Az MI-robbanás 2020 óta 725 százalékkal növelte az amerikai chipgyártó Nvidia ellátási láncának kibocsátásait – állapítja meg egy új jelentés környezetvédelmi és civil szervezetek részéről.
Egy friss jelentés (forrás: angol) szerint az Nvidia chipek használatából származó kibocsátások akár megegyezhetnek az orosz állami tulajdonú Russian Coal vállalat által értékesített szén elégetéséből fakadó kibocsátásokkal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentés becslése szerint a 2022 óta értékesített Nvidia chipek üzemeltetése 2025-ben 4 és 21 millió tonna közötti szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást eredményezhet, attól függően, milyen elektromos árammal látják el őket.
A dokumentum szerint az amerikai chipgyártó ellátási láncához kapcsolódó kibocsátások 2020 óta 725 százalékkal nőttek, ami mintegy 9,4 millió tonna többletet jelent.
A jelentés elkészítésében részt vevő szervezetek egyike, a Greenpeace East Asia szerint „a növekedést elsősorban az upstream kibocsátások hajtották, amelyek az Nvidia GPU-ihoz és mesterségesintelligencia-rendszereihez szükséges alkatrészek, anyagok és gyártási szolgáltatások előállításából származnak”.
Az Nvidia ezeket a kibocsátásokat a Scope 3 kategóriában jelenti, amely a vállalat saját működésén túlmutató, közvetett kibocsátásokat foglalja magában. A cég fenntarthatósági jelentéseiből összeállított adatok szerint a kibocsátás 2020-ban mintegy 1,3 millió tonna szén-dioxid-egyenértékről 2026-ra 10,7 millió tonnára emelkedett.
„A mesterséges intelligencia legnagyobb haszonélvezője egyben a világ egyik legelhomályosultabb, legátláthatatlanabb klímalábnyomával rendelkezik” – mondta Ketan Joshi, a jelentés vezető szerzője, Oslóban dolgozó klíma- és energiaelemző.
„Az NVIDIA állítása, miszerint a mesterséges intelligenciának »nettó klímahaszna« van, greenwashing-taktika, amellyel az iparág az elszabaduló szennyezést próbálja elfedni.”
A jelentést nyolc klímavédelmi, vállalati felelősségvállalással és digitális kampányokkal foglalkozó szervezet tette közzé, köztük a Greenpeace International, a Friends of the Earth, a Beyond Fossil Fuels és a Stand.earth.
Az Nvidia jelenleg nem hozza nyilvánosságra az eladott termékei használatához köthető kibocsátásokat. A kutatók szerint a jelentésben szereplő becslés az összesített chipeladásokra, feltételezett kihasználtságra és különböző villamosenergia-hálózati kibocsátási tényezőkre épül.
Az Nvidia olyan processzorokat tervez, amelyek kulcsszerepet játszanak a generatív mesterséges intelligencia térnyerésében, miközben a gyártás nagy része kelet-ázsiai beszállítókon keresztül zajlik.
A jelentés szerint az Nvidia ellátási láncához kapcsolódó kibocsátások döntő részben a chipek előállításához szükséges nyersanyagokból és gyártási folyamatokból adódnak.
A fejlett félvezetők gyártása jelentős mennyiségű energiát igényel, a chipek pedig folyamatosan áramot fogyasztanak azt követően is, hogy beépítik őket az MI-modelleket futtató adatközpontokba.
Adatközpontok kontra klíma
Az Nvidia nyilvánosan azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia összességében várhatóan csökkenti a kibocsátásokat.
„A nagyon gyorsan formálódó konszenzus szerint a mesterséges intelligencia legnagyobb valószínűséggel nettó kibocsátáscsökkenéshez vezet, különösen, ha széles körben alkalmazzák” – mondta Josh Parker, az Nvidia fenntarthatóságért felelős vezetője a Heatmap amerikai klímahírportálnak májusban.
Parker többek között a Nemzetközi Energiaügynökségre, a Világgazdasági Fórumra, a Boston Consulting Groupra és a Grantham Institute-ra hivatkozott, mondván, hogy az MI az energiahatékonyság javításához hasonló intézkedéseken keresztül más ágazatokban is csökkentheti a kibocsátásokat.
A jelentés ugyanakkor azzal érvel, hogy a hatékonyságjavulás nem feltétlenül mérsékli a teljes hatást, amikor a számítási kapacitás iránti kereslet rohamosan növekszik.
„Európának a »zöld« mesterséges intelligencia illúzióját adják el, miközben a Big Tech hatalmas ütemben építi ki a kibocsátást növelő adatközpontokat és fosszilisenergia-infrastruktúrát” – írta Jill McArdle, a Beyond Fossil Fuels nemzetközi vállalati kampányosa egy közleményben (forrás: angol).
„Attól, hogy ezt klímabarát technológiai forradalomnak nevezik, még nem az – ez zöldre festés, amelynek célja a Big Tech profitjának biztosítása, miközben Európát még nagyobb gáz- és energiafüggőségbe taszít” – tette hozzá McArdle, aki arra szólította fel a döntéshozókat, hogy hátrasorolják a »Big Tech által ellenőrzött adatközpontokat«.
A jelentés az Nvidia úgynevezett „demand response” koncepcióját is vitatja, amelynek lényege, hogy az adatközpontok a csúcsterhelési időszakokban átmenetileg csökkentik vagy áthelyezik áramfogyasztásukat, enyhítve ezzel a hálózatra nehezedő nyomást. Az Nvidia ezt a rugalmasságot úgy mutatta be, mint az energiaátmenetet támogató adatközponti gyakorlatot.
A szerzők szerint azonban ezek a rövid ideig tartó rugalmassági időszakok alig ellensúlyozzák a jóval nagyobb, egész évben jelentkező növekedést az áramkeresletben, ahogy egyre több adatközpont lép működésbe.
A Princeton Egyetem kutatására hivatkozva azt írják, hogy magas adatközpont-növekedéssel számoló forgatókönyvekben a demand response az év kevesebb mint 1 százalékát érinti.
A jelentés készítői nagyobb átláthatóságot kérnek az Nvidiától, beleértve a chipek használatából származó kibocsátások közzétételét és erősebb bizonyítékokat arra, hogy az MI valóban képes nettó klímaelőnyt nyújtani.
Azt is szeretnék, ha a vállalat számba venné az adatközpontok terjedésének szélesebb körű kibocsátási hatásait, és egyértelműbb célokat tűzne ki az ellátási lánc kibocsátásainak csökkentésére, például további megújulóenergia-beruházások révén.