A 2026-os Euronews Travel & Tourism Summitot Brüsszelben rendezik meg, ahol politikai vezetők, döntéshozók és iparági szakértők vitatják meg az utazás jövőjét alakító kérdéseket.
Ma Brüsszelben, az Albert Hallban megrendezett Euronews Travel & Tourism Summit 2026 középpontjában az európai utazási ágazat áll.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egész nap élő közvetítésekkel jelentkezik az Euronews a belga fővárosból: interjúkkal, panelbeszélgetésekkel és vitákkal arról, miként reagál a turizmus egy olyan évre, amelyet geopolitikai feszültségek, légtérlezárások és szélsőséges időjárási jelenségek határoztak meg.
Kövesse ezt az oldalt a brüsszeli Euronews Travel & Tourism Summit 2026-ról szóló élő beszámolókért és legfontosabb pillanatokért.
Edi Rama exkluzív interjút adott az Euronewsnak
Az Euronews Travel & Tourism Summiton Edi Rama albán miniszterelnök Maria Tadeónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy országa látványos fejlődést ér el a turizmus terén.
Felidézte, hogy Albánia egykor „Európa »legelszigeteltebb országa, Európa Észak-Koreája« volt”, és amikor kilépett ebből az állapotból, „nagyon-nagyon nyomasztó sztereotípiákkal kellett szembenéznie”.
Rama hozzátette, hogy Albánia a világ minden táját meg kívánja célozni turisztikai kínálatával. Elismerte, hogy az infrastruktúra egyelőre hiányos, de gyors ütemben fejlődik.
Elmondása szerint az ország rendelkezik egy olyan repülőtérrel, amely „Európa leggyorsabban fejlődő repülőtere”, és már folyamatban vannak egy új vlorëi repülőtér, valamint egy, az ország déli részén létrehozandó szezonális légiközpont tervei.
„Van egy negyedik repülőterünk a hegyekben, de egyelőre nem úgy működik, ahogy szeretnénk” – tette hozzá.
„A Dél-Kaukázus teljesen alulértékelt”: Azerbajdzsán több látogatót vár
Azerbajdzsán szeretné Baku határain túl is bővíteni turisztikai kínálatát; az ország turisztikai főnöke a természeti sokszínűségre, kulturális örökségre és javuló összeköttetésekre hívta fel a figyelmet, miközben még több nemzetközi vendéget próbál vonzani.
Florian Sengstschmid, az Azerbajdzsáni Turisztikai Hivatal vezérigazgatója Jane Witherspoon moderátornak azt mondta, hogy a tágabb dél-kaukázusi régiót a nemzetközi utazók jórészt figyelmen kívül hagyják.
„A Dél-Kaukázus teljesen alulértékelt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Azerbajdzsánnak „sokkal több tartaléka és sokkal több kínálata van”.
Arra biztatta az utazókat, hogy merészkedjenek túl a fővároson, és fedezzék fel az ország selyemút-kori örökségét, ősi falvait, UNESCO-helyszíneit és hegyvidéki tájait.
Florian Sengstschmid szerint Azerbajdzsán arra ösztönzi az utazókat, hogy Baku határain túl is felfedezzék az országotFlorian Sengstschmid szerint Azerbajdzsán arra ösztönzi az utazókat, hogy Baku határain túl is felfedezzék az országot
„A lényeg, hogy Baku után is tovább kell utazni, a Selyemút mentén mellékvölgyeken, ősi örökséggel bíró falvakon, UNESCO világörökségi helyszíneken át” – mondta.
Azerbajdzsán a nemzetközi összeköttetéseket is fejleszti; Brüsszel 2027 májusától heti négy járatot kap Bakuba.
Schmid szerint a turizmus fejlesztésének a helyi közösségekre is jótékonyan kell hatnia; példaként olyan falvakat említett, ahol a befektetések új vállalkozások létrejöttét segítették és újjáélesztették a hagyományos mesterségeket.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a növekedést nem pusztán a vendégek számában kell mérni.
„Csak a számokról szól ez az egész? Nem, egyáltalán nem csak a számokról” – mondta Sengstschmid.
„Sokkal inkább arról, hogyan tudjuk meghosszabbítani a tartózkodási időt. Hogyan érjük el, hogy az utazók minél többet éljenek át az országból útjuk során?”
Ambíciója – tette hozzá – „nem sokkal több utazó, hanem nagyobb hatás”.
Románia arra hívja az utazókat, hogy Bukaresten túl is felfedezzék az országot
Dan-Adrian Pop, a román Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára Evi Kiorri moderátornak beszélt Európa egyik legizgalmasabb feltörekvő úti céljáról.
Bár Románia közvetlenül szomszédos Ukrajnával, ahol továbbra is zajlik a háború, Pop arra kérte a látogatókat, hogy jöjjenek el, és saját szemükkel győződjenek meg a nemzet helyzetéről.
„Összességében azt mondhatom, hogy nálunk ugyanannyira biztonságos, mint bármely más európai országban. Az egész ország kiválóan védett, a belső biztonság szempontjából a polgárok és az utazók számára is, úgy gondolom, Európa egyik legbiztonságosabb állama vagyunk” – mondta.
Bukarest már régóta népszerű úti cél az európai turisták körében, Pop azonban kiemelte, hogy Románia jóval többet kínál a főváros bájainál.
Dan-Adrian Pop arra biztatta az európaiakat, hogy látogassanak el Romániába – és ne csak a fővárosba, BukarestbeDan-Adrian Pop arra biztatta az európaiakat, hogy látogassanak el Romániába – és ne csak a fővárosba, Bukarestbe
„Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a falusi turizmusra, a gyógyturizmusra, valamint a kaland- és aktív turizmusra” – mondta.
„Rengeteg lehetőségük van arra, hogy a természetben legyenek, közel az ott élő emberekhez, akik ismerik a helyeket, és végigvezetik őket ezen az élményen.”
Dicsérte az ország kiterjedt túraútvonal-hálózatát is, amely „1000 kilométeren át húzódik északról délre, a Kárpátokon keresztül”.
Elismerte, hogy bizonyos térségekben az infrastruktúra hiányos, a nyári szezon pedig nem olyan hosszú, mint más európai országokban, mégis rengeteg felfedeznivaló akad, részben az ország polgárainak köszönhetően.
„Románia lakosai a legértékesebb nagyköveteink közé tartoznak, ők ismerik azokat a helyi úti célokat, amelyek a barátaik számára ideálisak lehetnek. Elsőként ők hívják meg barátaikat a világ minden tájáról Romániába” – mondta Pop.
A tengeri hajóutak iparága a fiatalabb utazókra és zöldebb jövőre céloz
Gianni Onorato, az MSC Cruises vezérigazgatója Hannah Brownnak, a The Big Question című műsor keretében nyilatkozva elmondta, hogy az ágazat egyre fiatalabb utazókat vonz, miközben a diverzifikáció és az új technológiák segíthetnek kezelni a tömegturizmussal és a környezeti hatással kapcsolatos aggodalmakat.
A hajózási vezető szerint az utasok összetétele az elmúlt 40 évben jelentősen átalakult.
„Ma már jóval fiatalabb a közönség. Az átlagéletkor 35 és 54 év között van. Sok a család, sok a fiatal, és ez nagyon jó, mert biztosítja az iparág jövőjét” – mondta.
Ellentmondott annak a képnek is, hogy a hajóutak utasai csak rövid időre szállnak partra egy célállomáson, kevés pénzt költenek, majd továbbállnak; szerinte az iparág ennél sokkal nagyobb gazdasági hozzájárulást ad.
„A tengeri hajóutak évente 65 milliárd euróval járulnak hozzá az európai gazdasághoz, és 445 000 állandó munkahelyet teremtenek” – emlékeztetett.
Úgy vélte, a hajótársaságok abban is segíthetnek, hogy a turizmus ne csak Európa legzsúfoltabb célpontjaira koncentrálódjon: együttműködve a helyi hatóságokkal kevésbé ismert kikötőket is népszerűsíthetnek.
„Nagyon törekszünk arra, hogy sokszínűbbé tegyük úti céljainkat” – mondta, kiemelve példaként Szírosz görög szigetét, amely a jóval ismertebb Szantorini és Míkonosz közelében fekszik.
„Szírosz egyre inkább felkerül a turizmus térképére, aminek nagyon örülünk, mert ez a [tömegturizmus problémájára adott] válasz része is” – tette hozzá.
A vezető arra is rámutatott, hogy a hajóutak a hagyományos nyári szezonon kívül is támogathatják a turizmust, hiszen a hajók az időjárás változásaihoz igazodva mozoghatnak a célállomások között.
A fenntarthatósággal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ágazat jelentős előrelépéseket tett, de még mindig van tennivaló. Elmondása szerint az MSC 2008-as bázisévhez képest közel 42 százalékkal csökkentette kibocsátását, így „csaknem öt évvel előzi meg a 2030-as mérföldkő elérését”.
Ugyanakkor a tisztább üzemanyagok rendelkezésre állását továbbra is komoly kihívásnak nevezte.
„A célkitűzés megvan. Egyetlen a gond: az üzemanyag elérhetősége. Nagy tömegben kellene előállítani” – mondta.
Előre tekintve azt jósolta, hogy a tengeri hajóutak újabb rétegeket is meg fognak hódítani, köztük az egyedül utazókat és a többgenerációs családokat.
„Egyre fiatalabb közönségünk lesz. Emellett új szegmensek jelennek meg: az egyedül utazók. Ez egy új, nagyon fontos csoport” – fogalmazott.
Onorato szerint az iparág egyre kevésbé a puszta utasszámon méri majd sikerét.
„Úgy gondolom, a turizmust általában véve sokkal kevésbé a mennyiség, a volumen alapján, és sokkal inkább az alapján kell mérni, milyen minőségű érzelmi élményeket tudunk adni az utazóknak, illetve milyen minőségű – nemcsak gazdasági – hozzájárulást tudunk nyújtani a helyieknek és a helyi közösségeknek” – mondta.
A fenntarthatóság áll a figyelem középpontjában
A fenntarthatóság, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség összehangolható, de a turizmusnak egyensúlyba kell hoznia a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat – hangsúlyozták a résztvevők az Euronews Travel & Tourism Summit egyik panelbeszélgetésén.
Andreea Stăjcu, az Európai Bizottság Mobilitási Főigazgatósága (DG MOVE) turisztikai szektoráért felelős egységének helyettes vezetője Mike Starling moderátornak azt mondta, hogy maguk az utazók is egyre inkább a fenntartható megoldásokat keresik.
„Az utazók valóban fenntartható módon akarnak utazni” – fogalmazott, példaként a kerékpározást és az éjszakai vonatokat említve.
Nikolina Brnjac európai parlamenti képviselő, korábbi horvát turisztikai miniszter úgy vélte, hogy a fenntarthatóságot nem lehet pusztán környezetvédelmi intézkedésekre szűkíteni.
„Elérhető, de csak akkor, ha három pillérre egyszerre tekintünk: a társadalmi, a környezeti és a gazdasági dimenzióra” – mondta, hozzátéve, hogy a vidéki és peremterületek eléréséhez jobb vasúti és közösségi közlekedési kapcsolatokra van szükség.
A látogatószámok kezelése szintén központi téma volt. „Nem szabad félnünk a számoktól” – hangsúlyozta Brnjac.
„A probléma a turistaáramlások rossz menedzsmentje.”
Ujhelyi István volt EP-képviselő, az ENSZ Turizmus szervezet tisztségviselője hasonlóképp kiemelte, hogy a turizmus növekedését nem lehet egyszerűen megállítani.
„Ezt a növekedést nem lehet leállítani” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a nemzetközi turisták száma 1950-ben még 25 millió volt, tavaly azonban meghaladta az 1,5 milliárdot.
Sven Wiltink, a Radisson Hotel Group képviselője szerint a fenntarthatóságnak az ágazat alaptevékenységének részévé kell válnia, nem pedig kiegészítő elemnek.
„A fenntarthatóság nem ráépülő, különálló elem” – mondta.
Közép-Európa mint „egy közös úti cél”
Olivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belga és luxemburgi igazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett arról, hogyan lehetne Közép-Európát egyetlen úti célként bemutatni, valamint a természet és a turizmus elválaszthatatlan kapcsolatáról.
Oliver Cndish, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletében úgy vélte, hogy a turizmust Közép-Európa egységes, összekapcsolt úti célként való bemutatására kellene felhasználni, ahelyett hogy a nemzeti határok korlátoznák a gondolkodást.
„Nagyon szeretném, ha több nemzetközi együttműködés születne, amelyben életmódunkat és régióinkat lényegében egyetlen úti célként pozicionáljuk” – mondta.
„Nem kell, hogy a gondolkodásunkat és az élménytér-teremtést a nemzeti határok korlátozzák” – tette hozzá.
Olivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belga és luxemburgi igazgatója a csúcstalálkozón Mared Gwyn-Jones kérdéseire válaszoltOlivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belga és luxemburgi igazgatója a csúcstalálkozón Mared Gwyn-Jones kérdéseire válaszolt
Cndish az európai országok közötti viszonylag rövid távolságokat említette lehetőségként több országot érintő élménycsomagok kialakítására – ez illeszkedik az idei év egyik népszerű trendjéhez, az úgynevezett „trip-maxxinghez”.
„Ha az Egyesült Államokból vagy Ázsiából nézzük, Európában nagyon kicsik a távolságok. Elutazik 100 kilométert, és máris két-három közép-európai fővárost érintett” – mondta.
A Duna szerepét is kiemelte, mint olyan vonzerőt, amelyet határokon átívelve lehetne népszerűsíteni.
„Olyan kincseink vannak, mint a Duna, amely számos országban kanyarog Európában, és mindig is összekötő kapocs volt, kultúrákat kapcsolt össze” – mondta. „Miért ne lehetne ez az élmény aktív része annak, amit az emberek átélnek, gazdagítva az életüket és azt, ahogyan Európát látják és megtapasztalják?”
Cndish az uniós együttműködést is méltatta, úgy fogalmazva: „Meggyőződésem, hogy Európa kiváló munkát végez az együttműködés terén.”
Példaként az európai turisztikai adattér koncepcióját említette, amely segíthet az országoknak abban, hogy közösen dolgozzanak olyan kérdéseken, mint a látogatói áramlások kezelése vagy a szélsőséges időjárás.
„Gondoljunk csak azokra a vitákra, amelyeket a látogatói áramlásokról, a turisták védelméről, a veszélyek esetén küldendő figyelmeztetésekről – legyen szó erdőtűzről vagy bármely más szélsőséges időjárási körülményről – folytattunk. Mindez csak akkor lehetséges, ha a megfelelő adat a megfelelő helyen áll rendelkezésre” – mondta.
A természeti környezet védelmének fontosságát is hangsúlyozta: „Nincs turizmus természet nélkül.”
„A turizmusnak a jó ügy szolgálatába kell állnia, és a lakóterületek ellenállóképességét is erősítenie kell” – tette hozzá.
Az Atout France benelux igazgatója, Sandrine Buffeno a turizmus európaiak közötti kapcsolatépítő szerepére hívta fel a figyelmet.
„A turizmus kulcsfontosságú kapcsolat az európai emberek között. Kulcstényező abban, hogy jobban megismerjük egymást, jobban tudjunk együtt dolgozni, együtt élni” – mondta.
„Egyfajta tanterem, ahol egymásról tanulhatunk” – tette hozzá.
„Az éghajlatváltozás a turizmus legnagyobb fenyegetése”
Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett az éghajlatváltozás globális turizmusra gyakorolt hatásáról és Európa szerepéről mint úti célról.
A vezérigazgató szerint „az éghajlatváltozás a turizmus legnagyobb fenyegetése jelenleg, messze”.
Szavai egy rekordmeleg nyár és az egész kontinensen tapasztalt, hőhullámokhoz és szélsőséges időjáráshoz kapcsolódó közlekedési fennakadások után hangzottak el.
„Előfordul, hogy a vonatok nem tudnak közlekedni, mert a sínek a hőség miatt kitágulnak. Láttuk ezt a folyami hajóutaknál is az európai folyókon: nem tudtak elindulni, mert túl alacsony volt a vízszint” – mondta Santander.
„Erre sokkal összehangoltabb és átfogóbb módon kell felkészülnünk” – tette hozzá.
„Láthatjuk, hogy a reziliencia az európai turizmus egyik motorjává válik. Még ellenállóbbá kell válnunk mindazzal szemben, ami ezután következik.”
Santander szerint az éghajlatváltozás hatásai miatt az utazás és a turizmus egyre kevésbé megfizethető.
„Az utazás jóval drágább lett, és gondolom, mindannyian utaztak idén nyáron, és a saját pénztárcájukon érezték ezt” – fogalmazott.
Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója a rendezvényen Mared Gwyn-Jones moderátor kérdéseire válaszoltEduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója a rendezvényen Mared Gwyn-Jones moderátor kérdéseire válaszolt
Beszélt a „coolcationök” – vagyis a hűvösebb nyaralóhelyeket kereső utazások – idei trendjéről is: „Azt látjuk, hogy sokan a déli európai úti célok helyett olyan, úgynevezett »cool locationöket« keresnek, ahol nyáron hűvösebb van, és ahol az időjárást kiszámíthatóbb módon lehet élvezni.”
Santander kiemelte a turizmus gazdasági súlyát is: az ágazat az európai gazdaság mintegy 10 százalékát adja, egyes országokban pedig a GDP 15–20 százalékát is eléri.
Európa mint turisztikai célpont mellett is lelkesen érvelt.
„Európa egyfajta játszótérré válik, ahogy egyesek mondják. Kezd hasonlítani egy múzeumra, egy élményparkra” – mondta, majd hozzátette: „Mi baj van ezzel?”
„Egy élménypark vagy egy múzeum ideális hely: általában jól szervezett, jól menedzselt, van szép étterem, tiszta mosdók, szóval semmi kivetnivaló nincs benne.”
Belgák is csatlakozhatnak a US Global Entry programhoz 2026 végéig?
Bill White, az Amerikai Egyesült Államok Belgiumi Királysághoz akkreditált nagykövete Jane Witherspoonnal beszélgetett a két nemzet különleges kapcsolatáról.
Miközben a nagykövet elismeréssel szólt arról, hogy Belgium jóval többet kínál „mint gofrit, csokoládét és sört”, bírálta a brüsszeli repülőtér hosszú sorait, amelyek szerinte „pocsékok”.
„Nagyon rosszak. Az egyik dolog, amit meg kell tennünk ebben a transzatlanti szövetségben és kapcsolatban, hogy felismerjük: ha azt szeretnénk, hogy az emberek Belgiumba jöjjenek, meg kell oldanunk ezt a problémát. Azonnal javulnia kell” – tette hozzá.
White ugyanakkor bejelentette, hogy Donald Trump elnöktől jóváhagyást kapott arra, hogy a belga állampolgárok jelentkezhessenek a US Global Entry programba, amely az amerikai repülőtereken való belépést hivatott felgyorsítani. A Global Entry a belbiztonsági minisztérium előzetesen ellenőrzött nemzetközi utazók számára létrehozott programja.
Gyakorlati szempontból ez azt jelenti – magyarázta –, hogy „regisztrál, befizeti a díjat, átvilágítják, majd elrepül az Egyesült Államokba, a JFK-n vagy bárhol máshol odalép a kioszkhoz, mosolyog vagy nem mosolyog, és »hipp-hopp« átjut, aztán felveszi a csomagjait és költekezik”.
Arra biztatta a belga állampolgárokat, hogy „írjanak a kongresszusi képviselőjüknek vagy parlamenti képviselőjüknek, induljunk, intézzük el a papírmunkát, mert amikor utaznak, minden zökkenőmentes lesz. Egy, kettő, három.”