Itália versenyhatósága vizsgálja, hogy a Call of Duty Mobile és a Diablo Immortal pénzszerzési gyakorlatai nem minősülnek-e „kiterjedt jogsértésnek” az uniós fogyasztóvédelmi szabályok, különösen a gyermekekre vonatkozók megsértése miatt.
Az olasz versenyhatóság vizsgálatot indított (forrás: angol) a Microsoft tulajdonában lévő videojáték‑vállalat, az Activision Blizzard ellen, miután felmerült, hogy a cég agresszív bevételszerzési módszereket, például „loot boxokat” és pay‑to‑progress típusú megoldásokat alkalmaz népszerű mobiljátékaiban, a Diablo Immortalban és a Call of Duty Mobile‑ban, kifejezetten a gyerekek és más játékosok célba vételére és kizsákmányolására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Olaszország, amelyet Norvégia és Dánia fogyasztóvédelmi hatóságai támogatnak, először azt vizsgálja, hogy a játékcég gyakorlata az elmúlt években tapasztalt játékosi és közvéleménybeli felháborodás nyomán az uniós fogyasztóvédelmi szabályok „széles körű megsértésének” minősül‑e.
Az Activision Blizzard világszerte ismert olyan, a műfajt meghatározó sorozatairól, mint a Call of Duty, a Warcraft, a StarCraft vagy a Diablo, és a technológiai óriásvállalat 2023‑ban 75,4 milliárd dollárért (67,29 milliárd euróért) vásárolta fel.
Ha a vizsgálat az olasz Fogyasztóvédelmi Kódex megsértését tárja fel, a vállalat az érintett országok mindegyikében éves forgalmának akár 4 százalékáig terjedő bírságot is kaphat az európai fogyasztóvédelmi szabályozási keret alapján.
Az olasz vizsgálat egy, az Európai Bizottság Fogyasztóvédelmi Együttműködési (CPC) Hálózata által szeptember végén elindított szélesebb körű uniós együttműködés (forrás: angol) része; az EU‑ban több fellépés is indul azzal a céllal, hogy megerősítse a játékosok jogainak védelmét, kilenc videojáték‑vállalatot megcélozva.
A CPC‑hálózat összehangolt fellépést koordinál az Activision Blizzard UK Limited, a Crytek GmbH, az InnoGames GmbH, a King.com Limited, a Mojang AB, a Plarium Europe S.à.r.l., a PLR Worldwide Sales Limited, a Riot Games Limited, a Supercell Oy és az Ubisoft EMEA SAS ellen.
Az olasz vizsgálat az EU‑szintű megközelítés első lépése.
Az olasz hatóságok legfőbb aggodalma, hogy a vállalat gyakorlatai kifejezetten azokra a gyermekekre irányulnak, akiknél nagyobb a játékszenvedély kialakulásának kockázata, és akik nem tudják felmérni vagy követni, mennyit költenek, különösen mivel a cég olyan, valódi pénzzel megvásárolható virtuális valutákra támaszkodik, amelyekkel a játékbeli tárgyakat, előnyöket és funkciókat lehet megvenni.
A hatóság közleménye szerint kiemelték a játékokon belüli virtuális valuták használatának „átláthatatlanságát és tisztességtelenségét” – áll az illetékes hatóság közleményében.
A lépés része annak a szélesebb körű, európai és globális szinten zajló törekvésnek, amely a technológiai vállalatokkal szemben lép fel amiatt, hogy platformjaik és játékaik kialakítása a közelmúltban történt öngyilkossági esetek nyomán felmerült aggályok szerint károsan hathat a fiatalok mentális egészségére.
Alig múlt hónapban mutatta be az Európai Bizottság az online gyermekvédelemről szóló, EU Kids Act (forrás: angol) néven ismert javaslatot, amely előírná, hogy a digitális szolgáltatók csak akkor engedhessék gyermekek számára a platformjaik használatát, ha előzetesen igazolják, hogy azok „tervezetten biztonságosak” és korosztályuknak megfelelőek.
A javaslat kifejezetten a videojátékokra is kitér, többek között tiltást vezetne be a gyermekek számára a zsákmányládákra – ezek olyan virtuális csomagok, amelyek véletlenszerűen tartalmaznak tárgyakat, például felszerelést vagy kozmetikai elemeket –, továbbá előírná, hogy a játékbeli vásárlásoknál egyértelműen fel kell tüntetni a valódi pénzben kifejezett árat, valamint vásárlási figyelmeztetéseket.
A javaslat célja továbbá a gyerekek függőségi viselkedésének visszaszorítása: tiltaná az olyan „streak” mechanikákat, amelyek rendszeres, akár napi bejelentkezésre kényszerítik a játékosokat, valamint azokat az értesítéseket, amelyek arra ösztönzik a gyermekeket, hogy újra elkezdjenek vagy a kívántnál hosszabb ideig folytassanak egy játékot.
Az EU‑szintű fellépést a CPC‑hálózat és a videojáték‑ipar közötti, tavaly indított nyílt párbeszéd előzte meg, amelyről a szervezet diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy „nem hozott kielégítő eredményeket”, különösen a monetizációs és virtuális valuta‑gyakorlatok terén.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság várhatóan még az idén bemutatja az EU Digital Fairness Act (forrás: angol) nevű jogszabályjavaslatot is, amely többek között tiltaná a „dark patternök” (manipulatív felülettervek és hamis sürgetés), az igazságtalan személyre szabási gyakorlatok és az előfizetési csapdák alkalmazását.
„Az európaiaknak nagyjából fele játszik videojátékokkal… Ekkora elérés felelősséggel jár. Az iparágnak biztosítania kell, hogy játékai ne tegyék ki a játékosokat – különösen a gyerekeket – káros vagy tisztességtelen gyakorlatoknak” – fogalmazott Michael McGrath, az EU fogyasztóvédelmi biztosa.
„A játéknak tisztességesnek kell lennie, és a szabályokat be kell tartani. A nemzeti hatóságok a Bizottság támogatásával gondoskodni fognak arról, hogy ezeket érvényesítsék” – tette hozzá.
Számos játékos évek óta panaszkodik amiatt is, hogy a videojáték‑kiadók egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett pay‑to‑win mechanikákat.
Ezek a mechanikák azokat a játékosokat jutalmazzák, akik többet költöttek a játékban, így tisztességtelen előnyt biztosítanak nekik azokkal szemben, akik nem fizettek, még akkor is, ha utóbbiak ügyesebbek.
Így a játék inkább a pénztárcák versenyévé válik, nem pedig a tudás vagy az érdem megmérettetésévé. A játékipari vállalatok gyakran azzal védik ezt a gyakorlatot, hogy játékaik ingyenesen játszhatók, a fizetés pedig opcionális.
Mike Ybarra, a Blizzard Entertainment korábbi vezetője a Los Angeles Timesnak 2022 júliusában adott interjújában úgy védte üzleti modelljüket, hogy a vállalat „ingyenes Diablo‑élményt kínál több százmillió embernek, akik a játékban szó szerint a dolgok 99,5 százalékát meg tudják csinálni”.
Azt is állította, hogy a játékosok túlnyomó többsége egyáltalán nem költ pénzt, és hogy a játék fizetés nélkül is végigjátszható.