Nyilvánosan vállalták, hogy a biztonság érdekében lassítják saját technológiájuk fejlődését, ám egy új per szerint ez az „megállapodás” valójában illegális összejátszás volt, amely a fizető ügyfeleket károsította.
A mesterséges intelligencia iparág legnagyobb neveit azzal vádolják, hogy titokban megállapodtak: lelassítják éppen azt a technológiát, amelynek fejlesztéséért milliárdokat költöttek és versenyt futottak. A felperesek szerint a döntés valódi értéktől fosztotta meg a fizető ügyfeleket.
Egy új versenyjogi kereset szerint négy vezető MI-vállalat – az Anthropic, az OpenAI, az xAI és a Google DeepMind – összehangoltan szövetkezett, hogy visszafogja saját technológiájának fejlődési ütemét. A per azt állítja, hogy jogellenesen egyeztettek egy közös „lassításról”, amellyel megkárosították az előfizetőket.
A keresetet a kaliforniai Északi Kerület szövetségi bíróságán nyújtották be. A beadvány szerint a cégek vezérigazgatói a biztonságra hivatkozva fogtak össze, hogy visszafogják az MI-fejlesztést – ez a felperesek érvelése alapján lényegében árkartellnek minősül, csak más néven.
„Az MI nagyon gyorsan kikerülhet az emberi ellenőrzés alól, és akár mindannyiunkat megölheti, ha hagyjuk, hogy az MI-biztonságot és a protokollokat... a világ legnagyobb, »for profit« technológiai vállalatai közötti, saját érdekeket szolgáló magánmegállapodások irányítsák” – mondta Nick Rowley, a felpereseket képviselő vezető ügyvéd.
A kereset szerint az összehangolt fellépés döntő része szeptember 12-én zajlott, amikor az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei esszét tett közzé, amelyben iparági szintű együttműködést sürgetett: a fejlődés ütemének lassítását a megnövelt biztonsági intézkedések érdekében.
Ugyanazon a napon az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, a SpaceXAI vezérigazgatója, Elon Musk, valamint a Google DeepMind társalapítója és elnöke, Demis Hassabis nyilvánosan támogatásáról biztosította Amodei javaslatait.
A kereset ugyanakkor azt is állítja, hogy az összehangolás hónapokkal korábban kezdett körvonalazódni. Hivatkozik egy 2026 júliusából származó nyilatkozatra, amelyet több vezető MI-laboratórium magas rangú munkatársai írtak alá, és amelyben elismerték az „intenzív versenynyomást, hogy ne lassítsák egyoldalúan” a fejlesztést.
A nyilatkozat felszólította a kormányt, hogy támogasson egy globális erőfeszítést az automatizált MI-fejlesztés lassítására.
A felperesek szerint egyértelmű, hogy az a megállapodás, amelyben a rivális MI-vezetők kimondják: a haladás „kellene, hogy lassabb legyen, mint amit a verseny önmagában eredményezne”, versenykorlátozó hatással van a fogyasztókra.
A ChatGPT, a Claude, a Grok vagy a Gemini előfizetéséért fizető négy név szerint megjelölt felperest képviselő ügyvédek országos csoportos keresetet kezdeményeznek minden más fizető előfizető nevében.
A felperesek nem kifogásolják, ha az egyes vállalatok önállóan úgy döntenek, hogy a biztonság érdekében lelassítják saját fejlesztéseik ütemét.
Álláspontjuk szerint azonban a versenyjogi szabályok megtiltják, hogy a cégek azt a „könnyebb utat” válasszák, vagyis a „kollektív önkorlátozást az egyéni felelősségvállalás helyébe léptessék”.
A kereset szerint a versengő piac teremti meg a felelősségvállalás és a valódi előrehaladás feltételeit.
„Az MI nagyon gyorsan kikerülhet az emberi ellenőrzés alól, és akár mindannyiunkat megölheti, ha hagyjuk, hogy az MI-biztonságot és a protokollokat... a világ legnagyobb, »for profit« technológiai vállalatai közötti, saját érdekeket szolgáló magánmegállapodások irányítsák” – mondta Nick Rowley, a felperesek vezető jogi képviselője.
„A technológiai élvonal tempójának szabályozása”
Az első, lassítást javasoló esszéjében Amodei elismerte, hogy felmerülhetnek versenyjogi aggályok, és azt írta: hasznos lenne, ha az amerikai kormány közvetítene, „vagy legalább lehetővé tenné” ezeket a laborok közötti egyeztetéseket.
Szerinte a kormánynak nem kellene aktívan részt vennie, de „szűk körű mentességet kellene adnia bizonyos biztonsági tárgyú egyeztetésekre”.
Válaszként Altman a közösségi médiában azt írta, hogy az OpenAI üdvözölné egy olyan „szövetségi keretrendszer” létrehozását, amely egységes biztonsági követelményeket határoz meg, ugyanakkor hozzátette: „nem hisszük, hogy versenyjogi mentességre vagy jogszabályra kellene várnunk ahhoz, hogy megkezdjük annak biztosítását, hogy az emberek bízzanak ebben a technológiában”.
Miközben a fejlesztés üteméről szóló legutóbbi vitákat az MI feletti emberi ellenőrzés elvesztésétől való növekvő aggodalmak táplálták, az ágazat több vezetője már régóta szorgalmazza közös szabványok kialakítását vagy más típusú együttműködést azért, hogy a biztonsági szempontok elsődlegesek maradjanak.
A per felperesei hangsúlyozzák, hogy nem ellenzik, ha az MI-cégek a Kongresszust, a Fehér Házat vagy más hatóságokat kérik fel arra, hogy dolgozzanak ki szabályozást, és azt sem, ha versenyjogi mentességet kérnek.
Úgy vélik azonban, hogy az ilyen szintű együttműködés elérése a szövetségi kormánnyal komoly kihívást jelenthet.
Az MI felpörgetése vagy lelassítása
Donald Trump elnök a közösségi médiában elutasította a szabályozásra vonatkozó felhívásokat. Azt állítja, hogy minden olyan törekvés, amely a technológia korlátozására irányul, egy „összeesküvés” része.
Kétségbe vonta, miért szorgalmaznának az iparági vezetők olyan szabályozást, amely szerinte „ha szigorúan bevezetik, a feledésbe és csődbe taszítja őket”.
Trump szombaton a közösségi médiában közölte, hogy MI-munkacsoportot hoz létre, és kinevez egy „MI-cárt”, de részleteket alig osztott meg.
A Trump-kormányzat következetesen hangoztatja, hogy az amerikai MI-laboroknak le kell hagyniuk és felül kell múlniuk a kínai versenytársakat.
Miközben több demokrata vezető és jelölt átfogó MI-szabályozást sürget, a republikánusok nagyrészt Trump álláspontját visszhangozzák.
Az Egyesült Államok elnöke ezen a héten Pekingben vesz részt egy MI-párbeszéden, amelynek célja egyértelmű kommunikációs csatorna kialakítása a világ két legnagyobb MI-szereplője között.