A figyelmeztetés azt követően érkezett, hogy októberben és novemberben legalább 12 európai ország szupermarketjeit kibertámadások érték, Franciaországot sújtva a legsúlyosabban.
A szupermarketek hűtőszekrényei elleni közelmúltbeli támadások után a háztartási eszközök lehetnek a következő célpontok, figyelmeztetett kedden az EU kiberügyi vezetője, Európát nagyobb beruházásokra szólítva fel a növekvő kiberveszélyek ellensúlyozására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor Európát az elmúlt hónapokban számos kiberincidens érte, ami széles körű aggodalmat váltott ki nemcsak a kormányok, hanem a lakosság körében is arról, mennyire kiszolgáltatott a társadalom a kibertámadásoknak, és mennyire felkészült a kontinens a jövőbeli kiberveszélyek kezelésére.
„A biztonság nem lehet és nem is válhat utólagos szemponttá” – mondta Juhan Lepassaar, az EU kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA ügyvezető igazgatója az AFP-nek.
„Ma a hűtőszekrények voltak soron, holnap lehetnek az útválasztók, holnapután a háztartási gépek és így tovább.”
„Minden incidens megelőzhető, a kiberbiztonság pedig nem olcsó” – mondta Lepassar –, de szerinte a kérdés az: „Készek vagyunk-e beruházni, hogy ez megvalósuljon?”
„Amikor a fenyegetések összképére tekintünk, a helyzet nem túl biztató” – hangsúlyozta Lepassaar.
A közelmúltbeli incidensek spektruma a PHP-ben talált sebezhetőségtől, amely miatt számos uniós kormány inkább leállította a saját weboldalát, hogy megakadályozza a hekkerek visszaélését, egészen a franciaországi és további nyolc országban működő szupermarketek hűtőszekrényei és vérbankjai ellen intézett kibertámadások hullámáig terjed, amelyeket elavult szoftverek biztonsági hibái tettek lehetővé.
A kiberveszélyek folyamatosan fejlődnek, és részben a mesterséges intelligenciának köszönhetően egyre láthatóbbá válnak, ezért a szervezeteknek most már lépést kell tartaniuk a legújabb mesterségesintelligencia-modellek fejlődésével egyfajta kiberfegyverkezési versenyben.
„A legfejlettebb MI-modellek terén történt friss fejlemények, illetve az EU-s hűtőrendszereket érintő kiberincidensek együtt arra mutatnak rá, hogy működési hiányosságok vannak, és időben megosztott információkra, valamint összehangolásra van szükség” – mondta Lepassaar.
Az ENISA a mesterséges intelligenciát „erőszorzónak” is nevezi, mert az a hekkerek és az önmagukat védő vállalatok képességeit egyaránt kiterjeszti és felgyorsítja, így azok gyorsabban észlelhetik a sebezhetőségeket.
„A kutatók által összegzett adatok azt mutatják, hogy a felfedezés és a fegyverként való felhasználás közötti időtartam a nullához közelít” – állapítja meg a jelentés, ami arra utal, hogy hamarosan egyáltalán nem marad idő a vállalatok számára arra, hogy megvédjék magukat a sebezhetőségekkel szemben, miután a rendszerek elindultak.
Ugyanakkor a jelentés szerint a legfejlettebb mesterséges intelligencia óriási hatást gyakorol a sebezhetőségek kezelésére azáltal, hogy szűkíti a reakció- és javítási időablakokat. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok proaktívan használhatják az MI-t a sebezhetőségek felderítésére, és még azelőtt orvosolhatják azokat, hogy a hekkerek kihasználnák.
A jelentés szerint azon túl, hogy a hekkerek az MI-t tömeges sebezhetőség-felderítő eszközként használhatják, a technológia a jelenlegi fegyvertárukat is tovább élesíti.
Például az MI-eszközök lehetővé teszik a támadók számára, hogy egyre meggyőzőbb adathalász kampányokat hajtsanak végre, amelyekben deepfake videókat, hangfelvételeket és üzeneteket használnak az emberek megtévesztésére, valamint arra, hogy „téves adatokat tápláljanak a rendszerekbe a vállalati működés megzavarása érdekében”.
A kiberveszélyeket mozgató tényezők
A jelentés szerint 2025-ben a kiberincidensek 57,3 százalékát ideológiai indíttatású, geopolitikai eseményekhez kötődő támadások motiválták, például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja vagy a közel-keleti konfliktus, bár a legtöbb eset hatása korlátozott maradt.
Eközben az incidensek 29,3 százaléka pénzügyi motivációjú volt, és továbbra is a zsarolóvírusok bizonyultak a vállalkozásokra legnagyobb hatást gyakorló támadástípusnak. A jelentés arra figyelmeztet, hogy az, milyen könnyen tudják a bűnözők megosztani a zsarolóvírusokat és más kártékony programokat, „egy professzionális bűnözői ökoszisztémát táplál”.
Az ENISA azt is megjegyzi, hogy állami szereplők által irányított akciókra emlékeztető támadások célpontjai lettek európai országok, kiberkémkedési kampányok, hírszerzési tevékenység és szellemi tulajdon eltulajdonítása céljából.
Az ENISA szerint a hacktivisták uralják a beszámolókat a támadások száma alapján, mivel a legtöbb akció alacsony hatású, elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) művelet.
Európa válasza
Az EU számos szabályt vezetett be a kibervédelem megerősítésére, de az ENISA szerint ennél még többre van szükség, és ezt a közelmúltbeli kiberincidensek hulláma fényében nehéz lenne vitatni.
Európa kiberbiztonsági szabályozásának pillére a NIS2 irányelv, amely valamennyi gazdasági ágazatot kötelezi digitális védelmi intézkedések bevezetésére a kritikus infrastruktúra védelme érdekében. Noha 2024 októberében hatályba lépett, még nem ültették át jogszabályba az összes uniós tagállamban.
Az elmúlt időszakban kilenc uniós országban hűtőszekrények ellen elkövetett támadás rámutatott arra, hogy egyes gazdasági ágazatok kiberbiztonságában, illetve abban, ahogyan meghatározzák, mi számít kritikus infrastruktúrának, komoly hiányosságok vannak.
A kiberbiztonsági szakértők szerint sok vállalkozás, például a szupermarketek, hagyományos szemüvegen keresztül tekintenek az informatikai biztonságra: elsősorban a pénzügyi rendszerek védelmére összpontosítanak, míg a hálózatba kapcsolt infrastruktúrát a karbantartó csapatokra bízzák, amelyeknek más költségvetésük és prioritásaik vannak.
Emellett létezik a 2024-ben elfogadott Cyber Resilience Act, amely 2027 decemberétől lesz teljes körűen alkalmazandó. Egyetlen bejelentési portálon keresztül ír elő jelentési kötelezettségeket, hogy felgyorsítsa az információmegosztást és az összehangolást.
A Cyber Solidarity Act, amely tavaly februárban lépett hatályba, az ENISA szerint megerősítette az EU képességét arra, hogy észlelje, felkészüljön a kiberbiztonsági fenyegetésekre és incidensekre, illetve reagáljon rájuk, mégpedig az European Cybersecurity Alert System, a Cybersecurity Emergency Mechanism és az EU Cybersecurity Reserve létrehozásával.
Európa válaszához több MI-szakértőre van szükség
Habár Európa kiberbiztonsági szabályozási kerete rendkívül sűrű, az ENISA szerint a védelem személyi feltételei kirívó problémát jelentenek.
A jelentés megállapítja, hogy valamennyi ágazatban nehézséget okoz a szervezeteknek a kiberbiztonsági szakemberek toborzása és megtartása. Egy 2025-ös NIS Investment tanulmányt idéz, amely szerint a megkérdezett szervezetek 45 százaléka küzdött azzal, hogy megtalálja a megfelelő kiberbiztonsági készségekkel rendelkező szakembereket.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy ez kiberbiztonsági készséghiányt okozhat, ami előnyt jelent a tehetősebb szervezeteknek, amikor a jelenleg korlátozott létszámú szakemberállományért versenyeznek.
Az ENISA arra szólítja fel a tagállamokat, hogy a készségdeficit kezelésére bővítsék tevékenységeiket, és erősítsék fel az EU kiberbiztonsági programjait.