Svéd kutatók olyan mesterséges intelligenciát hoztak létre, amely minimális emberi beavatkozással végigviszi a tudományos folyamatot a hipotézistől az eredmények értelmezéséig.
Svéd kutatók olyan mesterségesintelligencia-alapú „tudóst” fejlesztettek, amely képes tudományos hipotézisek megfogalmazására, kísérletek megtervezésére és az eredmények értelmezésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csapat több nagy nyelvi modellt (LLM-eket), kiterjedt adatbázisokat és fizikai laboratóriumi robotrendszereket kombinált egy zárt hurkú rendszerben, amely képes lefuttatni a tudományos felfedezés teljes ciklusát (forrás: angol).
„Túl sok információról van szó ahhoz, hogy egy ember elemezni tudja, a mi MI-tudósunk azonban azonosítani tudta az ígéretes biológiai kérdéseket, kísérleteket javasolt ezek tesztelésére, kiértékelte a kísérleti eredményeket, és az új bizonyítékok alapján iteratív módon finomította a megértését” – mondta Ievgeniia Tiukova, a Chalmers Műszaki Egyetem kutatója, a tanulmány egyik társszerzője, amely az MI-tudóst vizsgálta.
Az MI-tudós egy mintegy 60 ezer fenotípusos, élettani és anyagcsere-kapcsolatot tartalmazó adatbázist elemzett az S. cerevisiae esetében – ez egy élesztőfaj, amelyet sörélesztőként vagy sütőélesztőként is ismernek. A rendszer ezt követően közel 2000 tesztelhető előrejelzést fogalmazott meg arról, hogyan befolyásolják a tápanyagok a sejtnövekedést és a stressztűrő képességet.
Ezeket a hipotéziseket ezután kiértékelte, kiválasztotta a megfelelő kontrollkísérleteket, majd az elképzeléseket lépésről lépésre követhető, gépek számára olvasható utasításokká alakította a laboratóriumi berendezések számára.
Amint a tesztek befejeződtek, az MI elemezte az adatokat, megállapította, hogy a jóslatok helyesek voltak-e, és automatikusan frissítette vagy pontosította, illetve elvetette a hipotéziseket a jövőbeli ciklusokra.
„Az MI-tudós nem csupán döntéstámogató eszközként szolgál, hanem aktívan új tudományos ismereteket hoz létre” – tette hozzá Tiukova.
A szerzők rámutattak, hogy a tudományos kutatás jövője az automatizációban rejlik; a robotika, a mesterséges intelligencia és a nagy áteresztőképességű technológiák fejlődése átalakítja a tudományos munkafolyamatokat.
„Az MI-tudósok együtt fognak dolgozni az emberi kutatókkal, és felgyorsítják a felfedezéseket a biológia, az orvostudomány és a biotechnológia területén” – mondta Ross King, a tanulmány vezető szerzője, a Göteborgi Egyetem professzora.
„Az ilyen MI-rendszereknek megvan a lehetősége arra, hogy lerövidítsék az időt a komplex tudományos kérdések feltárásához, és optimalizálják a laboratóriumi erőforrások felhasználását” – tette hozzá King.
Az emberek továbbra is nélkülözhetetlenek lesznek
A kutatók szerint az ilyen MI-megoldások csökkenthetik az emberi torzításokat, felgyorsíthatják a kutatási ciklusokat, és mérsékelhetik az emberi hibákból, a kísérleti protokollok hiányos dokumentálásából, a környezeti feltételekből és más tényezőkből fakadó eltéréseket, amelyek befolyásolják az eredményeket és a reprodukálhatóságot.
Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozták, hogy az emberek továbbra is kulcsszerepet töltenek be a tudományos kutatásban.
„Az emberek elengedhetetlenek maradnak a prioritások kijelölésében, a tágabb összefüggések értelmezésében, a kutatási programok kidolgozásában és az etikai szabályok betartásának biztosításában” – mondta King.
„A jövő autonóm laboratóriumai egyre inkább képessé válnak arra, hogy együttműködjenek az emberekkel, és értékes partnerekké válnak a biológia és az orvoslás legnehezebb kérdéseinek megoldására irányuló erőfeszítésekben.”
Ahogy a mesterséges intelligencia használata egyre inkább elterjed a kutatásban, a nemzetközi szervezetek azon dolgoznak, hogy meghatározzák, miként kell szabályozni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég egy jelentést (forrás: angol) tett közzé ajánlásokkal a kutatók, etikai bizottságok, szabályozó hatóságok, támogatók és döntéshozók számára „annak elősegítésére, hogy az MI-t támogató egészségügyi kutatás felelősségteljesen, mindenki javára valósuljon meg”.
„A mesterséges intelligencia példátlan lehetőségeket teremt az egészségügyi kutatás felgyorsítására és az emberek életminőségének javítására” – mondta Meg Doherty, a WHO Egészségtudományi Főosztályának igazgatója.
„Ugyanakkor az innovációt erős etikai garanciáknak kell vezérelniük, amelyek védik az emberi méltóságot, a jogokat és az egyenlőséget.”