A magyar köztársasági elnök jogköre a klasszikus parlamentáris rendszer sajátjaként leginkább a német (Német Szövetségi Köztársaság) és az olasz köztársasági elnök hatásköreihez hasonlít. Ellenjelölt híján Baka András,73 éves egykori bíró megválasztása biztosra vehető.
Jelen állás szerint a köztársasági elnök megbízatása teljes körű, de nem végleges. A kormányzó Tisza Párt közlése az, hogy a végleges elnökválasztásra az alkotmányozási folyamat befejezésekor kerül sor, ami éveket vehet igénybe. Ezért fennáll annak is a lehetősége, hogy Baka András kitöltheti a teljes elnöki ciklust. A jelölt korábban az Európai Emberi Jogi bíróság tagja, és a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A ma 14.00. órakor sorra kerülő titkos szavazás várhatóan az első körben eredményes lesz
A magyar alkotmányos rendszerben a nép közvetett úton, parlamenti képviselőinek szavazása alapján állít ki államfőt. A választás legfeljebb három fordulós lehet, és kiélezett politikai helyzetben az összes képviselő felénél kevesebb szavazattal is elnyerheti egy jelölt a hivatalt. Az elmúlt évtizedekben egyetlen ilyen eset fordult elő (2005). Az 1990 óta megválasztott hét elnök közül három nem töltötte ki a hivatali idejét, ketten viszont dupláztak.
A köztársasági elnöki funkcióról az 1990-es rendszerváltás óta folynak viták, és noha jellemzően az elnököt a kormányzat egyensúlyaként tekintik, ehhez nem társítanak erős jogköröket. Az elnök nem irányít hatóságokat és nem határozza meg az ország gazdasági vagy belpolitikai irányvonalát. Feladata a nemzet egységének kifejezése, és őrködés a demokratikus államrend működése felett.
A köztársasági elnök legtöbb döntésének vagy határozatának érvényességéhez – néhány szűk kivételtől eltekintve – a kormány egy tagjának (miniszternek) az ellenjegyzése szükséges. Saját jogon dönt például a kormányfő megbízásáról vagy a parlamenti választás kitűzéséről, meghatározott feltételekkel.
Ugyanakkor téves a közhiedelem, hogy a köztársasági elnök feladatköre csak szimbolikus és protokolláris formaságokra terjed ki
Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök a a Magyar Honvédség főparancsnoka, jogosult Magyarország képviseletére, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein, törvényt és ) országos népszavazást kezdeményezhet, kitűzi a választások időpontját, különleges jogrendet érintő döntéseket hoz, és bizonyos esetekben feloszlathatja az Országgyűlést. Ez utóbbira még nem volt példa.
Megküldheti az Alkotmánybíróságnak az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, ő tesz javaslatot a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét, valamint gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.
Emellett a köztársasági elnök megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését.
Mindezekhez járulnak a protokolláris feladatok, főként az állami eseményeken való részvétel.
Ezek a feladatkörök jelentős időbeli elfoglaltsággal járnak és szakavatott saját stáb működését követelik meg, amely hivatal a kommunikációban a Sándor-palota elnevezést is használja.