Az EU a Migrációs és Menekültügyi Paktum bevezetése után néhány hónappal szigorítja migrációs politikáját. Hol akar beruházni, és milyen eszközöket használna? Kérdezze az Euronews MI-chatbotját!
A múlt heti bel- és igazságügyi tanácsülésen az uniós belügyminiszterek és Marcus Brunner biztos a migrációs szabályok szigorítása mellett döntöttek, különös tekintettel a szigorúbb határellenőrzésre és a gyorsabb kitoloncolásra. Ezek a prioritások egybecsengtek a pártok által megfogalmazottakkal a szeptember 26-i müncheni migrációs konferencián.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tagállamok bevezettek egy európai visszaküldési határozatot, egy egységesített űrlapot, amelyen fel kell tüntetniük az illető személy visszatoloncolására vonatkozó döntés fő elemeit. Céljuk, hogy a nemzeti hatóságok minden szükséges információt megkapjanak ahhoz, hogy elismerjék más tagállamok által kiadott visszaküldési határozatokat.
Egyelőre ezeknek a döntéseknek a kölcsönös elismerése önkéntes maradna, de az új szabályok hatálybalépését követő három év elteltével felülvizsgálnák a rendszert. Ekkor a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszthetne elő a kölcsönös elismerés kötelezővé tételére.
A vita egyik kulcskérdése az volt, miként lehet javítani az EU reagálását a hirtelen tömeges érkezésekre, miután a nyári, ceutai események rávilágítottak a vészhelyzeti rendszerek gyengeségeire. Egy új európai vészhelyzeti reagálási keret segíti majd a nemzeti hatóságokat, hogy gyorsabban reagáljanak, amikor nagy a migrációs nyomás.
A miniszterek szorgalmazták a hazatelepítések felgyorsítását az úgynevezett „visszaküldési központok” révén. Ezek olyan, EU-n kívüli országokban létesített intézmények, ahová azokat szállítanák a kitoloncolásig, akiknek nincs joguk a maradásra. Az „Ötök csoportja”, vagyis Dánia, Németország, Ausztria, Hollandia és Görögország áll az élen azokban az erőfeszítésekben, amelyek harmadik országokkal kötendő megállapodásokat céloznak. Arra törekszenek, hogy az első központok 2027-ben megkezdjék működésüket.
További intézkedés a harmadik országokkal folytatott „migrációs diplomácia” megerősítése, hogy még azelőtt visszaszorítsák a szabálytalan migrációt, hogy az elérné az uniós határokat, valamint az új technológiák alkalmazása a határvédelem javítására. A 250 millió eurós Drone Action terv további 130 millió eurós forráshoz jut.
Szeretne többet megtudni az EU határvédelmi terveiről? Kérdezze az Euronews MI-alapú chatrobotját!