Mintegy 560 millió gyermek él már évente legalább egy plusz hónapon át veszélyes hőségben a klímaváltozás miatt, ami súlyosan veszélyezteti egészségüket.
A mai gyerekeket évente jóval több, hőstresszel járó nap éri, mint az előző generációkat, és ez a teher egy új tanulmány szerint várhatóan tovább nő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Vrije Universiteit Brussel kutatói megállapították, hogy a fiatalabb korosztályok aránytalanul nagy egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, beleértve a közvetlen élettani megterhelést és az olyan közvetett fenyegetéseket, mint az élelmezési és vízbizonytalanság.
A Science Advances (forrás: angol) folyóiratban megjelent eredmények szerint akár 560 millió, 0–9 éves kor közötti gyermek él át évente legalább egy, plusz hőstresszes hónapot az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt.
„A klímaváltozás már most gyermekek százmillióit kényszeríti arra világszerte, hogy veszélyes hőséget viseljenek el, ami súlyos kockázatot jelent az egészségükre” – mondta Rosa Pietroiusti, a tanulmány vezető szerzője.
„Ugyanakkor a szegénység, a nem megfelelő lakhatás, a hűtéshez való korlátozott hozzáférés és a túlterhelt egészségügyi rendszerek miatt sok gyereknek alig van lehetősége megvédeni magát a hőségtől.”
A gyerekek kiszolgáltatottabbak
A kutatók szerint a hőstresszel szembeni sérülékenység életkoronként változik, és különösen veszélyeztetettek az idősek, az újszülöttek és a kisgyermekek.
„A gyerekek különösen kiszolgáltatottak a klímaváltozás hatásaival szemben, és életük során a klímaváltozás egyre súlyosbodó következményeivel kell szembenézniük” – írták a szerzők.
A tanulmány megállapította, hogy a gyerekek kitettsége felülmúl minden más korcsoportot: csaknem háromszorosa annak a 190 millió, 60–69 éves embernek, aki szintén szembesül ezzel a többlet egészségügyi kockázattal.
A túlzott hőség azért veszélyes a szervezetre, mert rontja a test hőszabályozó képességét, súlyosbítja a meglévő betegségeket, és növeli a hőguta, a veseelégtelenség és a tüdőkárosodás kockázatát.
Gyermekeknél a hatás még erőteljesebb, mivel szervezetük fejlődésben van, és kisebb a testhőmérséklet szabályozásának képessége. Testsúlykilogrammonként kevesebbet izzadnak, anyagcseréjük pedig gyorsabb, így szélsőséges hőség idején gyorsabban túlmelegednek.
A kutatók szerint több tényező is fokozza a gyermekek veszélyes hőségnek való kitettségét.
A klímaváltozás miatt bekövetkező, párás hőséggel járó hőmérséklet-emelkedés a trópusi térségekben és a fiatal népességgel rendelkező, szegényebb országokban – Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában – a legnagyobb, ezekben az országokban él ma a legtöbb, veszélyes hőstressznek kitett gyermek.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a legsúlyosabban érintett térségekben élő gyerekek várhatóan társadalmi-gazdasági szempontból is sérülékenyebbek, és a hőség közvetlen módon – például hőterhelésen keresztül – és közvetett módon is érinti őket, többek között a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedése, a gyermekek táplálási gyakorlatának felborulása és a születés körüli komplikációk révén.
Riasztó kilátások a jövőre nézve
A hőmérsékleti előrejelzések alapján a kutatók arra jutottak, hogy a gyerekek a jövőben is aránytalanul nagy mértékben lesznek kitéve a hőstressznek, még akkor is, ha a világ népessége öregszik.
Egy olyan forgatókönyvben, amelyben a Föld átlaghőmérséklete 1,5 °C-kal emelkedik, becslések szerint 620 millió, 0–9 éves gyermek élne át évente legalább egy további, hőstresszes hónapot, és 390 millió esetében várható, hogy összesen legalább öt hónapon át lesznek kitéve hőstressznek.
Ha a hőmérséklet-emelkedés eléri a 2,0 °C-ot, a becslések szerint 650 millió gyermeket érintene évente legalább egy további, hőstresszes hónap,
és 420 millió legalább öt hónapon át lenne kitéve hőstressznek.