A francia tízéves államkötvény hozamának újabb emelkedése, amely immár az 5 százalékot közelíti, a befektetők államadóssággal szembeni növekvő bizalmatlanságát jelzi, miközben az tovább duzzad.
Újabb és újabb rossz hírek érik a kormányt. Franciaország tízéves államkötvényeinek hozama csütörtökön, október 1-jén 10 órakor 4,94 százalékra emelkedett, szemben a szerdai záráskor mért 4,85 százalékkal. Ilyen szintet legutóbb 2002-ben ért el a piac, amikor a francia államkötvények másodpiaci hozama 4,91 százalék volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ráadásul a hozam közel négy évtizede nem látott mértékben nőtt negyedéves összevetésben, és a 2022 óta legnagyobb havi emelkedést is produkálta.
Ez az újabb emelkedés azt jelzi, hogy a befektetők egyre bizalmatlanabbak a francia államadóssággal szemben, éppen akkor, amikor a kormány csütörtökön bemutatja a állami költségvetés lehetséges körvonalait 2027-re. Nehéz feladat vár tehát Sébastien Lecornu miniszterelnökre, annál is inkább, mert Franciaországnak 1973 óta nem volt kiegyensúlyozott költségvetése.
Ez a rekordmértékű emelkedés ugyanakkor nem érte váratlanul a kormányt. Előző nap a Matignonban székelő miniszterelnök azt sérelmezte, hogy a figyelmeztetés a közéleti vitában „szinte észrevétlenül” maradt. „Az energiaárak körüli feszültségek számos országban felfelé hajtják a hozamokat. Franciaországban a közelgő elnökválasztás miatti politikai bizonytalanság tovább növeli ezt a nyomást” – írta a kormányfő az X-en. „Ne tetézzük ezeket a nehézségeket újabb instabilitással.”
„A több kamatkiadás kevesebb mozgásteret jelent az ország kiemelt feladataira. Ez a valóság mindenkire vonatkozik: a kormányra, a parlamentre, az elnökjelöltekre. A valóság utolér bennünket” – tette hozzá Sébastien Lecornu, aki már korábban jelezte, hogy 54 milliárd eurónyi megtakarítást tervez.
A helyzet súlyosságát nemcsak a hozamemelkedés mutatja, hanem az is, mekkora lett a különbség Németországhoz képest, amelynek állampapír-hozama referenciának számít Európában. Csütörtökön 3,61 százalékon állt, vagyis mintegy 1,30 százalékponttal alacsonyabban a francia szintnél. Ez a különbség, az úgynevezett francia–német spread, folyamatosan nő, és most érte el a 14 éve nem látott csúcsot.
Ennek következményeként a tőzsdék azonnal reagáltak: csütörtök reggel mindegyik negatív tartományban nyitott. A kereskedés első perceiben Párizs 0,56 százalékot, Frankfurt 0,48 százalékot, Milánó 0,49 százalékot, London pedig 1,10 százalékot veszített. le p
Édouard Philippe, az Horizon párt elnökjelöltje az LCI csatornán arról beszélt, hogy attól tart, „elszorítja a hurok”, ha az adósság tovább nő, és a kamatszintek is emelkednek. Olyan helyzet alakulna ki, amelyben már semmilyen „mozgástér” nem maradna. „És van valami, ami ennél is szinte rosszabb: mindez egy sokkal párosul, egy külső sokkal, politikai instabilitással, valamilyen tényezővel, amely megingatja a rendszert, és pénzügyi válságot idézhet elő” – mondta.
Bruno Retailleau, aki a Republikánusok színeiben szintén az Élysée-re pályázik, úgy véli, hogy „pénzügyi válság áll előttünk”. „Arra kérem Emmanuel Macront, hogy az év vége előtt írjon ki népszavazást, amelynek célja egy költségvetési aranyszabály beépítése az alkotmányunkba” – jelentette ki a BFMTV műsorában.
3 596 milliárd eurónyi adósság
A kormányra annál nagyobb figyelem irányul, mert az államadósság Emmanuel Macron két elnöki ciklusa alatt rekordmagasságba emelkedett, ami aggasztja a befektetőket, és a jövő évi elnökválasztás egyik meghatározó kérdésévé vált.
Az adósság összege 3 596 milliárd euró, ami már a bruttó hazai termék (GDP) 119 százalékának felel meg. Mindez arra utal, hogy az ország meggyengült államháztartása várhatóan uralja majd a választási kampányt.
Az adósság problémájának megoldására tett egyik javaslat különösen nagy vitát vált ki. A La France insoumise jelöltje, Jean-Luc Mélenchon azt indítványozta, hogy semmisítsék meg az Európai Központi Bank által tartott francia államkötvényeket, így felszabadítva forrásokat a közkiadásokra, mert szerinte ez új lehetőségeket teremtene a beruházások finanszírozására.
Ezt az ötletet Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke gyorsan elutasította, mondván, hogy az ilyen lépés „a közösségi szerződések nyílt és egyértelmű megsértését” jelentené, amelyek tiltják, hogy a jegybank államokat finanszírozzon. Rámutatott, hogy ha Franciaország ma befagyasztaná az adósságát, hitelezői a következő hitelfelvételkor akár teljesíthetetlen feltételeket szabhatnának, vagy egyszerűen megtagadhatnák az újabb kölcsönnyújtást.
A francia Gazdasági Minisztérium szerint az államadósságot igen sokféle befektető tartja. Egynegyede francia befektetők kezében van, egynegyedét az eurózónából, újabb negyedét pedig az eurózónán kívülről érkező befektetők birtokolják. Végül a fennmaradó 25 százalékot a francia jegybank tartja az Európai Központi Bank monetáris politikájának keretében végrehajtott eszközvásárlások révén.