Az Nvidia közel 10 milliárd dollárt fektet Európába, miközben Párizs az MI-szuverenitásért küzd.
Az amerikai mesterségesintelligencia-óriás, az Nvidia jelentős összegeket költ Franciaországban: újabb befektetésekkel támogat hazai technológiai és egészségügyi vállalatokat, ami jól mutatja, hogyan igyekszik Párizs megvédeni technológiai szuverenitását a Kína és az Egyesült Államok között zajló MI-versenyben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kedden az Nvidia bejelentette, hogy befektet a Doctolib orvosi időpontfoglaló weboldalba, a Genesis AI robotikai cégbe, az Entalpic vegyipari és anyagtudományi vállalatba, valamint a Pigment vállalati szoftvercégbe.
A vállalat közlése szerint európai beruházásainak értéke így már közel 10 milliárd dollárra (9 milliárd euróra) rúg, amelyet a kontinens technológiai ökoszisztémájába fektetett.
Az Nvidia franciaországi befektetései azt jelzik, hogy az ország, különösen Emmanuel Macron elnök vezényletével, egyre ambiciózusabban törekszik technológiai vezető szerepre az AI Action Summit 2025 februári megrendezése és a „Choose France” csúcstalálkozók óta.
Ám az MI-szuverenitás, amelyet az Európai Bizottság úgy határoz meg, mint „Európa képessége arra, hogy önállóan cselekedjen a digitális világban azáltal, hogy kulcsfontosságú technológiákat fejleszt és tart ellenőrzése alatt”, nagymértékben függ az infrastruktúrától, amelyet jelenleg Nyugat-Franciaországban építenek ki.
A francia MI-infrastruktúra
Tajvan Foxconnja és a francia Bull számítástechnikai vállalat júniusban jelentette be, hogy együttműködnek nagy teljesítményű MI-számítógépek európai gyártásában. Ezek szolgálnak majd a kontinens gyorsan bővülő MI-gyárhálózatának motorjaként, vagyis azoknak a nagyszabású adatközpontoknak az alapjául, amelyek a mesterséges intelligencia-infrastruktúra gerincét adják.
A Foxconn először Csehországban található üzemeiben gyártja vagy teszteli az alkatrészeket, mielőtt a végső összeszerelés, rackintegráció és validáció a Nyugat-Franciaországban nemrég megnyitott angers-i üzemben történik.
A Foxconn az MI-gyárakhoz szükséges infrastruktúrát biztosítja, az Nvidia pedig a legújabb MI-chipeket szállítja.
Továbbá 2028-tól a Bull az angers-i üzemben fog olyan rendszereket gyártani, amelyek a nagy teljesítményű NVIDIA Vera Rubin Ultra NVL72, rackméretű MI-szuperszámítógépre épülnek.
Az Nvidia vezérigazgatója és alapítója, Jensen Huang januárban Davosban arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia „izgalmas Európa számára”, mivel a kontinens „rendkívül erős ipari bázissal” rendelkezik az MI-infrastruktúra kiépítéséhez.
Huang szerint ez Európa azon pillanata, amikor „átugorhatja” a szoftveres korszakot, a robotikát pedig „egyszeri, életre szóló lehetőségnek” nevezte a kontinens számára.
A vezérigazgató úgy írja le az MI-t, mint egy ötrétegű tortát, amelynek részei az energiaellátás, a chipek, az infrastruktúra, az adatközponti szerverek, valamint az MI-modellek és -alkalmazások.
„Az Nvidia azon dolgozik, hogy a torta minden rétegében szereplő szereplők együtt tudjanak működni és együtt fejlődjenek”, mondta Nat Ives, az Nvidia vállalati üzletágának igazgatója a Benelux-államok, Franciaország és a skandináv országok térségében, az Euronews Nextnek júniusban.
Úgy fogalmazott, hogy ez „különösen Franciaországban térül meg”, mivel Franciaország nukleáris és megújuló energiaforrásokra épülő energiarendszerrel rendelkezik, amely olcsóbb és fenntarthatóbb, ráadásul ott működik az állami tulajdonú francia energiaszolgáltató óriás, az EDF.
A „nyílt súlyú” MI-modellek körüli vita
Az Nvidia másik fontos bejelentése az úgynevezett „nyílt súlyú” MI-modellek melletti elköteleződés volt. Ezeknél a modelleknél a numerikus paramétereket nyilvánosságra hozzák, így bárki letöltheti, futtathatja és módosíthatja őket.
A „nyílt súlyú” MI-modellekért folyó verseny, ahol egy modell paramétereit bárki letöltheti és futtathatja, geopolitikai dimenziót kapott.
A kínai fejlesztők diktálják az iramot, miközben számos amerikai vállalat, például az OpenAI, zárva tartja legfejlettebb rendszereit. Eközben egyre élesebb a biztonsági vita is, hiszen kiderült, hogy MI-ügynökök önállósodhatnak, sőt weboldalakat is feltörhetnek.
Az Nvidia közölte, hogy saját, Nemotron névre hallgató nyílt modelljei már francia szervezeteknél vannak éles üzemben, amelyeknek „szuverén, megbízható adatra” van szükségük.
A cég jelentős kormányzati bevezetésről is beszámolt. A Twake.ai nevű, munkavégzést támogató szoftverplatformot, amelyet a francia Linagora és Docaposte vállalatok fejlesztettek, választották meg az egyetlen hivatalosan ajánlott „szuverén” digitális munkahelyi megoldásnak több mint 2500 francia közintézmény számára.
Ebben az esetben a „szuverén” azt jelenti, hogy az adatok francia és európai ellenőrzés alatt maradnak, nem pedig külföldi technológiai óriások kezében.
A pénzügyi szektorban az SBS nevű vállalat olyan platformot indít, amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy saját rendszereiken belül futtassanak MI-eszközöket, köztük olyan MI-ügynököket is, amelyek önállóan képesek feladatokat végrehajtani. Az NVIDIA az SBS-szel közösen dolgozik a projekten.
Ez nem az Nvidia első „nyílt súlyú” projektje Franciaországban: a vállalat márciusban partnerségre lépett a francia MI-bajnok Mistrallal, amely múlt héten zárt körű bemutatón ismertette nyílt súlyú Mistral Large 4 modelljét.
Úgy tűnik, Franciaország arra fogad, hogy a szuverenitás nem azt jelenti, mindent egyedül kell felépíteni, hanem hogy kulcsfontosságú partnerekkel dolgozik együtt a különböző kontinenseken. Az olcsóbb energia és a bőséges tehetségbázis révén az ország saját utat alakíthat ki, miközben Kína és az Egyesült Államok egymással verseng.