ÉLŐ Euronews Travel & Tourism Summit 2026: Edi Rama kormányfő Albánia turizmusának átalakulásáról

Ma reflektorfényben áll Európa utazási iparága a brüsszeli Albert Hallban megrendezett Euronews Travel & Tourism Summit 2026 rendezvényen.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A nap folyamán az Euronews élőben jelentkezik a belga fővárosból interjúkkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és vitákkal, amelyek azt vizsgálják, miként reagál a turizmus egy olyan évre, amelyet geopolitikai feszültségek, légtérlezárások és szélsőséges időjárás jellemeztek.

Kövesse ezt az oldalt a brüsszeli Euronews Travel & Tourism Summit 2026 élő híreiért és legfontosabb pillanataiért

Az EXPO 2027 Belgrád a turizmus katalizátora lehet Belgrád és a Nyugat-Balkán számára

Az EXPO 2027 előkészületei közepette Dušan Borovčanin, az EXPO 2027 Belgrade tanácsadója úgy látja, hogy az esemény a turizmus és a fejlődés katalizátora lehet Szerbia fővárosa és a tágabb Nyugat-Balkán számára. Belgrád olyan vetélytársakat győzött le a rendezés jogáért, mint Spanyolország, az Egyesült Államok, Argentína és Thaiföld.

A Euronews Travel & Tourism Summit 2026-on Borovčanin kiemelte, hogy Belgrád lesz az első város a térségben, amely otthont ad az eseménynek. A szerbek számára „nemzeti büszkeséget” jelent, és – tette hozzá – az Expo 2027 lehetőséget ad arra is, hogy bemutassák az ország elmúlt 20 évben elért fejlődését.

Dušan Borovčanin a csúcstalálkozón Jane Witherspoon moderátorral beszélgetettDušan Borovčanin a csúcstalálkozón Jane Witherspoon moderátorral beszélgetett

„Azt szeretnénk, ha ez gazdasági értelemben a térség további fejlődésének katalizátora lenne” – mondta. „De a nemzeti márkaépítés és a nemzeti büszkeség szempontjából is, és úgy gondolom, ez az oka annak, hogy az országok jelentkeznek és részt vesznek.”

Hozzátette, hogy 141 hivatalos résztvevő részvétele már megerősítést nyert, és szükség van arra is, „hogy fényt vessünk az egész régióra”.

Dubrovnik mindenki előtt nyitva áll – bizonyos feltételekkel

Dubrovnik polgármestere, Mato Franković a város sikereiről beszélt abban, hogy „új egyensúlyt” talált a nagy számú turista fogadása és a helyiek életminőségének, valamint a helyi hangulatnak a megőrzése között.

Brüsszeli, négyszemközti beszélgetésében elárulta, hogy amikor 2017-ben polgármester lett, Dubrovnikot már szinte leírták: úgy tekintettek rá, mint egy haldokló városra, amelyet az óriási turistatömegek terhe nyom. Válaszként a város elindította a „Respect the City” kezdeményezést, hogy visszaszorítsa a fenntarthatatlan számú óceánjáró-hajó érkezését, és kezelje a nappali és az éjszakai látogatói áramlást.

Elismerte, hogy a szabályozás némileg csökkenthette szülővárosa, Dubrovnik meglátogatásának „varázsát”, de szerinte ez végső soron a látogatóknak kedvez, mert megóvja őket a hosszú soroktól és a zsúfoltságtól, különösen az óvárosban.

Dubrovnik polgármestere, Mato FrankovićDubrovnik polgármestere, Mato Franković

A korlátozó intézkedések ellenére Franković kiemelte, hogy a város 35 százalékkal több vendéget fogadott, mint 2017-ben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a látogatók napközbeni eloszlása „kulcsfontosságú”. Hozzátette, hogy Dubrovnik „világváros, történelmi világörökségi helyszín, és mindenkinek nyitottnak kell lennie. De, bizonyos körülmények között”.

„Szavainkat pénzzel kell megtámogatnunk”

Az Európai Parlament képviselőinek azon kell dolgozniuk, hogy a kevéssé ismert úti célok is fejleszthessék turisztikai szektorukat, miközben a túlterhelt helyszíneknek „lehetőséget kell adni a levegővételre” – fogalmazott Daniel Attard, az S&D-frakció európai parlamenti képviselője.

A „Managing visitor flows and shaping tomorrow’s destinations” (A látogatói áramlások kezelése és a holnap úti céljainak alakítása) című panelbeszélgetésen elmondta: nincs értelme arra biztatni az utazókat, hogy térjenek le a kitaposott ösvényről, ha nincsenek eszközök arra, hogy valóban eljussanak ezekre a helyekre.

„Ezért európai szinten szavainkat pénzzel kell megtámogatnunk” – tette hozzá. „Jobb kapcsolatokat kell teremtenünk, új összeköttetésekbe kell beruháznunk”, valamint erősíteni kell a légi közlekedési szolgáltatásokat.

A panelen Attard mellett részt vett Ourania Georgoutsakou, az Airlines for Europe (A4E) ügyvezető igazgatója is, aki kiemelte, hogy a légi összeköttetések ugyanolyan fontosak. Megjegyezte, hogy az elmúlt években a főszezonon kívüli időszak meghosszabbodott és folyamatosan nő, akár 30 százalékkal is.

„Az emberek hosszabb időre utaznak, és az ilyen együttműködés a helyi vendéglátó szektorral, a hatóságokkal lehetővé teszi, hogy hosszabb szezonra szóló kínálatot biztosítsunk, ami fontos irány a jövőre nézve” – mondta.

Ami pedig azokat az úti célokat illeti, amelyek turisztikai adókkal próbálják szabályozni a keresletet, Marta Machado, a HOTREC – Hotels, Restaurants, Bars & Cafés in Europe (Európai Szállodák, Éttermek, Bárok és Kávézók Szövetsége) igazgatóhelyettese a jobb adatok szükségességét hangsúlyozta, különösen a rövid távú nyaralóingatlanok esetében, hogy megalapozottabb döntéseket lehessen hozni „a látogatói áramlások befogadóképességének kezeléséről”.

Edi Rama exkluzív interjút adott az Euronewsnak

Az Euronews Travel & Tourism Summit keretében Maria Tadeónak exkluzív interjút adó Edi Rama albán miniszterelnök arról beszélt, hogy országa óriási lépésekkel halad előre a turizmus világában.

Elmondta, hogy Albánia korábban „Európa legelszigeteltebb országa, Európa Észak-Koreája” volt, és amikor kilépett ebből az állapotból, „nagyon, nagyon zavaró sztereotípiákkal” kellett szembenéznie.

Rama hozzátette, hogy az ország turisztikai szempontból az egész világot szeretné megszólítani. Elismerte, hogy az infrastruktúra jelenleg még hiányos, de gyors ütemben javul.

Mint mondta, Albániában működik „Európa leggyorsabban növekvő repülőtere”, és terveik között szerepel egy új repülőtér megnyitása Vlorëban, valamint egy szezonális bázis létrehozása az ország déli részén.

„Van egy negyedik repülőterünk is fenn a hegyekben, de az még nem úgy működik, ahogyan szeretnénk” – tette hozzá.

„A Dél-Kaukázust teljesen alulértékelik”: Azerbajdzsán több látogatót szeretne

Azerbajdzsán a fővároson, Bakun túlmutató turisztikai kínálatot kíván kialakítani: az ország turizmusért felelős vezetője a természeti sokszínűséget, a kulturális örökséget és a fejlődő összeköttetéseket emelte ki, amikor arról beszélt, hogyan vonzanának több nemzetközi látogatót.

Jane Witherspoon moderátornak nyilatkozva Florian Sengstschmid, az Azerbaijan Tourism Board vezérigazgatója elmondta, hogy a tágabb Dél-Kaukázus régiót a nemzetközi utazók nagyrészt figyelmen kívül hagyják.

„A Dél-Kaukázust teljesen alulértékelik” – mondta, hozzátéve, hogy Azerbajdzsánnak „még rengeteg bemutatnivalója és kínálnivalója van”.

Arra biztatta a látogatókat, hogy lépjenek túl a fővároson, és fedezzék fel az ország selyemút-örökségét, ősi falvait, UNESCO-helyszíneit és hegyvidéki tájait.

Florian Sengstschmid szerint Azerbajdzsán arra ösztönzi az utazókat, hogy a fővároson, Bakun túl is felfedezzék az országotFlorian Sengstschmid szerint Azerbajdzsán arra ösztönzi az utazókat, hogy a fővároson, Bakun túl is felfedezzék az országot

„Az a cél, hogy az ember Bakun túl is utazzon, a Selyemút mentén haladjon a mellékvölgyeken át, ősi örökségfalvakat és UNESCO világörökségi helyszíneket keressen fel” – mondta.

Azerbajdzsán a nemzetközi összeköttetések javításán is dolgozik: Brüsszel 2027 májusától heti négy járatot kap Bakuba.

Sengstschmid szerint a turizmus fejlesztésének a helyi közösségek számára is előnyöket kell hoznia; példaként olyan falvakat említett, ahol a befektetések új vállalkozások létrejöttét segítették, és újjáélesztették a hagyományos kézművességet.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a növekedést nem szabad pusztán a látogatók számában mérni.

„Csak a számokról szólna mindez? Nem, egyáltalán nem csak a számokról” – mondta Sengstschmid.

„Arról van szó, hogyan tudjuk valóban meghosszabbítani a tartózkodást. Hogyan érjük el, hogy az emberek utazásuk során az ország minél több részét élvezhessék?”

Ambíciója – tette hozzá – „néhány plusz utazót, de nagyobb hatást” céloz.

Románia arra hívja az utazókat, hogy Bukaresten túl is felfedezzék az országot

Dan-Adrian Pop, Románia gazdasági, digitalizációs, vállalkozás- és turizmusügyi minisztériumának államtitkára Evi Kiorri moderátornak beszélt Európa egyik legizgalmasabb feltörekvő úti céljáról.

Bár Románia közvetlenül határos Ukrajnával, ahol továbbra is háború dúl, Pop arra biztatta a látogatókat, hogy saját szemükkel győződjenek meg az országról.

„Összességében azt mondanám, hogy nálunk ugyanolyan biztonságban van, mint bármely más európai országban. Az egész ország nagyon jól védett, és a belső biztonság szempontjából – akár az állampolgárok, akár az utazók számára – úgy vélem, Európa egyik legbiztonságosabb országa vagyunk” – mondta.

Bukarest úti célként régóta népszerű az európai utazók körében, Pop azonban kifejtette, hogy Románia jóval többet kínál a főváros bájánál.

Dan-Adrian Pop arra ösztönözte az európaiakat, hogy látogassanak el Romániába – ne csak a fővárosba, BukarestbeDan-Adrian Pop arra ösztönözte az európaiakat, hogy látogassanak el Romániába – ne csak a fővárosba, Bukarestbe

„Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a falusi turizmusra, a gyógy- és wellness-turizmusra, valamint a kaland- és aktív turizmusra” – mondta.

„A vendégeknek rengeteg lehetőségük van arra, hogy a természetben legyenek, közel az ott élő emberekhez, akik ismerik a helyeket, és végigvezetik őket ezen az élményen.”

Dicsérte az országban található túraútvonalak hatalmas hálózatát is, amelyek közül egyesek „az országot északról délre mintegy 1000 kilométer hosszan szelik át, a Kárpátokon keresztül”.

Elismerte, hogy az infrastruktúra néhol hiányos, és a nyári szezon nem olyan hosszú, mint más európai országokban, mégis rengeteg élményt kínál Románia – részben az ott élő embereknek köszönhetően.

„Románia lakosai az egyik legértékesebb nagyköveteink: ismerik azokat a helyi úti célokat, amelyek megfelelnek barátaik igényeinek. Ők az elsők, akik a világ minden tájáról meghívják barátaikat Romániába” – mondta Pop.

A tengeri hajózás fiatalabb utazókat és zöldebb jövőt céloz

Gianni Onorato, az MSC Cruises vezérigazgatója Hannah Brownnak, a The Big Question című műsor munkatársának nyilatkozva elmondta: az ágazat egyre fiatalabb generációt vonz, és a kínálat diverzifikálása, valamint az új technológiák segíthetnek kezelni a túlturizmus és a környezeti hatások miatti aggodalmakat.

A hajózási vezető szerint az utasok összetétele az elmúlt 40 évben jelentősen megváltozott.

„Ma már jóval fiatalabb a vendégkör. Az átlagéletkor 35 és 54 év között van. Sok család, sok fiatal utazik velünk, és ez nagyon jó, mert biztosítja az iparág jövőjét” – mondta.

Ellentmondott annak a vélekedésnek is, miszerint a hajóutasok csupán megérkeznek egy célállomásra, alig költenek, majd továbbutaznak, rámutatva az ágazat szélesebb gazdasági hozzájárulására.

„A tengeri hajózás évente 65 milliárd euróval járul hozzá az európai gazdasághoz, és 445 000 állandó munkahelyet biztosít” – mondta.

Úgy vélte, hogy a hajózási társaságok abban is segíthetnek, hogy a turizmus ne csak Európa legzsúfoltabb úti céljaira összpontosuljon, ha együttműködnek a helyi hatóságokkal, és kevésbé ismert kikötőket népszerűsítenek.

„Erősen törekszünk arra, hogy diverzifikáljuk úti céljainkat” – mondta, példaként a Görögországhoz tartozó, Santorinihoz és Mykonoshoz közeli Szírosz szigetét említve.

„Szírosz egyre inkább felkerül a turizmus térképére, és ennek nagyon örülünk, mert segít választ adni a túlturizmus problémájára is” – tette hozzá.

A vezérigazgató a hagyományos nyári szezonon kívüli turizmus támogatásában rejlő lehetőségekre is rámutatott, megjegyezve, hogy a hajók az időjárási viszonyok változásával rugalmasan tudnak egyik desztinációból a másikba átvonulni.

A fenntarthatóság kapcsán elmondta, hogy az iparág halad előre, de még sok munka áll előtte. Közölte, hogy az MSC 2008-as bázisévhez képest közel 42 százalékkal csökkentette kibocsátását, így „közel öt évvel előrébb járunk a 2030-as ellenőrzőpontnál”.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a tisztább üzemanyagok rendelkezésre állása továbbra is komoly kihívás.

„A cél világos. Egyetlen gond van: az üzemanyag elérhetősége. Nagy mennyiségben kellene előállítani” – mondta.

Előretekintve azt jósolta, hogy a tengeri hajóutak továbbra is új közönségeket vonzanak majd, köztük az egyedül utazókat és a többgenerációs családokat.

„Egyre fiatalabb közönségünk lesz. Emellett új szegmensek jelennek meg: az egyedül utazók. Ez egy új, nagyon fontos szegmens” – mondta.

Onorato szerint az ágazat egyre inkább elmozdulhat afelé, hogy ne pusztán az utasszám alapján mérje sikerét.

„Úgy gondolom, hogy a turizmust általában sokkal kevésbé fogják a mennyiség, a volumen alapján mérni, sokkal inkább azon, milyen minőségű érzelmi élményeket tudunk nyújtani az utazóknak, és milyen minőségű – nemcsak gazdasági – hozzájárulást tudunk adni a helyieknek és a helyi közösségeknek” – fogalmazott.

A fenntarthatóság a fókuszban

A fenntarthatóság, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség összeegyeztethető, de a turizmusnak egyensúlyt kell teremtenie a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között – hangzott el a Euronews Travel & Tourism Summit egyik panelbeszélgetésén.

Mike Starling moderátornak nyilatkozva Andreea Stăjcu, az Európai Bizottság mobilitási főigazgatóságának (DG MOVE) turisztikai egységét vezető helyettes főosztályvezető elmondta, hogy maguk az utazók is egyre inkább igénylik a fenntarthatóbb lehetőségeket.

„Az utazók valóban fenntartható módon akarnak utazni” – mondta, példaként a kerékpározást és az éjszakai vonatokat említve.

Nikolina Brnjac, európai parlamenti képviselő és volt horvát turisztikai miniszter hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóságot nem lehet pusztán környezetvédelmi intézkedésekre szűkíteni.

„Elérhető, de csak akkor, ha három pillér mentén közelítjük meg: társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból” – mondta, hozzátéve, hogy jobb vasúti és közösségi közlekedési kapcsolatokra van szükség a vidéki és peremterületek eléréséhez.

A látogatók számának kezelése szintén fontos téma volt. „Nem szabad félnünk a számoktól” – mondta Brnjac.

„A probléma a turistaforgalom rossz menedzsmentje.”

István Ujhelyi, volt EP-képviselő és az ENSZ Turisztikai Szervezetének tisztségviselője hasonlóan hangsúlyozta, hogy a turizmus növekedését nem lehet egyszerűen megállítani.

„Ezt a növekedést nem lehet megállítani” – mondta, rámutatva, hogy a nemzetközi turisták száma 1950-ben 25 millió volt, mára pedig meghaladja az 1,5 milliárdot.

Sven Wiltink, a Radisson Hotel Group képviselője szerint a fenntarthatóságnak az iparág alaptevékenységének részévé kell válnia, nem pedig opcionális kiegészítő elemnek.

„A fenntarthatóság nem utólag ráilleszthető elem” – fogalmazott.

Közép-Európa mint „egy úti cél”

Olivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France Benelux-igazgatója (Hollandia, Belgium & Luxemburg) Mared Gwyn-Jones moderátorral arról beszélgetett, hogyan lehet Közép-Európát egyetlen úti célként bemutatni, valamint a természet és a turizmus elválaszthatatlan kapcsolatáról.

Oliver Cndish, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletében arról beszélt, hogy a turizmust fel kell használni Közép-Európa egyetlen, összekapcsolt úti célként való népszerűsítésére, ahelyett hogy a nemzeti határokhoz kötnénk a gondolkodást.

„Nagyon szeretném, ha több nemzetközi együttműködés jönne létre, amelyekben azt mutatjuk meg, hogyan élünk, és régióinkat alapvetően egyetlen úti célként pozicionáljuk” – mondta.

„Nem kell a gondolkodásunkat és az élménytér-teremtést a nemzeti határokhoz korlátoznunk” – tette hozzá.

Olivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France Benelux-igazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett a csúcstalálkozónOlivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France Benelux-igazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett a csúcstalálkozón

Cndish a viszonylag rövid távolságokat említette lehetőségként több országot érintő élménycsomagok kialakítására – ez illeszkedik a „trip-maxxing” néven ismert, idén különösen népszerű trendhez.

„Ha az Egyesült Államokból vagy Ázsiából nézzük, Európában nagyon kicsik a távolságok. Utazik az ember 100 kilométert, és máris két-három közép-európai fővároson is áthaladt” – mondta.

A Duna szerepét is kiemelte, mint olyan vonzerőt, amelyet határokon átívelve lehetne népszerűsíteni.

„Olyan kincseink vannak, mint a Duna, amely számos európai országban folyik, és mindig is összekötő kapocs volt, kultúrákat kötött össze” – mondta. „Miért ne használhatnánk ezt aktív részeként annak az élménynek, amelyet az emberek átélnek, gazdagítva az életüket, azt, ahogyan Európát látják és megtapasztalják?”

Cndish az uniós együttműködést is méltatta: „Úgy gondolom, Európa fantasztikus munkát végez az együttműködés terén.”

Példaként az európai turisztikai adattérre hivatkozott, amely szerinte segíthet az országoknak abban, hogy közösen kezeljék többek között a látogatói áramlásokat és a szélsőséges időjárást.

„Gondoljon csak mindazokra a beszélgetésekre, amelyeket a látogatói áramlásról, a turisták védelméről, a veszélyekre való figyelmeztetésről folytattunk – legyen szó erdőtüzekről vagy bármilyen szélsőséges időjárási jelenségről. Mindez csak akkor lehetséges, ha a megfelelő adat a megfelelő helyen áll rendelkezésre” – mondta.

Hangsúlyozta a természeti környezet védelmének fontosságát is, kijelentve: „Nincs turizmus természet nélkül.”

„A turizmusnak a jó érdekében ható erőnek kell lennie, és hozzá kell járulnia az élő környezetek rezilienciájának erősítéséhez is” – tette hozzá.

Az Atout France benelux igazgatója, Sandrine Buffeno szintén kiemelte, hogy a turizmus fontos szerepet játszik az európaiak közelebb hozásában egymáshoz.

„A turizmus kulcsfontosságú kapcsolódási pont az európai emberek között. Kulcstényező abban, hogy jobban megismerjük egymást, jobban tudjunk együtt dolgozni, együtt élni” – mondta.

„Olyan, mint egy tanterem, ahol egymásról tanulunk” – tette hozzá.

„A klímaváltozás a turizmusra leselkedő legnagyobb fenyegetés”

Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jones moderátorral beszélgetett a klímaváltozás turizmusra gyakorolt hatásáról és Európa szerepéről, mint turisztikai úti cél.

A vezérigazgató kifejtette, hogy „a klímaváltozás jelenleg messze a legnagyobb fenyegetés a turizmus számára”.

Mindezt egy rekordmelegeket hozó nyár és az egész kontinensen tapasztalt utazási káosz után mondta.

„Látjuk, hogy a vonatok időnként nem tudnak közlekedni, mert a sínek a hőség miatt kitágulnak. Láttuk, hogy az európai folyókon közlekedő folyami hajók sem tudtak elindulni, mert túl alacsony volt a vízszint” – mondta Santander.

„Erre sokkal összehangoltabb és átfogóbb módon kell felkészülnünk” – tette hozzá.

„A reziliencia a európai turizmus egyik hajtóerejévé válik. Még ellenállóbbá kell válnunk mindazzal szemben, ami ezután következik.”

Santander elmagyarázta, hogy a klímaváltozás hatása miatt az utazás és a turizmus egyre kevésbé megfizethető.

„Az utazás sokkal drágábbá válik, és Önök is utaztak idén nyáron, gondolom, észrevették a saját pénztárcájukban” – fogalmazott.

Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett az eseményenEduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett az eseményen

Beszélt a „coolcation” trendről is, amely idén különösen nagy visszhangot kapott: „Azt látjuk, hogy a déli európai térségekből sokan keresik azokat, amit mi »hűvös úti céloknak« nevezünk – olyan helyeket, ahol nyáron hűvösebb van, és ahol az időjárást kiszámíthatóbb módon lehet élvezni.”

Santander hangsúlyozta a turizmus gazdasági jelentőségét is: a szektor az európai gazdaság mintegy 10 százalékát adja, és egyes országokban a GDP 15–20 százalékát is kiteheti.

Méltatta Európát mint turisztikai úti célt is.

„Európa kezd egyfajta játszótérré válni, egyesek így nevezik. Kezd múzeummá, vidámparkká válni” – mondta, majd hozzátette: „Mi ezzel a baj?”

„Egy vidámpark vagy egy múzeum tökéletes hely: általában jól szervezett, jól irányított, van benne jó étterem és tiszta mosdó, tehát semmi rossz nincs benne.”

US Global Entry a belgák számára 2026 végéig?

Bill White, az Amerikai Egyesült Államok belgiumi nagykövete a csúcstalálkozó házigazdájával, Jane Witherspoonnal beszélgetett a két ország különleges kapcsolatáról.

Miközben a nagykövet kiemelte, hogy Belgium jóval többet kínál „gofrinál, csokoládénál és sörnél”, bírálta a brüsszeli repülőtér sorait, mondván, hogy azok „pocsékok”.

„Nagyon rosszak. Ha azt akarjuk ebben a transzatlanti szövetségben és kapcsolatban, hogy az emberek Belgiumba jöjjenek, el kell ismernünk, hogy ezt a problémát meg kell oldanunk. Azonnal javítani kell rajta” – tette hozzá.

White ugyanakkor bejelentette, hogy megkapta Donald Trump elnök jóváhagyását arra, hogy a belga állampolgárok is jelentkezhessenek az amerikai Global Entry programba, amely az Egyesült Államok repülőterein való beléptetést gyorsítja fel. A Global Entry a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) programja előzetesen ellenőrzött nemzetközi utazók számára.

Gyakorlati szempontból ez – magyarázta – azt jelenti: „regisztrál, befizeti a díjat, átvilágítják, majd az Egyesült Államokba repül, és a JFK-n vagy bárhol másutt odalép a kioszkhoz, mosolyog vagy nem mosolyog, és »whoop!« – máris átjut, aztán elmegy a poggyászáért, és pénzt költ”.

Arra biztatta a belga állampolgárokat, hogy „írjanak a kongresszusi képviselőjüknek vagy a parlamenti képviselőjüknek, induljunk el, intézzük el a papírmunkát, mert ha utaznak, az zökkenőmentes lesz. Egy, kettő, három.”