A francia kormány, amelynek nincs egyértelmű parlamenti többsége, kemény politikai küzdelem előtt áll, amikor megpróbálja elfogadtatni költségvetését.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök csütörtökön mutatja be az ország 2027-es költségvetési tervezetét, miközben kormánya a közkiadások visszafogásával igyekszik csökkenteni az államháztartási hiányt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kormány költségvetési javaslatainak fő irányai már ismertté váltak, köztük a nyugdíjakon elérni kívánt megtakarítások, a közszféra béreinek befagyasztása és az államilag finanszírozott táppénz szabályainak módosítása.
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat Nemzetgyűléshez történő hivatalos benyújtásának határideje október 6. A kormány azonban nehéz politikai környezettel néz szembe: a széttagolt parlamentben nincs egyértelmű kormánypárti többség, így a büdzsé elfogadtatása várhatóan kemény alkudozást és elhúzódó parlamenti csatát igényel.
A Le Figarónak adott, szeptember 17-i interjúban Lecornu miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány mintegy 54 milliárd eurós kiadáscsökkentést tervez. Szerinte takarékossági lépések nélkül a költségvetési hiány 2027-re megközelítené a GDP 6,5 százalékát, miközben a kabinet célja az 5 százalékos hiány.
Lecornu kijelentette, hogy a megszorítások nélkül „2027-ben a hiány a GDP 6,5 százalékához közelítene”. A kormány emellett az államadósság finanszírozásának várhatóan további 10 milliárd eurós többletköltségével számol.
„Jövőre a geopolitikai helyzet és a kamatok emelkedése miatt az országnak további 10 milliárd eurót kell előteremtenie” – mondta.
A kabinet a nyugdíjak költségeinek visszafogására is intézkedéseket fontolgat, mindenekelőtt az indexálás korlátozását és a nyugdíjasokat megillető adókedvezmények csökkentését. A 10 százalékos adóalap-kedvezmény plafonjának mérséklésétől az állam további 1,4 milliárd euró bevételt vár.
Jelenleg Franciaország költségvetési hiánya az előrejelzések szerint az idei évben eléri a GDP 5,4 százalékát, ami az egyik legmagasabb hiány az Európai Unióban, miközben az államadósság a GDP 119 százalékán áll.
Az ország államadóssága Emmanuel Macron elnök két mandátuma alatt rekordmagasságba emelkedett, ami nyugtalanítja a befektetőket, és meghatározó kérdéssé vált a jövő évi elnökválasztás előtt.
François Facchini, a Párizs 1 Panthéon-Sorbonne Egyetem közgazdaságtan-professzora szerint az adósság és a GDP aránya tovább fog emelkedni.
„Az államadósság aránya 2027-ben nem fog csökkenni, várhatóan 120 százalék fölé emelkedik” – mondta Facchini az Euronewsnak.
Hozzátette, hogy a szokásosan használt államadósság-mutató nem veszi figyelembe a jövőbeli kötelezettségeket, például a közszolgálati dolgozók nyugdíjígéreteit, ezért szerinte alábecsüli az ország teljes pénzügyi terheit.
Jérôme Mathis, a Párizs-Dauphine Egyetem közgazdaságtan-professzora szerint három tényező dönti el, mennyire hitelesek a kormány hiánycsökkentési tervei: tartósnak bizonyul-e az 54 milliárd eurós megtakarítási csomag, javul-e az elsődleges egyenleg, vagyis az adósságszolgálat nélküli hiány, valamint mennyire reálisak a költségvetés alapjául szolgáló gazdasági előrejelzések.
„Költségvetés csak akkor hiteles, ha az alapjai hitelesek” – mondta az Euronewsnak.
A baloldali pártok és a szakszervezetek azzal vádolják a kormányt, hogy „megszorító” intézkedéseket vezet be.
Arthur Delaporte, a Szocialista Párt (PS) szóvivője „keserű megszorítási főzetnek” nevezte a tervezett büdzsét. Úgy véli, hogy az ellentétes Sébastien Lecornu miniszterelnök deklarált szándékával, miszerint „kompromisszumot” szeretne kötni.
Kedden országszerte sztrájkra szólítottak fel a szakszervezetek a csütörtöki költségvetési bejelentés előtt, különösen a közszféra béreinek befagyasztása miatt.
Franciaország legutóbb 1973-ban tudta egyensúlyban tartani költségvetését, miközben bőkezű jóléti rendszert és erős munkavállalói jogokat tart fenn. Az államadósság évek óta magas – 2008 óta meghaladja az éves bruttó hazai termék 90 százalékát –, ám a tartós gazdasági növekedés és az éveken át tartó, szinte nullához közeli kamatszint miatt mindeddig kezelhető maradt.