A Meloni-kormány nem hosszabbította meg az üzemanyag jövedékiadó-kedvezményt, és nem vezette be az új adókedvezményi mechanizmust sem. Az október 15–16-i Európai Tanácsra várnak, közben az uniós kormányok összevissza lépnek fel.
Az olasz autósokat kellemetlen meglepetés érte október 7-én, szerda reggel. A korábbi hónapokban a gázolaj árának növekedését részben fékező, a jövedéki adót csökkentő kedvezményt nem hosszabbították meg (forrás: olasz), ami azonnali áremelkedést okozott a kutaknál.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Gyakorlatilag semmissé vált az Eni által bevezetett árplafon
Az éjfélkor lejárt intézkedés már csak 6,1 cent literenkénti kedvezményt biztosított (az idő előrehaladtával fokozatosan csökkent az eredeti engedményhez képest). Helyette a Meloni-kormány egy olyan adókedvezményi mechanizmus bevezetésének lehetőségét vetette fel, amelyet úgy kellett volna finanszírozni, hogy ne terhelje az államháztartást. Ennek egy új rendelet formáját kellett volna öltenie, amelybe bevonták volna a Pénzügyminisztériumot és az energetikai biztonságért felelős minisztériumot is. Egyelőre azonban nem hagytak jóvá új intézkedést.
A Eni olajtársaság, amelynek 33 százaléka maga a Pénzügyminisztérium és a Cassa depositi e prestiti tulajdonában van, közölte, hogy a jövedékiadó-kedvezmény meghosszabbításának elmaradása gyakorlatilag semmissé teszi a vállalat által az elmúlt napokban bejelentett ideiglenes árplafont.
Von der Leyen közös beszerzéseket és nagyobb rugalmasságot javasol a klímaszabályoknál
Az elmúlt napokban a G7 úgy döntött, hogy a nemzeti tartalékokból 100 millió hordó kőolajat enged ki a piacra, azzal a céllal, hogy növelje a kínálatot, és változatlan kereslet mellett próbálja ellensúlyozni az alapanyag drágulását. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a közös beszerzések lehetőségét vetette fel, szintén azért, hogy kezelje az ágazati inflációt.
A brüsszeli végrehajtó testület vezetője azt is javasolja, hogy az exportőrök további egy évnyi rugalmasságot kapjanak azokkal a szabályokkal kapcsolatban, amelyek előírják, hogy a beszállítók nyilvánosságra hozzák a termelésükhöz kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a kötelezettség így akár 2028-ra is halasztható lenne.
Meloni az ETS-rendszer halasztását sürgeti, és „konkrét iránymutatásokat” kér Európától
Mindenesetre meg kell várni az Európai Tanács (forrás: olasz) október 15–16-ra tervezett ülését. Giorgia Meloni máris arra kérte Európát, hogy adjon „világos és konkrét politikai iránymutatásokat, különösen az energia árának csökkentése és az ipar versenyképességének védelme érdekében”. Egy közleményben (forrás: olasz) ezután hozzátette, hogy „felidézte a közös javaslatcsomagot, amelyet a cseh miniszterelnökkel, Andrej Babišsal dolgozott ki az ETS-rendszerhez kapcsolódó költségek mérséklésére, a leginkább kitett iparágak támogatására, a CO2 árának az áramárra gyakorolt hatásának korlátozására, valamint az ETS2 bevezetésének további halasztására”.
Az úgynevezett Emissions Trading Systemről, vagyis a kibocsátás-kereskedelmi rendszerről van szó. Ennek keretében egyrészt árat szabnak minden egyes tonna CO2-egyenértéknek, amelyet a vállalatok szükségleteiknek megfelelően megvásárolhatnak vagy eladhatnak; másrészt egyes ágazatok számára összesített kibocsátási plafont határoznak meg, hogy általános korlátot szabjanak a szennyezésnek.
A napirenden szereplő másik lehetőség egy lehetséges rendkívüli adó az olaj- és gázvállalatok többletnyereségére. Ezt a megoldást a pénzügyminiszter, Giancarlo Giorgetti is támogatja, és több európai kormány is kedvezően tekint rá. Miközben még nem ismert részleteiben, milyen intézkedéseket vezetnek be ténylegesen uniós szinten, az európai kormányok egyelőre saját útjukat járják.
Franciaországban támogatás a sokat utazóknak, Németországban 17 centes literenkénti csökkentés
Franciaországban nemrég meghosszabbították és kibővítették azt a támogatási rendszert (forrás: olasz), amely azoknak segít, akik munkájuk miatt nagy távolságokat tesznek meg autóval. A program keretében külön-külön 100 eurót kap mindegyikük az intézkedés által érintett 5,5 millió franciából, emellett kedvezményt is adnak a literenkénti árból a benzinkutaknál. Továbbá adómentessé teszik, akár ezer euróig, azokat a juttatásokat, amelyeket a cégek nyújtanak azoknak a dolgozóknak, akiknek magánjárművet kell használniuk a munkába járáshoz.
Bevezettek egy olyan szabályt is, amely megakadályozza, hogy az állam „profitáljon” az üzemanyagárak emelkedéséből: az esetleges többlet adóbevételt (áfa és jövedéki adó) válságkezelő támogatási eszközökre kell fordítani. Összességében ezek az intézkedések várhatóan 450 millió euróba kerülnek a francia költségvetésnek.
Németországban október 1-jétől a Merz-kormány átmenetileg csökkentette a jövedéki adót (forrás: olasz) az üzemanyagokra literenként 17 centtel, a gázolajra és a benzinre egyaránt. A kedvezmény az év végéig marad érvényben.
Spanyolországban meghosszabbították a 20 centes kedvezményt, amely decemberig fokozatosan csökken
Spanyolország kormánya szintén bejelentett támogatási intézkedéseket a háztartások és a vállalkozások számára, meghosszabbítva december 31-ig, és módosítva néhány, március óta hatályban lévő döntést. A madridi kabinet különösen azt közölte, hogy októberben fenntartja a literenként 20 centes kedvezményt (forrás: olasz) az üzemanyagokra. A támogatás azonban novemberben 13 centre, decemberben pedig 6 centre csökken.
Ez sürgető feladat a már lemondott Pedro Sánchez-kormány számára, amelynek egy 4,9 százalékos éves inflációval kell szembenéznie – ez az adat a Nemzeti Statisztikai Intézet szeptember végi közléséből származik. Madrid számára a március óta érvényben lévő csomag teljes költsége mintegy 5 milliárd euró volt, amelyből 20 millió család és 3 millió vállalkozás részesült.
Belgiumban történelmi rekord: 2,501 euró literenként a gázolaj ára
Belgiumban már az 1974-es olajválság óta működik egy olyan mechanizmus, amely árplafont enged megállapítani (forrás: olasz) az ásványolajtermékekre. A töltőállomások ezért nem léphetnek túl egy, a állam és a termelők, illetve forgalmazók ágazati szövetsége közötti szerződésen alapuló maximális árat. A rendszer ugyanakkor kivételeket is lehetővé tesz, részben ezért fordulhatott elő, hogy szeptember végén így is történelmi rekord született, amikor a gázolaj felső határát 2,501 euróban literenként állapították meg.
Az Egyesült Királyságban is történelmi csúcsra emelkedett az üzemanyag ára a kutaknál: literenként 199,52 pennybe (2,35 euróba) kerül a tankolás, felülmúlva a 2022-ben beállított rekordot. A helyzetre reagálva már jó ideje életbe léptettek (forrás: olasz) egy literenként 5 pennys kedvezményt, amely december 31-ig marad érvényben.