A Twannberg-meteorit egyre több töredékét fedezik fel jelenleg a Berni Jura vidékén. Összesen már több mint 2 200 lelet ismert. A ritka vasmeteorit maradványai a kutatás számára több okból is értékesek.
Bern kantonban, a Biel-tó fölött, Twannberg térségében és a Mont Sujet hegyen található Európa egyik legjelentősebb meteorit-szóródási mezője. Itt már évtizedek óta újra és újra egy rendkívüli égitest töredékeire bukkannak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ismert leletek száma mára meghaladja a 2 200-at. Ez azt jelenti, hogy a meteorit-lelet kiterjedése jóval nagyobb, mint ahogy kezdetben gondolták.
A twannbergi meteorit nem egyetlen nagy darabként zuhant a Földre, hanem a légkörbe való belépéskor felrobbant. Törmelékei a mai Berni Jura mintegy hat kilométeres körzetében szóródtak szét.
A tudósok becslése szerint az égitest nagyjából 175 000 évvel ezelőtt csapódott a Földbe. Eredetileg 4 és 20 méter közötti átmérőjű lehetett, és legalább 250 tonnát nyomhatott.
Az első felfedezés 1984-ben
A meteorit-lelet története 1984. május 9-én kezdődött. Akkor egy svájci gazdálkodónő egy szántóföldön egy szokatlan, mintegy 15 kilogrammos kődarabot talált. Eleinte nem volt világos, mi is lehet. A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a lelet vasból áll, és valóban az űrből származik.
Az ezt követő évtizedekben további töredékek kerültek elő. Különösen a fémdetektorokkal végzett módszeres kutatásnak köszönhető, hogy az ismert darabok száma jelentősen megnőtt.
„Tíz évvel ezelőtt még 400 töredékről beszéltünk, most már több mint 2200 töredék van” – mondta Beda Hofmann geológus, a Berni Természettudományi Múzeum munkatársa a svájci közszolgálati műsorszolgáltatónak (SRF).
Rendkívül ritka meteorit
A twannbergi meteorit a vasmeteoritok csoportjába tartozik, és a rendkívül ritka IIG típusba sorolják. Jelenleg ő az egyetlen ismert IIG típusú vasmeteorit Európában. Az ilyen meteoritokra egyebek mellett rendkívül alacsony nikkeltartalom és magas foszfortartalom jellemző. Világszerte csak kevés példánya ismert ennek az osztálynak.
A tudomány számára különösen értékesek ezek a töredékek: információt adhatnak az égitestek összetételéről és fejlődéséről, és bepillantást engedhetnek Naprendszerünk korai történetébe is.
A gleccserek is közreműködtek a szétterülésben
A leletek a svájci tájtörténet kutatása szempontjából is különösen érdekesek.
Szakértők szerint az újonnan felfedezett töredékek egy részét gleccserek mozgatták tovább. Mintegy 175 000 évvel ezelőtt hatalmas jégtömegek borították a svájci Közép-fennsík nagy részét, helyenként a jégpáncél vastagsága meghaladta az egy kilométert. Mivel az új leleteket a korábbi töredékeknél magasabban fekvő területeken találták meg, új következtetésekre adhatnak lehetőséget az utolsó előtti jégkorszak óriási jégtömegeivel kapcsolatban.
Így a leletek bizonyos értelemben kettős korlenyomatnak tekinthetők: eredetileg a világűrből származnak, később azonban a Föld történetének részévé váltak, és hatással voltak rájuk a jégkorszakok tájalakító folyamatai.
Tovább folyik a kutatás
A Twannberg és a Mont Sujet térségében zajló kutatás még korántsem ért véget, a kutatók és meteoritvadászok továbbra is fémdetektorokkal keresik az újabb maradványokat.
A feladat azonban jóval nehezebb, mint amilyennek elsőre hangzik, mivel a talajban olyan fémdarabok is megtalálhatók, amelyeknek semmi közük a meteorithoz, például alufólia vagy szegek. Egyébként a kutatáshoz engedélyre van szükség az illetékes régészeti hatóságtól.
A felfedezések jól mutatják, milyen nagy lehetőségek rejlenek még a svájci meteoritmezőben: minden egyes új töredékkel többet tudnak meg a kutatók az eredeti égitest természetéről és becsapódásának történetéről.
Saját ajánlatunk: Tekintse meg az aktuális, exkluzív Euronews-riportot: