Georgy Pirogovot 23 évre ítélték szigorúan őrzött börtönre, mert állítólag titkos adatokat adott át a lengyel hírszerzésnek. Az ítéletet akkor hozták nyilvánosságra, amikor Varsó bejelentette egy, a Kremlhez kötött orosz gyanúsított őrizetét.
Egy orosz bíróság Georgij Pirogovot szigorúan őrzött fegyenctáborban letöltendő 23 év szabadságvesztésre ítélte a lengyel hírszerzésnek folytatott kémkedésért; az ítéletet az FSZB egy nappal azután hozta nyilvánosságra, hogy Lengyelország közölte: őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, akit varsói gyilkosság előkészítésének gyanújával tartanak fogva.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az FSZB közlése szerint Pirogov az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete után hagyta el Oroszországot, 2022 áprilisában Lengyelországban kapcsolatba lépett a lengyel katonai hírszerzés egyik képviselőjével, majd megbízták azzal, hogy minősített információkat gyűjtsön és továbbítson a háborúban bevetett orosz fegyverekről.
Az FSZB közleménye nem tért ki arra, hogy Pirogov mikor és hogyan tért vissza Oroszországba, és nem szolgáltatott bizonyítékot állításai alátámasztására.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy augusztus 7-én őrizetbe vettek egy orosz állampolgárt, akit varsói merénylet előkészítésének gyanújával tartanak fogva.
Tusk szerint az orosz titkosszolgálatok toborozták a gyanúsítottat, és hozzátette, hogy a Kreml azért választotta ki a tervezett célpontot, mert fenyegetésnek tekintette őt.
„Kellemetlen volt Putyin rezsimje szempontjából” – fogalmazott Tusk. A lengyel kormányfő jogi korlátokra hivatkozva nem nevezte meg a célpontot.
Pirogov pere májusban kezdődött, és zárt ajtók mögött folyt. Az FSZB szerint az orosz védelmi iparban meglévő kapcsolatait használta fel, hogy minősített információkat szerezzen rakétarendszerek gyártásáról és alkalmazásáról, valamint olyan személyek személyes adatairól, akik államtitkokhoz férnek hozzá.
A vádirat szerint kriptovalutában végrehajtott átutalásokkal támogatta az ukrán fegyveres erőket, felszerelést vásárolt, és megszervezte annak Lengyelországból Ukrajnába történő szállítását.
Az orosz független Mediazona portál – hozzátartozókra és jogvédőkre hivatkozva – arról számolt be, hogy Pirogov az invázió kezdete után Grúziába költözött, ahol ipari alpinistaként dolgozott. 2024 nyarán üzleti útra Üzbegisztánba utazott, majd nyoma veszett.
2024 júliusában derült ki, hogy a moszkvai Matrosszkaja Tisina előzetes fogdában tartják. Független orosz médiumok szerint nem tudni, hogy ki tartóztatta le, és milyen körülmények között vitték vissza Oroszországba.
A hazaárulási vádak a Kreml eszközei
Oroszország az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022 februári megindítása óta jelentősen kiterjesztette a kémkedésre és hazaárulásra vonatkozó jogszabályait.
A hazaárulásért kiszabható maximális büntetés a 2022-ben és 2023-ban elfogadott törvénymódosítások után 20-ról 25 évre emelkedett, és a hazaárulás fogalmát is kiterjesztették, hogy a külföldi államokkal és szervezetekkel való kapcsolatok szélesebb körét is lefedje.
Az FSZB emellett kiterjesztett jogosítványokat kapott, hogy őrizetbe vegyen és vádat emeljen kémkedéssel gyanúsított személyek ellen anélkül, hogy teljesülnének a korábban megkövetelt bizonyítási feltételek.
Az oroszországi hazaárulási ügyek száma 2014 előtt évente csak néhány esetet tett ki; akkor ugrott meg először jelentősen, amikor Oroszország megindította Ukrajna első invázióját és annektálta a Krímet.
Tavaly csaknem 500 embert – köztük ukrán állampolgárokat is – ítéltek el Oroszországban kémkedés és hazaárulás vádjával.
Oroszország teljes körű inváziója óta Lengyelország Ukrajna egyik legjelentősebb katonai támogatójává vált, fegyvereket, lőszert és kiképzést biztosítva. Lengyelország emellett jelentős amerikai katonai jelenlétnek ad otthont.
Varsó kiutasított orosz diplomatákat, és bezáratta az orosz konzulátust Krakkóban a kémkedéssel kapcsolatos aggályok miatt.
A lengyel elhárító szolgálatok jelentős növekedésről számoltak be az orosz rosszindulatú beavatkozások terén, beleértve az ország területén folytatott szabotázs- és toborzó műveleteket is 2022 óta, amelyek célpontjai az infrastruktúra, az ukrán diaszpóra hálózatai, valamint a Kremllel szemben kritikus személyek.