Andris Kulbergs, Lettország miniszterelnöke kizárólag az Euronewsnak beszélt arról, hogy az utolsó pillanatban módosította álláspontját a Brüsszelt felkavaró szankciós vitában, és a még meglévő kockázatokra figyelmeztetett.
Andris Kulbergs lett miniszterelnök elismerte, hogy Riga „az utolsó pillanatig kitartott” amellett, hogy ellenezze két tehetős orosz üzletember levételét az Európai Unió átfogó szankciós listájáról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ilyen mentességnek egyszeri kivételnek kell maradnia, és nem válhat bevett gyakorlattá a jövőbeli uniós szankciós vitákban.
„Ez nem járható út” – mondta. „Ez Oroszország normalizálása.”
Két hétig tartó, elhúzódó tárgyalássorozat után Franciaországnak sikerült kedden elérnie, hogy Aliser Uszmanovot levegyék a szankciós listáról, az Azerbajdzsánnal végrehajtott fogolycserének részeként, amelyet Uszmanov hazája, Üzbegisztán közvetített.
Egy másik, nagy befolyású üzletembert, Mihail Fridmant is levették a listáról, miután Szlovákia kezdeményezte a nevének törlését.
Luxemburg eközben azzal érvelt, hogy ha Uszmanov lekerül, akkor Fridmannek is le kell kerülnie. Fridman 16 milliárd dolláros keresetet nyújtott be Luxemburg ellen a befagyasztott vagyonai miatt.
Ennek következtében feloldják a 2022 óta érvényben lévő vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat.
Kulbergs volt a kompromisszumjavaslat fő ellenzője. Miután a javaslatot hétfőn benyújtották, a miniszterelnök a közösségi médiában tette közzé a számára átléphetetlen vörös vonalakat, egyértelművé téve, hogy bár Lettország támogatja a feketelista 36 hónappal való meghosszabbítását, a megállapodás részeként nem ért egyet a két név törlésével.
Eddig a blokk félévente hosszabbította meg a szankciókat, ami folyamatos lehetőséget adott az országoknak a vétóra és engedmények kierőszakolására. A hároméves hosszabbítás célja, hogy ellensúlyozza a két nagy befolyású üzletember listáról való levételének politikai költségeit.
A szankciós listán jelenleg közel 3000 név, szervezet és jogi entitás szerepel, amelyeket azzal vádolnak, hogy támogatják Oroszország ukrajnai háborúját, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök is.
Kulbergs az Euronewsnak elmondta, hogy azért engedte el az ellenállást, mert „mindannyian megértettük, hogy nem éri meg kockára tenni” az egész uniós szankciós csomagot.
Arra a kérdésre, milyen örökséget hagy majd ez az ügy a jövőbeli, az uniós szankciós politika körüli tárgyalásokra, Kulbergs azt mondta az Euronewsnak, hogy nem túl kedvezőt, bár a 36 hónapos időkeretet üdvözli.
„Aggaszt, milyen forgatókönyvet hagy maga után” – mondta.
„Nem gondolom, hogy ez jó példa, mert egy bizonyos üzenetet közvetít: »Elfogunk valahol néhány politikust, aztán cserébe kérhetünk egy szankciócsomagot.« Ez nem jó forgatókönyv, és pontosan ezért fagyasztottuk be 36 hónapra. Ennyi. Nincs vita.”
Lettország Litvániával és Észtországgal, a többi balti állammal együtt régóta az Oroszországra gyakorolt maximális nyomás stratégiáját képviseli. Az ország jövő hónapban parlamenti választásokat tart.
Mielőtt Lettország visszavonta volna a vétóját, Kulbergs egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, akinek országa élen járt Uszmanov szankciós listáról való törlésének szorgalmazásában.
Párizs egyelőre nem ismerte el az Azerbajdzsánnal végrehajtott fogolycserét, és ehelyett „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozott, hogy igazolja vitatott kérését.
Kulbergs így fogalmazott: „Nem tudom közvetíteni, és nem is ismerhetem az egyes országok álláspontjának nemzetbiztonsági indokait.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy Európa keleti szárnyának sebezhetősége – amelybe Lettország is beletartozik – jó alapot teremthet ahhoz, hogy az ország esetleg csatlakozzon Franciaország nukleáris elrettentési programjához.
„Fontos a keleti szárny, számunkra is, hogy részesüljünk az általuk nyújtott biztonsági védelemben” – mondta.
Az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Svédország, Hollandia, Belgium, Görögország, Dánia és Norvégia már csatlakozott a francia kezdeményezéshez, amely közös gyakorlatok révén kívánja elmélyíteni a nukleáris együttműködést Európában.
A keretmegállapodás értelmében az érintett országok ideiglenesen francia, nukleáris fegyver hordozására alkalmas repülőgépeket is állomásoztathatnának.
Párizs azonban továbbra is kizárólagos ellenőrzést gyakorolna nukleáris arzenálja felett, a fegyverek esetleges bevetéséről szóló végső döntés a francia elnök kezében maradna.
A keddi megállapodást követően a lett kormány megerősítette, hogy nemzeti szinten szankciókat fog alkalmazni Uszmanovval és Fridmannel szemben. Kijev arra ösztönzi a többi tagállamot, hogy kövessék a példáját.