A Meloni-kormány nem hosszabbította meg a jövedéki adókedvezményt, és az új adócsökkentési rendszert sem vezette be. Meloni kész a mozgó jövedéki adóra, de megvárja az október 15–16-i uniós csúcsot, hogy lássa Brüsszel és a többi tagállam álláspontját.
Az olasz autósokat kellemetlen meglepetés érte október 7-e, szerda reggel: az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó kedvezményét, amely az elmúlt hónapokban részben fékezte a gázolaj árának emelkedését, nem hosszabbították meg (forrás: olasz), ami azonnali áremelésekhez vezetett a kutaknál.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Gyakorlatilag semmissé vált az Eni által bevezetett árplafon
Az éjfélkor lejárt intézkedés már csak 6,1 centes kedvezményt jelentett (az eredeti árengedményhez képest idővel fokozatosan csökkent). Helyette a Meloni-kormány felvetette egy olyan adókedvezményi mechanizmus bevezetésének lehetőségét, amelyet úgy kellett volna finanszírozni, hogy ne terhelje az államháztartást.
Ez egy új rendelet formájában valósult volna meg, amelybe bevonták volna a Gazdasági Minisztériumot és az Energiabiztonsági Minisztériumot. Egyelőre azonban nem hagytak jóvá új intézkedést.
„Mindig készen állunk arra, hogy ismét beavatkozzunk”, különösen a mozgó jövedéki adó mechanizmusa révén. „Szeptemberre mintegy 170 millió euró áll rendelkezésre erre a célra” – közölte a miniszterelnök Splitben, Horvátországban, ahol a Med9-csúcstalálkozón vett részt.
„Azon gondolkodunk, hogy hatékonyabb-e most elkölteni ezeket az összegeket, amikor már így is vannak árfékező intézkedések, vagy inkább tartalékként félretenni őket arra az időszakra, amikor ezek az intézkedések kifutnak. Az is attól függ, meddig marad fenn az árplafon. Meglátjuk, mi történik a következő órákban” – zárta szavait az olasz miniszterelnök az újságírók kérdéseire válaszolva.
Az Eni olajvállalat, amelynek 33 százaléka a Gazdasági Minisztérium és a Cassa depositi e prestiti tulajdonában van, közölte, hogy a jövedéki adókedvezmény meghosszabbításának elmaradása gyakorlatilag semmissé teszi az ideiglenes árplafont, amelyet a vállalat a napokban jelentett be.
Von der Leyen közös beszerzéseket és rugalmasabb klímaszabályokat szorgalmaz
Az elmúlt napokban a G7 úgy döntött, hogy a nemzeti tartalékokból 100 millió hordó nyersolajat bocsát a piacra, azzal a céllal, hogy növelje a kínálatot, és változatlan kereslet mellett megpróbálja fékezni az alapanyag drágulását. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen közös beszerzéseket vetett fel, szintén az ágazati infláció kezelésére.
A brüsszeli végrehajtó testület vezetője azt is javasolja, hogy az exportőrök kapjanak egy további évnyi rugalmasságot azokkal a szabályokkal kapcsolatban, amelyek arra kötelezik a beszállítókat, hogy nyilvánosságra hozzák a termelésükhöz kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátást. Így ez a kötelezettség várhatóan 2028-ra tolódhat.
Meloni az ETS-rendszer halasztását sürgeti, és „konkrét iránymutatást” kér Európától
Mindenesetre meg kell várni az Európai Tanács (forrás: olasz) következő, október 15–16-i ülését. Giorgia Meloni eközben már felkérte Európát, hogy adjon „világos és konkrét politikai iránymutatást, különösen az energiaárak csökkentése és az ipar versenyképességének védelme érdekében”.
Egy közleményben (forrás: olasz) azt is hozzátette, hogy „felidézte a közös hozzájárulást, amelyet a cseh miniszterelnökkel, Andrej Babišsal közösen dolgozott ki, és amely javaslatokat tartalmaz az ETS-rendszerhez kapcsolódó költségek csökkentésére, a leginkább kitett ipari ágazatok támogatására, a CO2-ár villamosenergia-árra gyakorolt hatásának korlátozására, valamint az ETS2 hatálybalépésének további halasztására”.
Az úgynevezett Emissions Trading Systemről, vagyis a kibocsátás-kereskedelmi rendszerről van szó, amelynek révén egyrészt minden tonna CO2-egyenértékre árat állapítanak meg, amelyet a vállalatok szükségleteik szerint megvásárolhatnak vagy értékesíthetnek; másrészt számos ágazat számára összesített kibocsátási plafont írnak elő, hogy általánosan korlátozzák az emissziót.
Napirenden van egy másik intézkedés is: a többletnyereségre kivetett különadó lehetősége az olaj- és gázipari cégek esetében. Ezt a lehetőséget a gazdasági miniszter, Giancarlo Giorgetti is támogatja, és más európai kormányok is kedvezően fogadják. Amíg nem ismert részleteiben, milyen lépések születnek majd uniós szinten, az európai kormányok egyelőre összehangolatlanul cselekednek.
Franciaország: támogatás a sokat autózóknak, Németországban 17 centes literenkénti adócsökkentés
Franciaországban nemrég meghosszabbították és kiterjesztették azt a támogatási rendszert (forrás: olasz), amely a munkavégzésük miatt sok kilométert megtevő autósoknak segít. A program keretében külön-külön 100 eurót kap a 5,5 millió francia, akire a rendszer vonatkozik, valamint árkedvezményt a kutaknál. Emellett adómentesek lesznek ezer euróig azok a juttatások, amelyeket a vállalatok azoknak a dolgozóknak adnak, akiknek magánjárművet kell használniuk a munkába járáshoz.
Ezenkívül olyan szabályt is bevezettek, amely megakadályozza, hogy az állam „hasznot húzzon” az üzemanyagár-emelkedésből: az áfa- és jövedékiadó-bevételek esetleges többletét a válságkezelő támogatási rendszerek finanszírozására fordítják. Összességében ezek az intézkedések 450 millió euróba kerülnek a francia költségvetésnek.
Németországban október 1-jétől a Merz-kormány ideiglenes jövedékiadó-csökkentést rendelt el (forrás: olasz) az üzemanyagok esetében literenként 17 cent értékben, a dízelre és a benzinre egyaránt. A csökkentés az év végéig marad hatályban.
Spanyolország: meghosszabbított, de fokozatosan csökkenő, 20 centes kedvezmény decemberig
Spanyolország kormánya szintén támogatási intézkedéseket jelentett be a családok és a vállalkozások számára, a március óta hatályban lévő döntéseket december 31-ig meghosszabbítva és módosítva. A madridi kabinet közölte, hogy októberben fenntartja a literenként 20 centes kedvezményt (forrás: olasz) az üzemanyagokra. A támogatás azonban novemberben 13 centre, decemberben pedig 6 centre csökken.
Ez sürgető kényszer a már lemondott Pedro Sánchez-kormány számára, amelynek egy 4,9 százalékos éves inflációval kell szembenéznie a Nemzeti Statisztikai Intézet szeptember végén közzétett adatai szerint. Madrid számára a március óta érvényben lévő csomag teljes költsége mintegy 5 milliárd euró volt, amelyből 20 millió család és 3 millió vállalat részesült.
Belgiumban történelmi rekord: 2,501 euró literenként a dízelért
Belgiumban már az 1974-es olajválság óta működik egy olyan mechanizmus, amely felső határt szab az áraknak (forrás: olasz) az ásványolajtermékek esetében. A töltőállomások nem léphetik túl az így meghatározott, az állam és a gyártók, illetve forgalmazók szakmai szervezete közötti szerződésen alapuló maximális árat. A rendszer ugyanakkor kivételeket is enged, és részben ennek köszönhető, hogy az árak szeptember végén történelmi rekordot értek el: a dízel felső határát literenként 2,501 euróban állapították meg.
Az Egyesült Királyságban is történelmi csúcsra emelkedett az üzemanyag ára a kutaknál: literenként 199,52 pennyre (2,35 euróra), felülmúlva a 2022-ben beállított korábbi rekordot. A helyzetre válaszul már jó ideje életben van (forrás: olasz) a literenként 5 pennys kedvezmény a jövedéki adóból, amely december 31-ig marad hatályban.