jobb megfizethetőséget
Ilaria Benedetti, a Viterbóban működő Tuscia Egyetem docense rámutatott, hogy bár egyes országokban az élelmiszerárak az uniós átlag alatt vannak, a háztartások mégis nagyobb arányban költik jövedelmüket élelmiszerre. Romániában például olcsóbb a bevásárlás, de a háztartások költségvetésük 23,1%-át élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordítják. Bulgáriában is 20% fölötti ez az arány.
„Az alacsonyabb árak nem feltétlenül jelentik azt, hogy az élelmiszer jobban megfizethető” – mondta Jeremiás Máté Balogh professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója az Euronews Businessnek.
A bérek és a vásárlóerő közötti különbségekre utalva hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek lehetnek olcsóbbak abszolút értelemben, de relatíve kevésbé megfizethetők ahhoz képest, hogy az emberek mennyit keresnek adózás után.
Egy 18 tételes bevásárlókosár 69,84 euróba kerül az EU-ban
A Numbeo 19 terméket sorol fel a „Piacok” kategóriában. Az Euronews Business 2026 októberében gyűjtötte össze ezeknek a termékeknek az árait. A 18 felsorolt tétel – súlyozás nélkül, mindegyiket egyszer számolva – összege átlagosan 69,84 euróra jön ki az EU-ban.
A cigarettát az Euronews számítása nem tartalmazza, mivel az árak jelentősen eltérnek, és a dohányosok aránya is különbözik az egyes országokban.
Ahogy az index esetében is, a bevásárlókosár Svájcban a legdrágább, 137,90 euróba kerül, míg Moldovában a legolcsóbb, 41,10 euróért vásárolható meg.
A kosár Norvégiában is meghaladja a 100 eurót (116,10 euró). A drágább országok közé tartozik még Luxemburg (99 euró), Ausztria (88,10 euró) és Dánia (87,70 euró).
Az öt nagy gazdaság közül Franciaország továbbra is a legdrágább: a kosár 87,40 euróba kerül, míg Spanyolországban mindössze 63 euróba. Ezek a termékek Olaszországban 80, Németországban 75,20, az Egyesült Királyságban pedig 69,10 euróba kerülnek.
A 18 élelmiszerből álló kosár Észak-Macedóniában (43,90 euró), Koszovóban (45,50), Romániában (45,90), Grúziában (46,90), Lengyelországban (49,60), Szerbiában (49,70), Montenegróban (49,80) és Bosznia-Hercegovinában (49,80) is kevesebb mint 50 euróból megvásárolható.
Ezek a rangsorok azonban nominális árakon alapulnak. Ha a vásárlóerőt is figyelembe vesszük, a különbségek szűkülnek. Az is előfordulhat, hogy a súlyozott kosár alapján a sorrend némileg megváltozik.
Az energiaárak és a munkaköltségek szerepe
„Valószínűleg a munkaköltségek váltak az egyik legkitartóbb hajtóerejévé az élelmiszeráraknak Európa-szerte, de az energiaárak is fontos tényezők maradtak” – mondta Balogh. Hozzátette, hogy a magasabb energia-, üzemanyag- és szállítási költségek továbbra is hatással vannak a mezőgazdasági termelésre, az élelmiszer-feldolgozásra és az elosztásra.
Benedetti szerint az energia, ezen belül is most elsősorban az üzemanyag az élelmiszerárak közelmúltbeli emelkedésének fő mozgatórugója. Elmondta, hogy az Irán elleni február végi támadások óta az átlagos gázolajár az EU-ban literenként 1,59 euróról február 23-án 2,24 euróra emelkedett szeptember 28-ára, ami 2005 óta a legmagasabb szint.
„A gázolaj mozgatja az egész élelmiszerláncot, a traktoroktól kezdve egészen azokig a teherautókig, amelyek az áruházakat ellátják” – mondta az Euronews Businessnek.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor az infláció lassul, az árak nem feltétlenül csökkennek. Ha az infláció továbbra is pozitív, az árak csak lassabban, de magasabb szintről emelkednek tovább.
Miért kerül a kenyér több mint háromszor annyiba Dániában, mint Bulgáriában?
„Egy boltban az élelmiszer ára csak részben maga az élelmiszer költsége” – mondta Benedetti.
„Az ár magában foglalja a béreket, az energiát, a bérleti díjakat, a szállítást és az adókat is, amelyek a gazdagabb országokban sokkal magasabbak.”
Rámutatott, hogy a Numbeo adatai szerint egy 500 grammos friss fehér kenyér Dániában 3,18 euróba, Bulgáriában viszont 1,02 euróba kerül – vagyis több mint háromszoros a különbség. Egy tucat tojás, amely jóval standardizáltabb termék, Dániában 4,52, Észtországban 2,69 euró, vagyis kevesebb mint kétszeres az eltérés.
Balogh elmondása szerint az élelmiszerárak közötti különbségek az európai országokban összetett tényezők eredői, többek között a bérek, a föld- és munkaköltségek, a kiskereskedelmi piac szerkezete, az adózás, az árfolyamok, a logisztikai és szállítási költségek, a mezőgazdasági termelékenység és a fogyasztói preferenciák is szerepet játszanak benne.