Az euróövezet államadóssága 2026 második negyedévében a GDP 88,8%-ára nőtt; Olaszország felzárkózik Görögországhoz, Franciaországé 119,1%-ra ugrott, mivel hitelköltségei meghaladták az 5%-ot.
Az euróövezet 21 országában az államadósság az április és június közötti időszakban a közös gazdasági kibocsátás 88,8 százalékára emelkedett az egy évvel korábbi 87,3 százalékról – közölte szerdán az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Olaszország adósságrátája már kevesebb mint egy százalékponttal marad el Görögországétól, miközben Franciaországé 119,1 százalékra kúszott fel, miután az ország hitelfelvételi költségei 5 százalék fölé emelkedtek.
Az adósság a GDP-hez viszonyítva azt mutatja, mekkora a kormányok tartozása gazdaságaik méretéhez képest. Az uniós szabályok szerint az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, az éves költségvetési hiány pedig a 3 százalékot.
A szélesebb értelemben vett EU-ban a kormányzati adósság a második negyedévben a GDP 82,9 százalékára nőtt az egy évvel korábbi 81,4 százalékról. Névértéken az euróövezeti kormányok mintegy 14,4 ezer milliárd euróval tartoztak.
A szerdán közzétett teljes éves adatok szerint az uniós államadósság 2025-ben a GDP 81,5 százalékára emelkedett a 2024-es 80,3 százalékról, miközben a blokk költségvetési hiánya 3,1 százalékon maradt, épphogy a 3 százalékos uniós küszöb fölött.
Az EU adósságmutatója a COVID–19-járvány óta folyamatosan 80 százalék fölött maradt, 2020-ban pedig 89,5 százalékon tetőzött.
Az euróövezetre vonatkozó, teljes évre szóló Eurostat-adatok továbbra is azt a 20 országot fedik le, amely tavaly használta az eurót, mivel Bulgária csak 2026. január 1-jén csatlakozott. Ezen országok adóssága a GDP 87,7 százalékára emelkedett az előző évi 86,6 százalékról.
Az Eurostat fenntartásokat fogalmazott meg Bulgária 2025-ös adatainak minőségével kapcsolatban arra vonatkozóan, miként számolja el az ország a közúti infrastruktúra-ügynökség kiadásait.
A blokk legnagyobb gazdasága, Németország adósságrátája 61,4 százalékról 62,8 százalékra nőtt, mivel a költségvetési hiány 2,9 százalékra tágult.
Az idei évben a hiányok ismét emelkednek. Szezonális hatásoktól megtisztítva az euróövezeti kormányok összesített hiánya a GDP 3,2 százalékáról 3,3 százalékra kúszott fel a második negyedévben, míg az uniós kormányok mutatója 3,1 százalékról 3,5 százalékra nőtt.
Tavaly 12 tagállam adóssága haladta meg az EU 60 százalékos küszöbét, és 11 ország költségvetési hiánya érte el vagy lépte túl a 3 százalékot.
Olaszország felzárkózik Görögország mögé, miközben Franciaország adóssága és hozamai emelkednek
Görögország maradt az EU legeladósodottabb országa a GDP 140,8 százalékának megfelelő adóssággal a második negyedévben, de Olaszország szorosan követte 139,9 százalékkal.
Görögország adósságrátája egy év alatt 11,2 százalékponttal csökkent, mivel az ország költségvetési többletet ér el, ugyanakkor Olaszországé már a második negyedévben önmagában 1,3 százalékponttal nőtt.
2022-ben Görögország adóssága még a GDP 177,8 százalékán állt, Olaszországé pedig 138,4 százalékon.
Franciaország rendelkezik a harmadik legmagasabb adósság/GDP aránnyal, 119,1 százalékkal, ami egy év alatt 3,7 százalékpontos emelkedést jelent – ez az egyik legmeredekebb növekedés a blokkban. Belgiumban és Spanyolországban is 100 százalék felett maradt az adósság, előbbi esetében 110,2, utóbbinál 101,4 százalékon.
Észtországban volt a legalacsonyabb mutató, 26,1 százalékon, utána Dánia és Luxemburg következett, míg Lengyelország jegyezte fel az adósságráta legnagyobb növekedését, 6,7 százalékponttal az egy évvel korábbi szinthez képest.
Az adatok ugyanazon a napon láttak napvilágot, amikor Franciaország tízéves államkötvényének hozama 2002 óta először 5 százalék fölé emelkedett, mivel a befektetők magasabb ellenértéket kérnek a francia adósság tartásáért.
Franciaország hiánya tavaly a GDP 5,1 százalékára rúgott, ami a negyedik legnagyobb érték volt az EU-ban Románia, Lengyelország és Belgium után.
A megosztott francia parlament jelenleg a 2027-es költségvetést vitatja, amely a hiányt a GDP 5 százalékára kívánja leszorítani, miközben Sébastien Lecornu miniszterelnöknek nincs többsége a kiadáscsökkentések elfogadtatásához.
A Moody’s hitelminősítő pénteken vizsgálja felül Franciaország adósbesorolását, a legtöbb közgazdász pedig leminősítésre számít, ami tovább növelheti az ország hitelfelvételi költségeit.