A Költségvetési Felelősség Tanácsa „optimistának” tartja a kormány 1,0%-os, 2027-re szóló növekedési előrejelzését. Az Euronewsnak nyilatkozó közgazdászok az esetleges „elszállás” kockázatára figyelmeztetnek, miközben a kabinetnek még utat kell találnia a büdzsé elfogadtatásához.
A költségvetési csata még csak most kezdődik, miközben a kormány által 2027-re megjelölt növekedési ütem máris fenntartásokat vált ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csütörtökön közzétett véleményében (forrás: francia) a közpénzügyi felsőtanács (HCFP) úgy ítélte meg, hogy az ugyanazon a napon a Minisztertanács elé terjesztett állami költségvetési és társadalombiztosítási finanszírozási törvényjavaslatok egyebek mellett egy 1,0 százalékos, a testület által „optimistának” minősített növekedési előrejelzésre épülnek.
A testületet Amélie de Montchalin vezeti, aki jelenleg a Számvevőszék első elnöke, korábban pedig Emmanuel Macron elnöksége alatt a közszolgálatért és a közpénzekért felelős miniszter volt. A tanács felhívja a figyelmet az országos környezetet övező „jelentős bizonytalanságra” is, különösen arra, hogy „még a 2027-es költségvetés elfogadása is kérdéses”.
Az eddig ismertetett tervezet szerint a kormány célja, hogy 2027-re a közhiányt a GDP 5,0 százalékára csökkentse a jelenlegi 5,4 százalékról, 54 milliárd eurós „erőfeszítés” árán.
„Ez lenne sorban az ötödik év, amikor a hiány eléri vagy meghaladja az 5 százalékot” – jegyzi meg Hadrien Camatte, a Natixis CIB Franciaországért, Belgiumért és az euróövezetért felelős vezető közgazdásza az Euronewsnak küldött kommentárjában.
„Bizakodó hozzáállás” és „a kisiklás veszélye”
A cél eléréséhez a kormány 43 milliárd euró értékben tervez új intézkedéseket, ebből 25 milliárd eurót tesznek ki a kiadáscsökkentések és 18 milliárdot a többletbevételek. Ehhez jönnének hozzá az idei évben már rögzített, 12 milliárd eurós tételek.
Részleteiben az állam központi igazgatásának hiánya 2027-re a GDP 5,0 százalékára nőne a 2026-os 4,8 százalékról, főként „az adósságszolgálat növekedése (+10,3 milliárd euró), a védelmi kiadások emelkedése (+6,5 milliárd euró) és az EU-költségvetéshez való hozzájárulás (+2,8 milliárd euró)” miatt – emeli ki Hadrien Camatte.
Az intézkedések zöme a társadalombiztosítási rendszerekre összpontosulna – folytatja a szakértő –, „a GDP 0,2 százalékának megfelelő többlet elérését célozva, szemben a 2026-os 0,1 százalékos hiánnyal”. Ennek egyik eszköze a nyugdíjak részleges befagyasztása lenne, amely mintegy 4 milliárd euró megtakarítást hozna, valamint a családi juttatások korlátozása 500 millió euró értékben – reméli a kormány.
A helyi önkormányzatok hiánya „kismértékben javulna” – elemzi Camatte –, a GDP 0,1 százalékára csökkenve a 2026-os 0,2 százalékról.
Bevételi oldalon a tervezet 17,2 milliárd eurónyi új kötelező elvonást irányoz elő, elsősorban a társadalombiztosítási járulékok kedvezményeinek átalakításán (6,6 milliárd euró), a helyi adók emelésén és a nyugdíjasoknak járó egyik adókedvezmény megnyirbálásán keresztül.
Ezt a pályát több, a szakértők által „optimistának” tartott feltételezésre építik – emlékeztet Hadrien Camatte. A kormány például 1 százalékos GDP-növekedéssel számol 2027-ben, szemben a Natixis, a BPCE-csoport (Caisse d’Épargne és Banques Populaires) vállalati bankja által várt 0,8 százalékkal. A közgazdász rámutat továbbá, hogy „az állam tízéves kötvényeire számolt átlagos hozam 4,3 százalék”, miközben a hozamok az elmúlt napokban már bőven e szint fölé, közel 5 százalékra emelkedtek.
„A gyengébb gazdasági növekedés, az adósságszolgálat kamatláb-érzékenysége – a hozamok 100 bázispontos emelkedése 2027-ben 3,4 milliárd eurós többletköltséget okozna – és bizonyos intézkedések elégtelen dokumentáltsága együttesen a költségvetés kisiklásának kockázatát hordozza 2027-ben” – figyelmeztet a Natixis szakértője.
Jérôme Mathis, a párizsi Dauphine Egyetem közgazdaságtan-professzora szerint a kormány „tudatosan bizakodó magatartást” tanúsít. „Az energiaköltségek stabilizálódásának és a háztartások fogyasztásának fokozatos élénkülésének feltételezésére épített előrejelzésekkel a végrehajtó hatalom igyekszik pozitív jelzést küldeni a beruházásoknak és a gazdasági aktivitásnak” – mondja az Euronewsnak.
A kutató szerint a közelgő parlamenti viták tétje éppen az, hogy „megtalálják azt az egyensúlyi pontot: egy felelős költségvetést, amely hitelesen csökkenti a hiányt anélkül, hogy lefékezné a növekedés motorját”.
Jérôme Mathis rámutat, hogy a 2027-es költségvetési tervezet vizsgálata „rávilágít egy alapvető konszenzusra: a francia államháztartás rendbetételének abszolút kényszerére, amely nélkülözhetetlen pénzügyi szuverenitásunk és az euróövezeten belüli hitelességünk megőrzéséhez”.
„A jelenlegi vita nem az – minden szereplő által osztott – célt kérdőjelezi meg, hanem arról szól, milyen beállításokkal lehet a leginkább igazságosan eljutni odáig” – árnyalja álláspontját.
A gimnazisták után „a tengerentúli területek, az egyetemek, az egészségügy”
A 2027-es növekedés előrejelzése „rendkívül nehéz” – véli François Facchini, a párizsi Panthéon-Sorbonne Egyetem közgazdaságtan-professzora. Kiemeli a Közel-Keleten zajló háború kimenetelét övező bizonytalanságot, amely felelős a Franciaországban tapasztalt üzemanyagár-robbanásért, de felhívja a figyelmet a politikai instabilitásra is.
Úgy látja, hogy az új kormány, amely a 2027-es elnökválasztás után lép hivatalba, „várhatóan módosító költségvetési törvényt fog benyújtani, ami hatással lesz a növekedésre”.
A kutató szerint az is „valószínű”, hogy a választási év sztrájkokkal és társadalmi mozgalmakkal lesz terhelt, mivel minden érdekcsoport igyekszik „befolyásolni a jelöltek ígéreteit”. Példaként a közszolgálat dolgozóit és a diákokat említi, de hozzáteszi, hogy potenciálisan „holnap a tengerentúli területek, az egyetemek, az egészségügyi szektor – minden olyan terület, amely erősen függ a politikai döntésektől – is megmozdulhat”.
„Valószínű az is, hogy 2026 hőhullámai és aszályai után drágulni fog az élelmiszer” – teszi hozzá.
François Facchini úgy véli, hogy a geopolitikai és politikai bizonytalanság, a várható inflációs nyomások és az adósságválság kockázata együttesen azt jelzik, hogy „a Felsőtanácsnak igaza van: az 1 százalékos [növekedés] optimista”. Ugyanakkor hozzáfűzi: „Ez nagyjából megfelel a költségvetési forgatókönyvek íratlan szabályának.”
Parlamenti fal
A jelenlegi kormánynak azonban mindenekelőtt el kell fogadtatnia ezt a költségvetést az egyre inkább széttagolt Nemzetgyűléssel, miközben közeledik az elnökválasztás.
Hadrien Camatte két forgatókönyvet vázol Sébastien Lecornu miniszterelnök számára: az alkotmány 49.3-as cikkének alkalmazását, amely lehetővé teszi a költségvetés elfogadását szavazás nélkül, kivéve, ha bizalmatlansági indítványt fogadnak el, vagy a rendeleti útra lépést.
Az első megoldás azonban azzal járna, hogy csökkenteni kellene a költségvetésben tervezett megtakarítási erőfeszítést, és „tartózkodást tenne szükségessé vagy a Szocialista Párt részéről – ami a közelmúltbeli nyilatkozatait látva kevéssé valószínű –, vagy a Nemzeti Tömörülés részéről, amely nyitottabban viszonyul ehhez a lehetőséghez, de olyan vörös vonalakat jelölt ki, amelyek alakulhatnak, különösen a nyugdíjak kérdésében” – magyarázza a Natixis CIB szakértője.
A rendeletek lehetővé tennék Franciaország számára, hogy „a kormány által elfogadott változatnak megfelelő költségvetéssel” rendelkezzen, ha a 70 napos nemzetgyűlési vita végén patthelyzet alakul ki.
Franciaország ezzel a helyzettel az Ötödik Köztársaság történetében ismeretlen terepre lépne.