Az olaj ára csütörtökön 100 dollár fölé került, miközben továbbra sincs USA–iráni alku; az európai részvények estek, az amerikai államkötvényeknek ez volt a legrosszabb negyedévük 1994 óta, a 10 éves hozam 2007 óta nem látott csúcson áll.
Csütörtökön az ázsiai kereskedésben enyhén csökkent az olaj ára, de európai délelőttre ismét emelkedésnek indult, mivel a befektetők a Perzsa-öbölből érkező nyersolajszállítmányok helyreállását vetették össze az Iránnal zajló háború lezárásáról szóló megállapodás hiányával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Brent, a nemzetközi viszonyítási pont, 2,6 százalékkal 100 dollár fölé, míg az amerikai viszonyítási pont, a West Texas Intermediate szintén 2,6 százalékkal nagyjából 92,80 dollárra, hordónként, drágult.
A Perzsa-öbölből érkező nyersolajexport ismét megközelíti a háború előtti szinteket, Szaúd-Arábia pedig részben helyreállította Kelet–Nyugat vezetékrendszerét, amely megkerüli a Hormuzi-szorost.
Irán szerdán közölte, hogy megkapta az Egyesült Államok válaszát arra az ajánlatára, amely szerint megnyitná a szorost, ha Washington feloldaná az iráni kikötők blokádját, felszabadítaná a befagyasztott eszközöket és enyhítené a jelenlegi olajszankciókat.
„Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a megállapodás létrejöjjön” – fogalmazott Maszúd Pezeskján iráni elnök.
Ezzel szemben Donald Trump amerikai elnök jóval nyersebben fogalmazott.
„Vagy felrobbantjuk őket, vagy megállapodást kötünk” – mondta Trump szerdán késő este az Ovális Irodában újságíróknak, hozzátéve, hogy a háború „nagyon hamar” véget ér, így vagy úgy.
A Bloomberg által idézett küldöttek szerint az OPEC+ vasárnapi ülésén várhatóan változatlanul hagyja novemberi kitermelési céljait.
Mindez annak ellenére, hogy a tengeri szállítás kockázatai továbbra is magasak: a brit tengerészeti hatóságok szerint kedden három hajót ért találat a szorosban.
Gyengülnek az európai piacok, a chipgyártók húzzák fel Ázsiát, az amerikai kötvények ingadoznak
Európában a részvények csütörtökön már nyitáskor esésnek indultak.
Az Euro Stoxx 50 az első kereskedési órákban mintegy 1 százalékkal állt lejjebb, míg a tágabb, pán-európai Stoxx 600 1,5 százalékot veszített.
A brit FTSE 100, a francia CAC 40, a német DAX, az olasz FTSE MIB, a spanyol IBEX 35 és a holland AEX egyaránt 1 és 2 százalék közötti mínuszban forgott.
A befektetők a vártnál gyorsabb szeptemberi inflációt mérlegelik Németországban, Franciaországban és Olaszországban, amelyet az energiapiaci sokk táplál.
Ázsiában a japán Nikkei 225 közel 2 százalékot ugrott, miután a félvezetőgyártók emelkedtek: az amerikai memóriagyártó Micron a vártnál jobb eredményeket jelzett előre.
A dél-koreai Kospi szintén több mint 2 százalékkal emelkedett, miután a szeptemberi export éves összevetésben 83,5 százalékkal ugrott, hónapos rekordot döntve, főként a chipeladásoknak köszönhetően. A szárazföldi kínai és hongkongi piacok a nemzeti ünnepi munkaszünet miatt zárva tartottak.
A Wall Streeten szerdán az S&P 500 index 0,3 százalékkal esett, a Dow Jones ipari átlag 0,9 százalékot veszített, míg a Nasdaq kompozit 0,2 százalékkal tudott emelkedni, az S&P 500 így szeptembert havi veszteséggel zárta.
A vártnál enyhébb amerikai inflációs adat kezdetben mintegy 50-ről körülbelül 38 százalékra csökkentette az októberi kamatemelés esélyét a CME FedWatch eszköze szerint, ám a később közzétett erős növekedési számok nyomták a részvényárfolyamokat.
A tízéves amerikai államkötvény hozama 5,3 százalékot ért el, ami 2007 óta a legmagasabb szint, és ezzel a legnagyobb negyedéves hozamemelkedést hozta 1994 óta. A cikk írásakor az amerikai határidős indexek gyakorlatilag változatlanul forogtak.
A befektetők figyelme most a pénteken érkező, szeptemberre vonatkozó amerikai foglalkoztatási adatok felé fordul.