Loader
Hirdetés

A jemeni húszik ígérik, hogy Trump csapásainak leállítása után nem támadnak amerikai hajókat

Archív felvétel: A jemeni húszik Szanában vonulnak egy mozgósítási kampány során, 2026. szeptember 10-én.
FOTÓ: Jemeni húszik vonulnak egy mozgósítási kampány során Szanaában, 2026. szeptember 10-én Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Aleksandar Brezar
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Egy magas rangú húszi tisztviselő szerint Washington Bab el-Mandeb elérése után lépett velük kapcsolatba, miközben amerikai lapok szerint Trump Mohamed bin Szalmán hívása után az utolsó pillanatban lefújta a támadásokat.

A jemeni húszik biztosították Washingtont arról, hogy nem támadják meg az amerikai hajókat a Vörös-tengeren, miután hírek jelentek meg arról, hogy az Egyesült Államok az utolsó pillanatban lemondta a csoport elleni tervezett csapásait – közölte hétfőn egy magas rangú húszi tisztviselő.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Mohamed al-Bukhaiti, a húszik politikai irodájának tagja elmondta, hogy Washington a hónap elején kereste meg a csoportot, miután a húszi erők gyorsan előrenyomultak Jemen nyugati partvidékén egészen a Bab el-Mandeb szorosig.

„Megerősítettük, hogy a szorosban nem az Egyesült Államokat vagy bármely más államot vesszük célba, egyedüli kivételként az ellenséges Szaúd-Arábiát” – mondta. „Ez továbbra is így van.”

Al-Bukhaiti szerint a csoport képes több fronton is háborút viselni, „amennyiben bármely állam Szaúd-Arábiával együtt részt venne a Jemen elleni agresszióban”.

„Ma Jemen képes harcot folytatni, nem pusztán belső konfliktust, hanem nemzetközi háborút is” – fogalmazott.

Elmondása szerint a szomszédos Szaúd-Arábia elleni húszi támadások addig folytatódnak, amíg Rijád nem vet véget a Jemenben lévő, húszi ellenőrzés alatt álló területek évtizedes blokádjának, és nem engedi, hogy a hajók eljussanak a csoport által irányított vörös-tengeri kikötőkbe. Csak ezt követően lesznek készek tárgyalni – tette hozzá.

Ellentmondásos jelzések Washingtonból

Al-Bukhaiti nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy amerikai médiumok arról számoltak be: Donald Trump amerikai elnök vasárnap az utolsó pillanatban elállt a húszik elleni csapásoktól, alig néhány órával azután, hogy Szaúd-Arábia de facto vezetőjével, Mohamed bin Szalmán trónörökössel folytatott telefonbeszélgetést követően úgy döntött, célba veszi az Irán által támogatott csoport állásait.

Azzal kapcsolatban, hogy Washington fontolgatta a harcokhoz való csatlakozást Rijád oldalán, korábban az is jelzésértékű volt, hogy Trump lerövidítette hétvégi tartózkodását Camp Davidben, a marylandi vidéken található elzárt elnöki rezidencián, és váratlanul visszatért a Fehér Házba.

A Fehér Ház nem adott magyarázatot a korai visszatérésre, és nem kommentálta a híreket sem. Az Egyesült Államok ehelyett vasárnap arra figyelmeztetett, hogy a Szaúd-Arábia és a húszik közötti harcok felerősödhetnek, miután rakétatámadás célba vette Rijádot – először azóta, hogy a jemeni háború újra fellángolt.

Szombaton hangos robbanások rázták meg a szaúdi fővárost, és kigyulladt egy üzemanyagtartály, amelyen az olajipari óriás, az Aramco logója látható, feltehetően a rijádi repülőteret ért csapás következtében.

„Ennek a fegyveres konfliktusnak megvan a lehetősége arra, hogy gyorsan eszkalálódjon” – figyelmeztetett az amerikai külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a Közel-Keleten kívül tartózkodó amerikai állampolgároknak »komolyan át kell gondolniuk az utazást a térségbe, illetve a térségen keresztül«.

Ettől függetlenül a külügyminisztérium korlátozta az amerikai kormányzati alkalmazottak utazását a szaúdi Taif és Yanbu városába, ahol egy jelentős vörös-tengeri olajexport-terminál működik, amelyet korábban már értek húszi támadások.

Az elmúlt hetekben a húszik villámgyors offenzívája, amely során jemeni területek nagy részét ellenőrzésük alá vonták, több száz ember életét követelte, és az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint több mint 110 ezer embert kényszerített lakóhelye elhagyására.

A húszik elfoglalták Jemen Vörös-tengeri partvidékét és kulcsfontosságú szigeteit, láthatóan azért, hogy átvegyék az ellenőrzést Bab el-Mandeb fölött, azon a vízi útvonalon, amely létfontosságú az energiakereskedelem és a globális hajózás szempontjából, és Iránnak a Hormuzi-szorosra kivetett blokádja óta még stratégiaibb jelentőségűvé vált.

A húszik állítják, hogy Bab el-Mandeb térségében a hajózásra nem leselkedik veszély, egyedüli kivételként a szaúdi hajókat fenyegetik.

A harcok már most megzavarták Szaúd-Arábia, a világ vezető nyersolaj-exportőre szállításait, valamint a tengeri forgalmat.

Az Egyesült Államok a júliusban indult húszi offenzíva óta ellentmondásos jelzéseket küld szövetségesének, Szaúd-Arábiának. Amerikai sajtóhírek szerint Washington a múlt héten sorra utasította el Szaúd-Arábia ismételten megfogalmazott kérelmeit, hogy csapást mérjen a húszikra.

Trump múlt hétvégén azt mondta, kormánya „tárgyalásokat folytatott” a húsziakkal, de nem pontosította, mikor. „A húszik felhívtak bennünket, és nem akarnak harcolni velünk” – közölte. „Sokkal inkább azt szeretnék, ha nem lennénk érintettek, és a legtöbb hajót átengedik.”

„Elfogták és megsemmisítették”

Vasárnap John Ratcliffe, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója ritka kairói látogatása során találkozott Abdel Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnökkel.

A látogatás néhány nappal azután történt, hogy bin Szalmán szintén az egyiptomi fővárosban járt, ahol Szíszivel együtt biztonságos és zavartalan hajózást sürgettek Bab el-Mandeb térségében.

A húszik legutóbbi támadásait elítélve Hakan Fidan török külügyminiszter az NTV csatornának elmondta: országa Szaúd-Arábiával és Pakisztánnal, egy kölcsönös védelmi megállapodás partnerországaival folytat megbeszéléseket az esetleges segítségnyújtásról.

„Ebben az összefüggésben akár katonai igények is felmerülhetnek, különösen technikai kérdésekben. Ennek teljesítése sem okozna problémát” – tette hozzá.

A Rijád vezette koalíció vasárnap közölte, hogy a húszik által indított ballisztikus rakétát „sikeresen elfogták és megsemmisítették”.

A koalíció hozzátette, hogy a húszik több nyugati városban „civil lakosságot és polgári infrastruktúrát” próbáltak célba venni, köztük a Vörös-tenger partján fekvő Yanbu kikötőjét, amely Szaúd-Arábia fontos olajexport-központja.

Szaúd-Arábia nagyszámú légicsapással válaszolt a húszi ellenőrzés alatt álló területek ellen, ám eddig nem tudta megállítani a harcosok előrenyomulását Jemenben.

A támadásért magára vállalva a felelősséget Jahja Szarí, a húszik katonai szóvivője közölte, hogy a csoport harcosai „két sikeres katonai műveletet hajtottak végre, nagyszámú ballisztikus és cirkáló rakétát, valamint drónokat bevetve”.

„Az első a szaúdi főváros, Rijád érzékeny létesítményeit vette célba, a második pedig az Aramco yanbu-i létesítményeit.”

A szaúdi stratégia „nyomás alatt”

Az International Crisis Group elemzése szerint Szaúd-Arábia számára „a húszik előrenyomulása tovább élesíti az egyre veszélyesebb két szoros problémáját, amelyben hajói mind a Hormuzi-szorosban, mind Bab el-Mandeb térségében fenyegetettséggel néznek szembe”.

„Rijád igyekezett felkészülni erre a forgatókönyvre azáltal, hogy megerősítette a jemeni kormányerőket, többoldalú elrettentő mechanizmusokat épített kiés nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat a húszik és Irán felé” – áll az International Crisis Group közleményében.

„A stratégia mindhárom eleme mostanra komoly nyomás alá került.”

Időközben a Rijád elleni támadás, amely a jemeni háború újraindulása óta az első közvetlen fenyegetés a szaúdi főváros számára, „fontos pszichológiai küszöböt lépett át” – mondta Andreas Krieg, a londoni King’s College hadtudományi tanszékének vezető oktatója.

„Szaúd-Arábia könnyebben elvisel elszórt támadásokat a távoli katonai vagy energetikai létesítmények ellen, mint a Rijádot közvetlenül érintő sorozatos fenyegetéseket” – fogalmazott.

„A repülőterek, üzemanyagraktárak és sűrűn lakott körzetek körül mért csapások miatt politikailag és stratégiai értelemben is sokkal nehezebb fenntartani az önmérsékletet.”

A támadás tovább növelte a nyomást a világgazdaságon, amelyet már hét hónapja megráz az Iránnal vívott háború. A konfliktus február végén kezdődött, amikor amerikai–izraeli csapások érték Teheránt, amire válaszul az Iszlám Köztársaság saját támadásokat indított a térségben.

Vasárnap New Yorkba indulva, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlésén, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közölte: Teherán közvetítők útján eljuttatta az Egyesült Államokhoz azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén újranyitná a Hormuzi-szorost, amelyet az elmúlt hét hónapban zajló háború teljes időtartama alatt blokád alatt tartott.

Hivatalos nevükön Ansar Allah, a húszik Teherán úgynevezett Ellenállási Tengelyéhez kötődnek, egy laza hálózathoz, amely a térség több országában működő fegyveres csoportokat fogja össze, többek között a libanoni Hezbollahot, a gázai Hamászt és az iraki milíciákat. Ezeket az Iráni Forradalmi Gárda különböző mértékben támogatja, kiképzi és fegyverrel látja el.

További források • AP, AFP

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Trump kitiltotta a CNN, az MS NOW és a Politico újságíróit a Fehér Házból

Tűz és füst a rijádi King Khalid reptéren az éjszakai légiriadó után

Trump aláírta az ukrajnai háborút finanszírozó orosz bevételeket célzó átfogó szankciócsomagot