„Túlzottan optimistának” tartja a Költségvetési Főtanács a kormány 1,0%-os növekedési előrejelzését a 2027-es büdzséhez; közgazdászok szerint fennáll a „kicsúszás” veszélye, miközben a kabinetnek el kell fogadtatnia a tervezetet.
A költségvetési csata még csak most kezdődik, miközben a kormány által 2027-re megjelölt növekedési ütem máris fenntartásokat vált ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csütörtökön közzétett véleményében (forrás: francia) a Költségvetési Főtanács (HCFP) úgy ítélte meg, hogy az ugyanazon a napon a minisztertanács elé terjesztett költségvetési törvényjavaslat és a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló tervezet egyebek mellett a 1,0 százalékos, „optimistának” minősített növekedési előrejelzésre támaszkodik.
A testület, amelynek élén Amélie de Montchalin áll – ő a Számvevőszék jelenlegi első elnöke, korábban pedig Emmanuel Macron kormányában az Államigazgatás és Közpénzek minisztere volt –, arra is rámutat, hogy a hazai környezetet „jelentős bizonytalanság” övezi, különösen „már magának a 2027-es költségvetésnek az elfogadása” tekintetében.
A most bemutatott első változat szerint a végrehajtó hatalom célja, hogy 2027-re a GDP 5,0 százalékára csökkentse az államháztartási hiányt, a jelenlegi 5,4 százalékról, 54 milliárd eurós „erőfeszítés” árán.
„Ez lenne az ötödik egymást követő év, amikor a hiány eléri vagy meghaladja az 5 százalékot” – jegyzi meg Hadrien Camatte, a Natixis CIB Franciaországért, Belgiumért és az euróövezetért felelős szenior közgazdásza az Euronewsnak küldött kommentárjában.
„Költségvetési kisiklás veszélye”
A cél eléréséhez a kormány 43 milliárd eurónyi új intézkedéssel számol, ebből 25 milliárd eurót tenne ki a kiadáscsökkentés, 18 milliárd eurót pedig a többletbevételek. Ehhez adódna hozzá az idei évben már rögzített 12 milliárd euró.
Részleteiben a központi államigazgatás hiánya a GDP 5,0 százalékára nőne 2027-ben a 2026-os 4,8 százalékról, elsősorban „az adósságszolgálat növekvő terhe (+10,3 milliárd euró), a védelmi kiadások (+6,5 milliárd euró) és az EU-költségvetéshez való hozzájárulás (+2,8 milliárd euró)” miatt – mutat rá Hadrien Camatte.
A fő intézkedések a társadalombiztosítási rendszereket érintenék, folytatja a szakértő, „0,2 százalékos GDP-arányos többletet célozva a 2026-os 0,1 százalékos hiánnyal szemben”. Ez részben a nyugdíjak részleges befagyasztásán keresztül valósulna meg, amely mintegy 4 milliárd eurónyi megtakarítást hozna, valamint a családi juttatások fékezésén, amitől 500 millió eurós megtakarítást remél a kormány.
A helyi önkormányzatok hiánya ezzel szemben „enyhén javulna” – elemzi a közgazdász –, 2027-ben a GDP 0,1 százalékára mérséklődve az idei 0,2 százalékról.
Bevételi oldalon a tervezet 17,2 milliárd eurónyi új kötelező elvonással számol, elsősorban a társadalombiztosítási járulékkedvezmények átalakításának (6,6 milliárd euró), a helyi adók emelésének, valamint a nyugdíjasokat megillető adókedvezmény megnyirbálásának köszönhetően.
Ez a pálya több, „optimistának” minősített feltételezésre épül – emlékeztet Hadrien Camatte. A kormány 2027-re 1 százalékos GDP-növekedéssel számol, szemben a Natixis, a BPCE-csoport (Takarékpénztárak és Népi Bankok) vállalati bankja által várt 0,8 százalékkal. A közgazdász arra is rámutat, hogy „a tízéves államkötvények átlagos kamata 4,3 százalék, miközben ez a szint az elmúlt napokban már jócskán meghaladta ezt, 4,9 százalékon állt”.
„A vártnál gyengébb gazdasági növekedés, az államadósság finanszírozási költségének magas kamatérzékenysége – a 100 bázispontos kamatemelés 2027-ben 3,4 milliárd eurónyi többletkiadást jelentene –, valamint egyes intézkedések elégtelen dokumentáltsága 2027-re költségvetési kisiklás kockázatát hordozza” – hangsúlyozza a Natixis szakértője.
„Holnap a tengerentúli területek, az egyetem, az egészségügy”
François Facchini, a Párizsi 1-es Panthéon–Sorbonne Egyetem közgazdász professzora szerint „rendkívül nehéz” megjósolni, mekkora lesz a növekedés 2027-ben. Kiemeli a közel-keleti háború kimenetele körüli bizonytalanságot, amely felelős a franciaországi üzemanyagár-robbanásért, de a politikai instabilitást is hangsúlyozza.
Úgy véli, az új kormány, amely a 2027-es elnökválasztást követően lép hivatalba, „feltehetően pótköltségvetést terjeszt majd be, ami hatással lesz a növekedésre”.
A kutató szerint az is „valószínű”, hogy a választási évre sztrájkok és társadalmi mozgalmak nyomják rá bélyegüket, mivel minden érdekcsoport igyekszik „nyomást gyakorolni a jelöltek ígéreteire”. Külön is említi a közszolgálatban dolgozókat és a diákokat, de hozzáteszi, hogy potenciálisan „holnap a tengerentúli területek, az egyetemek, az egészségügyi ágazat, minden olyan szektor, amely erősen függ a politikai döntésektől” is mozgósítható.
„Valószínű az is, hogy 2026 nyári hőhullámai és az aszály után drágulni fognak az élelmiszerek” – teszi hozzá.
François Facchini úgy látja, hogy a geopolitikai és politikai bizonytalanság, a várható inflációs nyomás és az adósságválság kockázata közepette „a Főtanácsnak igaza van: 1 százalékos [növekedés] valóban optimista”. Ugyanakkor árnyalja a képet: „Általában ez a költségvetési forgatókönyvek íratlan szabálya.”
„Parlamenti fal”
A jelenlegi kormánynak azonban először el kell fogadtatnia ezt a költségvetést a Nemzetgyűléssel, amely a közeledő elnökválasztás nyomán egyre inkább széttöredezett.
Hadrien Camatte két forgatókönyvet vázol Sébastien Lecornu miniszterelnök számára: az alkotmány 49.3-as cikkének igénybevételét, amely lehetővé teszi a költségvetés szavazás nélküli elfogadását, de bizalmatlansági indítványokat vált ki, illetve a rendeleti úton történő döntéshozatalt.
Az első megoldás ugyanakkor azt is jelentené, hogy csökkenteni kell a költségvetésben tervezett megtakarítási erőfeszítést, és megkövetelné „vagy a Szocialista Párt tartózkodását – ami a közelmúltbeli nyilatkozatait látva kevéssé valószínű –, vagy a Nemzeti Tömörülését, amely nyilvánosan nyitottabban viszonyul ehhez a lehetőséghez, de olyan vörös vonalakkal, amelyek például a nyugdíjak ügyében még változhatnak” – véli a Natixis CIB szakértője.
A rendeletek alkalmazása viszont lehetővé tenné, hogy Franciaországnak „a kormány által rögzített változatnak megfelelő költségvetése” legyen, ha a 70 napos parlamenti vita végén blokkolódna a folyamat.
Franciaország ezzel az Ötödik Köztársaság történetében ismeretlen terepre lépne.