Az uniós vezetők kétnapos csúcstalálkozóján sűrű napirend várható: energiaárak, hosszú távú költségvetés, Oroszország ukrajnai háborúja, valamint a hibrid hadviselés, a bővítés és a migráció.
Az elszálló energiaárak, az EU hosszú távú költségvetése és Ukrajna támogatása Donald Trump legutóbbi, Vlagyimir Putyinnak tett gesztusa nyomán határozzák meg a vitát, amikor a vezetők kétnapos csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Napirendre kerül a bővítés, a hibrid hadviselés, a gazdasági stagnálás, a növekvő hitelfelvételi költségek, a kereskedelmi egyensúlytalanságok és a szabálytalan migráció is.
A tanácskozás csütörtök kora reggel kezdődik a feszült figyelemmel várt energiaár-vitával, miután a Közel-Keleten zajló harcok az egekbe lökték az árakat. A kőolaj hordónként 100 dollár felett maradt a G7 összehangolt készletfelszabadítása ellenére is, a földgáz pedig 2022 tele óta nem látott magasságban forog, miközben a földalatti tárolók átlag alatti szinten állnak.
A piaci sokkhatások megrázták az uniós vezetőket, akik egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy kézzelfogható könnyítést biztosítsanak a háztartásoknak és az iparnak, különösen ahogy hűvösre fordul az idő és megkezdődik a fűtési szezon.
Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni és görög hivatali kollégája, Kiriákosz Micotákisz állnak az élén annak az offenzívának, amelyben Brüsszelt arra kérik, hogy lazítsa a blokk költségvetési szabályait, és így a kormányok finanszírozni tudják az energiaár-sokk enyhítését szolgáló „átmeneti és célzott intézkedéseket”.
Más országok viszont attól tartanak, hogy a túlzott rugalmasság ösztönözné a fosszilis energiahordozók fogyasztását, és visszavetné a zöld átállásba irányuló beruházásokat.
Időközben hat tagállam (Ausztria, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország) egy uniós szintű különadót javasoltak az energiavállalatok rendkívüli nyereségének megcsapolására a magas árak közepette. Az elképzelés azonban továbbra is megosztó, és eddig nem tudott kellő támogatást szerezni.
Az energiaügyi vita után egy másik sürgető gazdasági kihívás kerül napirendre: Kína.
Napi 1 milliárd eurós kereskedelmi hiány mellett Brüsszel keményen lépett fel, határidőt szabva Pekingnek, hogy legkésőbb októberig „kézzelfogható eredményeket” mutasson fel.
Ezek az eredmények múlt héten körvonalazódtak Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos pekingi útján, ahol előzetes engedményeket sikerült kiharcolnia a hibrid és plug-in hibrid autók, a ritkaföldfémek és az állandó mágnesek, valamint az európai vállalatok piaci hozzáférése terén.
„Elégedettek vagyunk az eredményekkel, de számunkra ez csak az első lépés, mert az egyensúlytalanságok nem egyetlen ágazatra korlátozódnak, hanem mindenütt jelen vannak” – mondta egy magas rangú diplomata, figyelmeztetve, hogy a végrehajtás lesz a kulcs annak megmutatásához, mennyire gondolja komolyan Peking.
„Miért egyezik bele Kína valamibe, amibe korábban soha? (Mert) kezdik felismerni, hogy megölik a saját vevőiket. Nem vagyunk naivak.”
Az engedmények egyelőre elhárítják egy teljes körű kereskedelmi háború veszélyét. Várhatóan a vezetők felszólítják majd a Bizottságot, hogy folytassa Kínával az „eredményorientált párbeszédet”, és „sürgősen erősítse meg” a kereskedelmi eszköztárat az esetleges megtorló lépésekhez – derül ki az Euronews birtokába jutott zárókövetkeztetés-tervezetből.
A növekvő frusztráció jeleként Németország és Franciaország egy „vészleállító” mechanizmust javasolt, amellyel elvágnák Kína hozzáférését az uniós piachoz, ha a hiány tartósan fenntarthatatlan marad.
A pénz beszél – de hallgat rá valaki?
A csúcs legélesebb pillanata várhatóan csütörtök délután jön el, amikor az asztalra kerül az EU következő hétéves költségvetése. A kötélhúzás a meredeken emelkedő hitelfelvételi költségek hátterében zajlik, ami különösen aggasztó Franciaország számára.
António Costa, az Európai Tanács elnöke arra kérte a tagállamokat, hogy lépjenek túl a saját vörös vonalaikon, és még az év végéig állapodjanak meg, hogy a bonyolult jogalkotási munka teljes egészében lezárulhasson 2028 januárja előtt.
Írország, amely az EU soros elnökségét tölti be, olyan javaslatot terjesztett elő, amely 141 milliárd euróval csökkenti az eredeti tervezetet. A kés azonban nagyrészt kíméli a mezőgazdasági és kohéziós forrásokat, és inkább a kutatásra, technológiára, klímavédelmi intézkedésekre, biztonságra és külpolitikára sújt le.
Az ír „nego-box” mindenkit elégedetlenné tett.
Az úgynevezett „takarékosok” (Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország és Németország) szerint a vágásoknak minden területre kiterjedően sokkal mélyebbre kellene menniük. A 17 „kohézió barátja” ezzel szemben úgy véli, hogy a megszorítások már most túlságosan súlyosak. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy komoly veszélybe került az általa elképzelt korszerű, rugalmas költségvetés.
Mindezen felül abban sincs egyetértés, hogy milyen uniós szintű adókat kellene bevezetni a közös kassza további bevételeinek biztosítására.
A vélemények ütközése és a kompromisszumkészség hiánya nem sok jót ígér Costa azon törekvése szempontjából, hogy decemberre megszülessen az egyhangú megállapodás. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök váratlan döntése az előrehozott választások kiírásáról csak tovább növeli a bizonytalanságot.
„Nem hiszem, hogy vér fog fröcsögni a falon, de az ilyen típusú tárgyalásoknál fontos, hogy a vezetők érezzék, hol vannak az ellentmondások” – mondta egy másik magas rangú diplomata. „Nem sietünk. Jó megállapodásra van szükségünk. Nem érzünk időnyomást.”
Az első nap egy stratégiai vitával zárul arról, hogyan lehet felkészíteni a 27 tagú blokkot új tagállamok felvételére, és hogyan kell átalakítani belső döntéshozatali mechanizmusait. A csatlakozási verseny éllovasa, Montenegró azt tervezi, hogy még az idén lezár minden fejezetet.
Zelenszkij támogatása, Trump elmarasztalása
Pénteken Ukrajna kerül a középpontba Volodimir Zelenszkij elnök személyes részvételével.
A béketárgyalások drámai fordulatot vettek, miután Donald Trump amerikai elnök váratlanul megállapodást kötött orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal arról, hogy több tízezer tonna orosz dízelüzemanyag érkezzen az amerikai piacra. Washington 2027 áprilisáig szankciómentességet adott ki, lehetővé téve egy eddig tiltott értékesítést.
A hír sokkolta az európaiakat, és kapkodó igyekezetet váltott ki, hogy zárjanak össze, Ukrajna mellé álljanak, és kordában tartsák a következményeket egy egyoldalú, összehangolás nélkül meghozott döntés után, amely felidézte a Trump–Zelenszkij közötti, Fehér Ház-beli összecsapás emlékeit.
Noha a dízelmegállapodás várhatóan csak korlátozott hatással lesz a benzinkutaknál fizetendő árakra, amelyeket Trump a félidős választások előtt szeretne leszorítani, sokkal nagyobb aggodalmat kelt a diplomáciai üzenete annak, hogy enyhítik a nyomást Oroszországon egy olyan időszakban, amikor fokozza támadásait, hogy a tél előtt romba döntse az ukrán gazdaságot.
A csúcs zárókövetkeztetéseit módosították, hogy egy kemény bírálatot is tartalmazzanak: „Az Európai Tanács sajnálattal veszi tudomásul az Egyesült Államok döntését, hogy ideiglenesen feloldja az orosz dízelre vonatkozó szankciókat.”
Trump az elmúlt napokban Zelenszkijt sürgette, hogy hagyja abba az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, és tartsa be az általa kezdeményezett energetikai tűzszünetet. Zelenszkij azt mondja, készen áll a fegyverszünetre, amennyiben Oroszország is betartja, de Oroszország továbbra is ukrán energiainfrastruktúrát bombáz.
Az európaiak vonakodnak támogatni Trump felhívását, mert a nagy hatótávolságú csapások jelentik Kijev legnagyobb ütőkártyáját Moszkvával szemben. Ennek feladása tovább billentené ki az erőviszonyokat a háborúban.
„Nem először fordul elő, hogy eltérő álláspontjaink vannak az Egyesült Államokkal az ukrajnai háború kapcsán, de nem értek egyet azzal, hogy minket figyelmen kívül hagynak” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.
„Láttuk, hogy a párbeszéd az Egyesült Államokkal nem mindig vezet teljes egyetértésre abban, ahogyan az EU és az USA látja a dolgokat, de még így is jobb, mint ha nem lenne párbeszéd” – tette hozzá a tisztviselő. „Ennek kell továbbra is folytatódnia. Ez a természetes működés.”
A csúcs utolsó napirendi pontja egy stratégiai vita lesz a migrációról, amely várhatóan szembeállítja Sánchezt a teremben többséget alkotó, Meloni vezette csoporttal. A ceutai határválság után Olaszország határellenőrzéseket vezetett be Spanyolországgal szemben, amire Spanyolország hasonló lépésekkel válaszolt.
Az ellenőrzéseket, amelyeket a repülőtereken, véletlenszerűen hajtanak végre, mind a mai napig fenntartják.